Mi minden lehet az utcanevekben?
Ami lehet, az nem biztos, hogy van. Azt pedig, hogy mi van, legfeljebb a megfelelő nyilvántartásokból lehet kideríteni.
A technológiai fejlődés gyakran megkönnyíti az életünket, de folyamatosan új problémákat is felvet. Korábban kézzel feljegyeztük nevünket, címünket, és nem volt vele semmi gond. Ha viszont számítógéppel szeretnénk feldolgozni az adatokat, akkor egészen más a helyzet. Azon szerencsére már túl vagyunk, hogy a magyar ékezetes betűket se tudjuk begépelni és megjeleníteni, de ez nem jelenti azt, hogy ne lennének még nehézségek.
Imre ilyen nehézségekkel küzd, ezért fordult hozzánk.
Egyik programozási munkám során azt a feladatot kaptam, hogy ne engedjek település- vagy utcanév megadására szánt űrlapelembe olyan karaktereken kívül bármit beírni, mint ami szerepelhet település- és utcanevekben. De én nem tudom, mik azok.
Mielőtt a kérdésre válaszolnánk, jegyezzük meg, hogy normális helyeken ez úgy megy, hogy ilyen feladatokkal megbíznak egy nyelvészt, vagy még inkább egy kifejezetten nyelvi problémák műszaki megoldásával foglalkozó nyelvtechnológust, és rábízzák a feladatot – és persze tisztességesen meg is fizetik. Magyarországon azonban nem ez a szokás.Ha le kell fordítani egy szöveget, nem fordítóirodába megy az ember, hanem megkéri rá az unokahúgát, mert az ugye az iskolában úgyis tanult angolul vagy németül. Nálunk, ha egy cégnek logóra van szüksége, akkor a tulajdonos maga rajzol egyet, vagy jobb esetben megkéri a szomszéd gyerekét, mert az ugye ügyes. Ha nagyon igényes, megkér egy ismerős grafikust, mert ugye mi az neki, fél óra alatt megvan vele... de hát mit várjunk bárkitől egy olyan országban, ahol a főváros zászlaját a főpolgármester tervezi meg? Ilyen helyzetben Imrét aligha hibáztathatjuk.
Szóval tiszteletben tartjuk a kultúránkat, és jó fejek leszünk, segítünk Imrének megoldani a problémáját. Három kérdésére külön-külön válaszolunk.
1) Van-e olyan magyar település, aminek a nevében szóköz van?
Nincs. Ezt az AkH. 174. b) pontja mondja ki:
Alapformájukban nagy, -i képzős származékukban kis kezdőbetűvel egybeírjuk: [...]
b) a több elemből álló magyar nyelvű helységneveket, valamint általában a helységrészneveket [...]
Tehát még a Berettyóújszentbalambérfalva is egy szó, szóköz, sőt kötőjel nélkül! Ebben az esetben még a 6:3-as szabály sem érvényesül, mint azt a szabályzat Szépkenyerűszentmárton példája is mutatja.
(Forrás: levelezolap.hu)
2) Meg tudnák mondani önök, hogy magyar település- és utcanevekben milyen karakterek fordulhatnak elő? Amit tudok: magyar kis- és nagybetűk, számok, kötőjel, pont, szóköz. Egyéb írásjelek?
Az utca- és településneveket élesen elválasztanánk egymástól, hiszen a településnevekben tényleg csak a magyar ábécé betűi fordulhatnak elő, ám az utcanevekben ennél sokkal nagyobb a változatosság. Nem tudjuk Imre mennyire kívánja megszorítani a lehetséges utcanevek körét, de ha nagyon, akkor például azt is figyelembe kell vennie, hogy pont legfeljebb szavak végén fordulhat elő – ha viszont ki akarja zárni az olyan rövidítéseket, mint a Kossuth L. utca, akkor csak számok végén. Ebben az esetben viszont figyelembe kell vennie a római számokat is, azoknak viszont nem lehet akármilyen felépítésük (nem lehet pl. IXC. utca, bár az I, az X és a C is római szám). Az arab számok pedig nem keveredhetnek betűkkel. Ha az ilyen szempontok nem számítanak, akkor csak arra hívnánk fel a figyelmet, hogy a nagykötőjelre is szükség lehet, ha van olyasmi utcanév, mint a Magyar–azeri barátság utca – amit azért nem tudunk kizárni.
