Mit jelent az, hogy egy név „illik névrendszerünkbe”? Mi az, hogy egy névnek van „valamilyen hagyománya”? Miért játszik egy tudományos intézmény közigazgatási szerepet, és miért feledkezik meg arról, hogy mi az a tudományosság?

Mi szeretne lenni inkább, mezőőr vagy dohánykészítő? Azzal a gondolattal is eljátszhat, hogy mit csinál egy mozdonyfűtő vagy egy folyamőr. Kiderül, hogy az értelmiségiek alulreprezentáltak, és megtudjuk, mit tesz a vasbakter.

Úgy tűnik, a városatyák szeretik az állatokat. A különböző állatfajokról elnevezett utcáknak a főváros térképén se szeri, se száma. Néha azonban az elnevezések csalókák...

A férfiak megkívánják a nőket, a nők pedig ellenállnak. Legalábbis egy ideig. Vajon mi sül ki ebből a feszültségből? Talán egy gyönyörű szerelem vagy inkább katasztrófa. Jöhet kínzás vagy felmagasztalás is.

Magyarországon semmi sem megoldhatatlan – főleg, ha fociról vagy utcanevekről van szó, hát még ha egyszerre mindkettőről. Egy régi trükk miatt újabb és újabb trükköket vetnek be a városatyák, hogy elérjék céljukat. Kádár János, Puskás Ferenc és Alber...

Horror a harmadik századból, csak erős idegzetűeknek. Barbár hordák, korbács, kard, lángok, villámcsapás és sújtólégrobbanás. Lehet megkövülni vagy sáskává változni. Csoda, ha valaki életben marad.

Ön mit tenne, ha a nászéjszakáján egy idegen férfit találna a hálószobában? Gyorsan megkeresztelkedne? Volt, aki így cselekedett. Halál lett érte a jutalma.

Miért veszélyes hétvégén nevet változtatni? Mi történik a nemzetközi cégeknél a finn nevekkel? És legfőképp: Miért és hogyan megy a finneknél a névváltoztatás?

Olvasónk két családnév megfejtésével próbálkozik. Az egyik esetben kirázza a megfejtést a szűre ujjából, a másik megoldásáról azonban azt kell mondanunk, hogy nem eszik olyan forrón a kását. Reméljük, azért nem lesz pipa.

Az eredeti mongol–tibeti kifejezésben a dalai nyilván valamiféle jelzőként (vagy inkább összetételi előtagként) szerepel, de vajon mondhatjuk-e, hogy akkor magyarul is az?

Milyen az ideális buszmegálló? Ez eddig könnyű. Legyen benne tea és kalács, s persze elmaradhatatlan a mesés kedvű néni is. De hogy nevezzük el? Ez már fogasabb kérdés.

Sokan haltak meg ártatlanul vagy koholt vádak alapján a 20. században Magyarországon. De az azért mégis csak különös, hogy egy merényletnek már elfogják az elkövetőjét, mégis két másik embert végeznek ki az üggyel kapcsolatban.

Szegény Bálint nevű olvasónk úgy tartaná helyénvalónak, ha a neve V-vel kezdődne, és nem érti, miért sújtotta a sors azzal, hogy B-vel kezdődik.

Egy valamikor vámszedő nyomába eredve eljutunk Etiópiába és a moszkvai olimpiára, de a Dunántúlon is kalandozunk. Megtudhatunk egyet s mást a szövőszékek rejtélyes alkatrészeiről és a búzavetés fortélyairól is. S jönnek medvék, minden mennyiségben!

Az új szabályzat az 1960-as évek csillagászati szemléletét őrzi. Az elmúlt évtizedekben létrehozott szakmai belső szabályzatokat nem ismeri vagy nem veszi figyelembe, szűkre szabott példatára inkább kivételeket közöl, és azokat is részben hibásan.

Rejtélyes nyomok vezetnek az Örs vezér terétől a hullámvasútig. Néhány évvel később a nyomok hirtelen megszakadnak, eltűnnek, és újra felbukkannak. Ellentmondásos adatok alapján bolyongunk sehová sem vezető utakon Budapesten.

Hogy alakulnak a névadási szokások, ha egy közösség idegenbe szakad? Mennyire hat rájuk a domináns kultúra? Hogyan alakítják a kisebbség tagjai a saját szájízük szerint a többségi neveket?

Magyarországon egy csoportba jár az óvodában Anna, Vanessza és Boróka, egy iskolában tanul Bence, Ugocsa és Kevin. De mi a helyzet Finnországban? A Kalevalából választanak-e nevet a finnek a XXI. század elején született gyermeküknek, vagy talán továb...

Mondja, nem tudja véletlenül, hogy ki az a hosszú fehér ruhás, furcsa sapkás férfi ott az erkélyen a Szkauszer Lujza mellett?

A városligeti Királydomb nevének eredetéről legalább kétféle elképzelés él. Mindkettő hívei olyan határozottan állítják igazukat, hogy még alátámasztani sem tartják szükségesnek álláspontjukat. Ugyanakkor mindkét verzióval szemben vannak kétségek.