Miért Királydomb?

A városligeti Királydomb nevének eredetéről legalább kétféle elképzelés él. Mindkettő hívei olyan határozottan állítják igazukat, hogy még alátámasztani sem tartják szükségesnek álláspontjukat. Ugyanakkor mindkét verzióval szemben vannak kétségek.

1983. augusztus 18-án mutatták be a városligeti Királydombon Szörényi Levente és Bródy János rockoperáját, az István, a királyt. 32 évvel a bemutató után most ismét az eredeti helyszínen adják elő a művet. Ennek kapcsán annak igyekeztünk utánajárni, hogy honnan kapta a nevét a Királydomb.

A magyar helyesírási szabályok értelmében a domb nevét Király-dombnak kellene írni, ebben a formában azonban gyakorlatilag nem fordul elő.

Sajnos a rendelkezésünkre álló szakirodalomban nem találtunk megbízható adatokat erre vonatkozóan. Ezzel szemben, úgy tűnik, a magyar Wikipédia, bár külön szócikket nem szentel a kérdésnek, több helyen is tartalmazza a választ.

A Városliget szócikkben a következőket olvashatjuk:

1974–1978 között a magyar történelem legnagyobb parképítő programjában kb. 100 000 cserjét ültettek és pótolták a hiányzó fákat. Ekkor építették a BNV elköltözése után elbontott épületek anyagából és a Városliget rendezéséhez kitermelt földből az Olof Palme sétány mellett, a Magyar Alkotóművészek Házával majdnem szemben álló dombot (47°30'40"N 19°5'15"E), amit akkor még Szánkódombnak hívtak. Országosan ismertté 1983-ban Szörényi Levente és Bródy János: István, a király c. rockoperájának bemutatója tette – azóta Királydombnak nevezik.

Hasonlókat találunk az I. István magyar király szócikkben is:

1983 augusztusában a budapesti Városligetben, a szánkózódombon (melyet utána neveztek át Királydombnak) mutatták be Szörényi Levente és Bródy János István, a király című rockoperáját, amely óriási sikert aratott.

Ezt tartalmazza az István, a király szócikk is:

Első bemutatója 1983. augusztus 18-án volt Budapesten, a városligeti szánkózódombon, ami ekkor kapta a Királydomb nevet és ma már hivatalosan is így nevezik.

Ezeket az információkat egyik esetben sem kérdőjelezik meg a vitalapon. Sőt, ezt olvashatjuk a Szörényi testvérekhez kötődő színpadi ügynökségének honlapján is:

1983 augusztusában mutatták be az István, a király c. rockoperát, Budapesten a városligeti szánkózódombon. Ez a hely a bemutató előtt rendezvényre, illetve színpadi előadásra nem adott teret és a szánkózódombot is ettől az időtől kezdve keresztelték át Királydombbá, később hivatalosan is.

Ez lenne tehát a megoldás? Emellett szólna az is, hogy az elnevezést korábbról nem sikerült kimutatnunk, és legtöbbször a rockopera kapcsán bukkan fel. Mégis akadnak kétségeink. Először is, egyik esetben sincs megadva az információ forrása. Ez önmagában még nem adna feltétlenül okot a kétkedésre, az azonban igen, hogy úgy tűnik, a dombot már a bemutató idején is Királydombnak nevezték: egyetlen olyan forrást sem találunk, mely arra utalna, hogy a művet a Szánkódombon mutatták be, és olyat sem, amely arra utalna, hogy a dombot a műnek köszönhetően nevezték át. Az ilyen átnevezés egyébként is csak a mű sikere után képzelhető el, nem neveznek át egy térfelszíni formát egy olyan darab miatt, mely később akár meg is bukhat. Az átnevezés hivatalos aktusára nem utal semmi, egyetlen forrás sem határozza meg, mikor is kapta a domb hivatalosan a mai nevét. Mindez arra utal, hogy a hely neve már a bemutató előtt Királydomb volt, és talán ez is közrejátszott abban, hogy pont itt tartották a bemutatót.

Különösen furcsa, hogy a Wikipédia Városliget szócikke forrásként jelöli meg a Wikimapia Királydomb bejegyzését, mely a név eredetéről – a fenti verzió mellett – teljesen mást is állít:

1987. augusztus 20-án a városligeti „királydombon” mutatták be az „István, a király” című rockoperát, pedig az nem is koronázási domb volt, csupán 1896-ban a millenniumra készülve hordták össze az ország 63 vármegyéjének és 6 megyei jogú városának a földjéből.

Az idézet forrásaként egy romániai oldal van megadva, de az a megadott címen (már?) nem érhető el, viszont fellelhető. A 2011-ben publikált cikknél forrás nincs megjelölve, de könnyen kideríthető, hogy egy 2009-ben a Demokratában publikált cikk újraközlése (erős a gyanú, hogy plágiumról van szó). Feltűnő, hogy a cikk szerzője, Hankó Ildikó a szó köznévi jelentésében, azaz ’koronázási domb’-ként értelmezi a Királydomb elnevezést. Azt is tudni véli, hogy a dombot a vármegyék és „megyei jogú városok” földjéből hordták össze – az utóbbi valószínűleg tévedés, mert ez a jogi kategória csupán 1954 óta létezik.

Sajnos forrásaira Hankó sem utal, pedig a millenniumi ünnepségek szelleméhez illene egy ilyesféle akció. Ugyanakkor a milleniumi ünnepségek leírásaiban (pl. a Wikipédia vonatkozó oldalán) ilyen akciót nem említenek, pedig bizonyára fontos szimbolikus értéke lett volna. Nem szerepel a Királydomb a kiállítás helyszínrajzán sem: területe kívül esett a kiállításon, a jelmagyarázat 102–114. pontja alatt található, a ma is álló Egészségügyi palotával (ma Olof Palme ház) szemben.

Ezek szerint a ország különböző részeiből összehordott föld legendája nem igaz, és mégis a BNV törmelékeiből épült a domb? Vissza kell térnünk ahhoz az elképzeléshez, hogy a rockoperának köszönheti a nevét?

Előtte még figyeljünk fel arra, hogy a Wikimapia tartalmazza ezt a verziót is, ennek forrásaként viszont a varosliget.info van megjelölve – ez a link azonban szintén nem működik. A link azonban egyértelműen a ma is megtalálható Városliget lexikonra mutat, ennek viszont ma már nincs Királydomb szócikke. Vajon miért töröltek egy meglevő szócikket? A legvalószínűbb, hogy azért, mert rájöttek, hogy a benne szereplő információk tévesek. Ha viszont innen kerültek a Wikipédiába, akkor nem tekinthetőek hitelesnek sem.

Egyelőre tehát nem sikerült megfejteni a Királydomb eredetének nevét, egyvalamiben azonban biztosak lehetünk: továbbra is nagyon nehéz hiteles információt találni az interneten – ha véletlenül rá is bukkanunk az igazságra, annak hitelességét nem tudjuk ellenőrizni.

Kapcsolódó tartalmak:

• A Sziget fesztiváltól
  a Világifjúsági Találkozóig
• Királyok, hercegek, szentek
• Gellérthegy vagy Gellért-hegy?
• A „Budapest–Bukarest szindróma”
• Áriázás és adózás egy fa árnyékában
• Főbíró és püspök bujkál Budapest utcáin

Hasonló tartalmak:

• Állati helyek Budapesten
• Előre az Úttörővárosba!
• Hogy mulat egy magyar akadémikus...
• Köpönyegforgatók és csillagok
• Virágok és törökök a fővárosban

Hozzászólások (11):

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)