(Forrás: Wikimedia Commons / Szalax / CC BY-SA 3 0)
Az utcanevek helyzete azért is bonyolultabb, mert utcát nem csak magyarokról szokás elnevezni, márpedig a külföldiek nevében mindig lehetnek olyan betűk, melyek a magyar ábécében nem szerepelnek (még úgy sem, ahogy a q, az x, az y és a w). Márpedig ezekben a nevekben meg kell tartanunk a mellékjeles betűket. Az AkH. 214. pontja kimondja:
A latin betűs írású nyelvek tulajdonneveiben általában változtatás nélkül követjük az idegen írásmódot [...].
Így járunk el akkor is, ha az idegen nevek a magyarban nem használatos mellékjeles betűket tartalmaznak, például: Čapek, François, Kästner, Krleža, Molière; Châtelet, Gdańsk, Liepāja, Łódź, Mărăşeşti, Marañón, Njegoš, Plzeň. Az ilyen mellékjeles betűket tartalmazó családneveket hivatalos okmányokban (pl. anyakönyvekben, útlevelekben) az érintett névviselő kérésére – magyar állampolgárságú személyek esetében is – a megfelelő mellékjeles betűvel kell írni.
Mondjuk úgy gondolnánk, hogy az, hogy hivatalos okmányokban kinek a kérésére mit hogy kell feltüntetnünk, a megfelelő jogszabályokba, és nem a helyesírási szabályzatba tartozik, de hát már semmin nem lepődünk. meg. (Ja, de.) Mindenesetre a szabályzatból az következik, hogy a külföldiekről elnevezett utcákat bizony mellékjeles betűkkel kell írni, elvben tehát lehetővé kell tenni minden latin betű használatát.
Hogy a gyakorlatban ezek közül melyek jelennek meg, azt nehéz megmondani, különösen a teljes országra nézve. Abban egészen biztosak voltunk, hogy eszünkbe fog jutni olyan utcanév, amelyben ä van, hiszen ez német eredetű családnevekben előfordul magyarok körében is. Végül csak a svéd gyermekmentő szervezetről elnevezett Rädda Barnen utca jutott az eszünkbe, de szinte egészen biztos, hogy ä-s példa Budapest területén is akad még. Másfelől viszont valószínűnek tartjuk, hogy bármely önkormányzat vonakodik olyan nevet adni, melynek leírás a problémákat okozhat.
3) Közép-európai (szlovák, cseh, lengyel) ékezetes karakterekkel van-e utcanév?
Erre határozott választ nem tudunk adni, különösen az egész országra vonatkozóan, mindenesetre a fentiek miatt úgy sejtjük, hogy ez legalábbis nem jellemző. Korábban írtunk arról, hogy az Antonín Dvořákról elnevezett sétányt is gyakran Dvorzsáknak szokás hívni. Volt azonban olyan kommentelőnk, aki szerint azt Dvorzsák Ede építészróől nevezték el (de akkor mi magyarázza, hogy időnként Dvořák alakban bukkan fel?). Úgy tűnik, a lengyelekről elnevezett utcák esetében is ügyelnek arra, hogy olyan névadót válasszanak, akiknek nevében nincs ilyen betű, vagy akik nevének van magyarosodott alakja.
Talán lesz olyan kommentelő, aki meg tud nevezni olyan utcákat, melyek nevében idegen betűk fordulnak elő. Mi mindenesetre úgy állnánk a feladathoz, hogy beszereznénk a létező utcanevek jegyzékét, és azokból nyernénk ki az adatokat. Feltehető, hogy ilyen jegyzéket legalább Budapestről be lehet szerezni, de elképzelhető, hogy a teljes ország területéről is.
@Fejes László (nyest.hu):
De, elírtam, Józef Piłsudski. Köszönöm. A kötőjelet tudom, hogy említette az olvasó, csak példát adtam hozzá, hogy valóban van ilyen név.
@Galván Tivadar:
Piłsudskiról több közterületet is elneveztek régen. Az egyik valóban a mai Apor Vilmos tér és Stromfeld Aurél út (XII.), de a Rozs utca (IV.) és Atléta utca (XX) is Piłsudski volt.
