Előre az Úttörővárosba!
A rendszerváltás magával sodorta az úttörőmozgalmat és az ezzel kapcsolatos elnevezéseket is. Miközben a Budai-hegységben vonatozunk, kiderül, milyen messzire ható következményei lehetnek egy sajtóhibának.
Végre itt a jó idő, egyre többen kerekednek fel egy-egy hétvégi kirándulásra. A fővárosi erdőkben kanyargó Gyermekvasúton utazni kicsinek és nagynak egyaránt emlékezetes dolog. A szerelvényeket felnőttek vezetik, de például a jegykezelés és a jegyárusítás felső tagozatos gyerekek feladata.
A 12 kilométeres, keskeny nyomtávú vasútvonal a Széchenyi-hegyet köti össze a Hűvös-völggyel, és közben hét megállót érint. A rendszerváltáskor nem csak az itt dolgozó gyerekek nyakkendője változott pirosról világoskékre, hanem néhány állomás neve is megváltozott. Cikkünkben ezeknek járunk utána.
A sok emberben egyértelműen kellemes emlékeket ébresztő úttörő szó nem tűnt el teljesen a főváros térképéről. Három közterület nevében is megmaradt. Az 1967-ben létesített újpesti Úttörő köz, a korábban Nyugat-Magyarország utcának hívott rákoscsabai Úttörő utca, illetve az 1948-ban Úttörők útja névre keresztelt hajdani Molnár utca őrzi az úttörők, úttörőtáborok emlékét.
Az erdei vasút első, három kilométeres szakaszát 1948. július 31-én adták át (a Széchenyi-hegy és Előre állomás között), és 1950-re már az egész vonalon jártak a vonatok. Magát a vasutat Úttörővasútnak hívták, és a MÁV a Magyar Úttörők Szövetségével karöltve üzemeltette. A rendszerváltás óta a vonalat Gyermekvasútnak nevezik, és a Gyermekvasutasokért Alapítvány és a MÁV üzemelteti.
A vasútvonalon található megállókat általában értelemszerűen a megálló helyéről nevezték el. Ezek az elnevezések nem változtak meg az évek során. A vasút két végállomása a Széchenyi-hegy és a Hűvösvölgy nevet viseli. Ez utóbbi végállomás ugyan valóban abban a völgyben van, amit Hűvös-völgynek neveznek, az állomás nevét egybeírják, akárcsak a városrészét: Hűvösvölgy. Nem változott a közbülső állomások közül a Hárs-hegy, a János-hegy és a Normafa neve.
(Forrás: Fortepan / Urbán Tamás / CC BY-SA-3 0)
A hajdani Úttörőváros megállót viszont mindenképpen át kellett keresztelni, hiszen a rendszerváltás gyakorlatilag elsöpörte az egész úttörőmozgalmat. A választás a Csillebérc névre esett – hiszen a népszerű úttörővárost is csak ezen a néven emlegették.
A Csillebérc elnevezés a Földrajzi nevek etimológiai szótára szerint feltehetőleg egy sajtóhiba nyomán keletkezett. A Budai-hegység Budaörsi nyúlványát Csíki-hegyeknek hívják. Valószínűleg ezt a nevet írták véletlenül Berg Csile alakban egy 1831-es történeti munkában. Döbrentei Gábor akadémikus ezt a szót felhasználva alkotta meg a terület magyar elnevezéseként a Csillebérc nevet.
(Forrás: Fortepan / Nagy József / CC BY-SA-3 0)
Ugyancsak megváltozott az úttörők köszönéséről elkeresztelt Előre megálló neve. Ezt ma Virágvölgynek nevezik. A megálló ugyanis a Virág-völgy nevű, nagyjából kelet–nyugati irányú völgynek az oldalában fekszik.
A hajdani Ságvári-liget megálló ma már Szépjuhászné névre hallgat, hiszen Ságvári Endre nevét eltörölték a térképekről, mint korábban részletesen megírtuk. Így ma a Mátyás királlyal kokettáló juhászfeleség nevét viseli a környék és az állomás is.
(Forrás: Fortepan / Imre / CC BY-SA-3 0)
Még egy megállóról kell szólnunk. A Gyermekvasút pályájának nagyjából a felénél 2005-ben ugyanis új, időszakosan működő megállóhelyet létesítettek. Innen a Budakeszi Vadasparkba lehet elsétálni, így a megálló neve Vadaspark lett.
Aki a fentiek nyomán kedvet kapott egy kis vonatozáshoz, az hétfő kivételével minden nap utazhat a Gyermekvasúton. Emellett cikkünk megjelenésének másnapján a Gyemekvasút napja alkalmából egészen különleges programokkal is várják az érdeklődőket a Gyermekvasút állomásain.
Esemény: A Gyermekvasút napja
Helyszín: Budapest, Gyermekvasút
Időpont: 2015. április 11. szombat 10:00–17:00
@LvT: Köszönöm!
@Galván Tivadar: A cikk kicsit sűrítve írta le a csillebérc etimológiáját: „a terület” nem a nevet ihlető Csiki-hegyekre vonatkozik, hanem a mai Csillebércre, azaz valóban a Kukukbergre és a Dreihotterre. De erről vár volt itt egy cikk: www.nyest.hu/hirek/hogy-mulat-egy-magyar-akademikus
Azt Balázs Géza sem állítja, hogy Döbrentei imsert volna <csile> ’tündér’ szót. Vö. valasz.hu/kultura/csilleberc-67219 — A dolog úgy tűnik, hogy a <Berg Csile> elírás olvastán beindult a korabeli romantikus fantázia, amely konfabulált egy Csile nevű tündért a Budai-hegyekbe. Döbrentei ezt a műmondai nevet használta fel önkényesen egy másik hely, azaz a mai Csillebérc megnevezésére. Döbrentei hasonló névadása volt pl. az <Am Himmel> helyett a <Tündérhegy>.
A <csile> ’tündér’ köznév létét más propagálja, vö. valasz.hu/kultura/csilleberc-67219 — De én ilyennek nem látom nyomát és alapját.
Szögezzük le: a Csíki-hegyek ma is léteznek, csak kissé odább esnek. Többek (pl. Balázs Géza) szerint ama Csillebércnek nevezett területnek a "Dűlőkeresztelő" előtti neve Kuckucksberg ill. Dreihotter volt, ezt nevezte át Döbrentei Gábor Csile-bércnek, egy általa ismert "csile" a. m. "tündér" szó alapján. Szvsz a népetimológia alakította át aztán a csilét csillévé.