Találtam még egy olyan utcanevet, amiben mellékjeles karakternek kellene lennie, szintén Bp-en: a Jerzy Popiełuszko lengyel papról 2011-ben elnevezett csepeli Popieluszko utcát, amiben az utcanévlexikonban és emlékeim szerint az utcanévtáblákon is sima l van. Az utca korábban Ságvári Endre nevét viselte, erről már volt szó:
www.nyest.hu/hirek/merenyletek-aldozatai-a-bizalom-utcaban
@Wenszky Nóra: Nem az Apor Vilmos (leánykori nevén Lékai János) térről van szó? A Piłsudski-emléktábla ma is megvan.
@Irgun Baklav: "Ki az, aki ökörködésből írna be ilyet?"
Mobilon, tableten nagyon könnyen, akár véletlenül is lehet ilyent bevinni. Ha valakinek nincs meg az országos közterület adatbázisa, érdemes szűrni, márcsak emiatt is. Amúgy ez létezik és beszerezhető.
@Sigmoid: Szerintem nem kéne így kritizálni a kérdezőt, elvégre nem sokat tudunk arról, hogy mi a feladata. Pl. ha egy webáruházról van szó, amiből csak Magyarországra lehet rendelni, akkor értelmetlen kínai karakterekről beszélni. Az pedig, hogy érdemes-e utcajegyzékbe befektetni, elsősorban attól függ, mekkora ráfordítással működik az egész projekt.
@Wenszky Nóra: Nem Józef Piłsudski? A kötőjelet a kérdező is említi.
@Sigmoid: Hát igen, jól meg kell nézni, hogy mi az az űrlapelem, amiről szó van, mert pl. születési hely (város), állandó lakhely (stb.) akár magyar állampolgároknál is lehet Łódź vagy Kuala Lumpur. Az előre definiált lista is csak akkor jó, ha kizárólag a mai magyar települések jöhetnek szóba.
Az addig oké, hogy bizonyos spec. karaktereket (&,%,$,#) biztonsagi okokból szűrni akar, mert azokkal (talán) lehet huncutkodni, ha valami nagyon gány szkriptről van szó, de pl. a szláv mellékjeles betűk nem túl veszélyesek. Ki az, aki ökörködésből írna be ilyet?
A Budapesti utcanevek A–Z-ben találtam egy olyan, ma már nem létező utcanevet, hogy Piludski utca. Ezt Józef Piłudski lengyel köztársasági elnökről nevezték el. A jegyzékekben a nevében lévő ł helyett egyszerű l szerepelt. Persze ebből nem következik semmi a mai utcanevekre nézvést.
Ezzel szemben a cikkben is említett Dvořák sétány a mostani jegyzékben ř-vel szerepel, míg az 1974-esben Dvorzsák sétány a neve.
Kötőjeles nevek vannak: pl.
Juta-dombi tüzérek tere
Bajcsy-Zsilinszky út
Az aktuális helynévtár (településnevek) a KSH oldaláról letölthető pl. innen:
www.ksh.hu/apps/shop.kiadvany?p_kiadvany_id=35528
Na akkor szoftvermérnöki szakvéleményem a következő: eleve a kérdés is rossz.
Ilyenkor a programozó, ha jó szakember, két dolgot tehet. Vagy diplomatikusan közli a főnökkel / megbízóval, hogy ez egy oltári nagy hülyeség (a gyakrolatban ez úgy szokott hangozni, hogy "mielőtt elhamarkodott döntéseket hoznánk, meg kell vizsgálni alaposan a rendszer use-case-eit" meg hasonló menedzserdumák), vagy ha igazi tőről metszett kreténnel van dolga, akkor bólogat és utána azt teszi amit jónak lát (pl. egyáltalán nem szűri a karaktereket, és ha kifogásolják, azt mondja hogy a kínai utcanevekben igenis lehet kinai karakter is, meg mi van ha holnap a Viktor átnevezi Budapestet Buda és Pest Székesfővárosra, így, szóközökkel.
Egy sok helyen alkalmazott megoldás amúgy az, hogy a szoftverbe be van táplálva egész Magyarország közterület-névjegyzéke, és amikor elkezded gépelni hogy Kisberettyómucsaújfalu K..., akkor már magától kitölti hogy Kossuth Lajos utca, mert más nem kezdődik k-val a faluban.