Földön kívüli problémák
Az új szabályzat az 1960-as évek csillagászati szemléletét őrzi. Az elmúlt évtizedekben létrehozott szakmai belső szabályzatokat nem ismeri vagy nem veszi figyelembe, szűkre szabott példatára inkább kivételeket közöl, és azokat is részben hibásan.
A szerző az ELTE TTK KAVÜCS munkatársa, Nemzetközi Térképészeti Társulás Bolygó-térképezési Bizottság elnöke NASA Ames Research Center kutatója.
A szakszókincs helyesírásának meghatározása nemcsak helyesírási, hanem szakmai kérdés is. A szakmai szemléletváltás a szavak helyesírásában is változásokat hozhat. Magyarországon idegen égitestek földrajzával, formakincsével több műhely – felsőoktatási, akadémiai, amatőrcsillagász- – is foglalkozik. Ezek közül az ELTE TTK Kozmikus Anyagokat Vizsgáló Űrkutató Csoport (KAVÜCS), az ELTE TTK Természetföldrajzi Tanszék, a Magyar Csillagászati Egyesület, az (akkori) MTA Csillagászati Kutatóintézet, és az (akkori) Magyar Állami Földtani Intézet képviselői, négy éves egyeztető munka után, 2010-ben tették közzé ajánlásukat a planetológiai szakszókincs és névanyag egységes helyesírására. A szakmai anyag a magyarhelyesiras.hu oldalra is felkerült, azaz könnyen elérhető a helyesírással foglalkozók számára. A javaslatra azért volt szükség, mert a bolygófelszínek helyneveinek helyesírása a szabályzatból nem volt levezethető, a különféle szakmai körök, az amatőr csillagászok és a média – pl. a Wikipedia – eltérő formákat használt, és azokat is következetlenül, és maguk az ismeretterjesztéssel foglalkozó szakújságírók is igényeltek valamiféle kalauzt, hiszen manapság már a napi hírek közé is bekerülnek más égitestek földrajzi nevei. A Földrajzinév-bizottságnak benyújtott, a Földön kívüli helynevek helyesírási szabályozásának szükségességét tárgyaló javaslatunkat illetékesség hiányára hivatkozva a Földrajzinév-bizottság nem tárgyalta. A szakmai közösség számára rendszeresen frissítjük névanyagainkat, szótárainkat. Ezt az anyagot használják azok az önkéntes fordítók is, akik a NASA HiRISE weboldal magyar változatát készítik (BeautifulMars) – ez a NASA egyetlen olyan magyar tartalma, mely egy aktuálisan futó küldetés eredményeit teszi közzé, és gyakorlatilag minden képaláírás tartalmaz valamilyen földrajzi (marsrajzi) nevet. Kozma Judit a tárgyban készítette az ELTE Magyar Nyelvi Tanszékén doktori disszertációját 2012-ben.
A 12. kiadás szerzői mintha egyáltalán nem ismernék ezeket az anyagokat. Az új szabályzat az 1960-as évek csillagászati szemléletét őrzi, tükrözi, miközben ez a szemlélet a világ másik részén paradigmaváltáson ment keresztül, és más bolygótestek felszínének tanulmányozása a csillagászat szférájából a földtudományok (új nevén: föld- és bolygótudományok) területére került át. Ezt tükrözik az általunk készített szakmai helyesírási szótárak is.
Üdvözlendő, hogy a témát tárgyaló fejezet címe „csillagnevek”-ről (2009-es lenyomat) legalább „csillagászati nevek”-re változott, azaz már a bolygókat nem csillagként kezelik. Azonban ez még mindig távol áll attól, hogy a 2015-ös személet szerint a bolygók már nemhogy nem csillagok, de a „csillagászati” nevek egy része valójában földrajzi (domborzati) név, így a földrajzi nevek között, azok helyesírási gyakorlatához igazodva lenne tárgyalandó. Egy név került be a szótárba ebből a tematikából, a Kopernikusz-kráter, amely három okból is hibásan szerepel. Egyrészt a csillagászati nevek között, miközben ez egy domborzati felszínforma elnevezése, tehát földrajzi név. Másodszor: a kráterek különleges esetek, mivel a Nemzetközi Csillagászati Unió által nemzetközileg szabályozott planetológiai nevek rendszerében a többi névtől eltérően, köznévi tag nélkül szerepelnek, azaz a Mátra hegységhez hasonló szerkezetek, tehát nem alkalmazandó, nem alkalmazható a kötőjel (térképeken a forma megírása: Copernicus). Harmadszor: a jelenlegi Földön kívüli helynevek listája több mint hatezer, száznál is több nyelvből átvett névből áll, melyek egységes kezelésére a legegyszerűbb és a visszakeresést lehetővé tevő megoldás az, ha a nemzetközi formában, címkeként használjuk a tulajdonnévi tagot is. Ettől ritkán, bevett nevek esetében el lehet térni – épp ilyen kivétel lehet a Kopernikusz kráter is – mégis, az egységesség érdekében a Copernicus kráter forma a javasolt. Szerencsétlen, ha a szótár épp egy kivételt szerepeltet, és azt is hibásan.
(Forrás: Wikimedia Commons / M. Gålfalk, G. Olofsson, H.-G. Florén / CC BY-SA 3 0)
A szabályzat továbbra is homályban hagyja a bolygó- és holdnevek helyesírási kérdését. Mivel ez így volt korábban is, egy 1978-ban a Csillagászati Évkönyvben megjelent javaslat próbálta az írásmódot szabályozni. Ezt az 1984-es 11. kiadás szerzői sem használták, csakúgy, mint ahogy 12. kiadás szerzői is még korainak tartották figyelembe venni. Az, hogy a 11. kiadás példatárából épp a Plútót emelték át, igen szerencsétlen, mert ismét egy vitatott szó szerepel mintaként. A Plútó már nem bolygó státuszú, ellenben megjelentek a színen a törpebolygók, és kb. 115 év óta ismerjük a kisbolygókat is. A törpebolygók, kisbolygók és holdak szakmai helyesírása a nemzetközi – latinos – formát követi, míg a bolygóké a magyaros kiejtést. Erről azonban nem ír a szabályzat, implicite sugallva a Ganümédész és hasonló, az 1980-as években Hédervári Péter nyomán elterjedt, de azóta jelentősen visszaszorult, a szakmai körökben pedig teljesen eltűnt alakokat.
(Forrás: Wikimedia Commons / NASA)
A helyesírási példák között az egyik leggyakrabban idézett csillagászati név az Androméda-köd. Helyesírásilag rendben volna, de szakmailag mégis szerencsétlen példa, hiszen az Androméda-ködről (Andromeda Nebula) 1925 óta tudjuk, hogy nem köd, hanem egy önálló galaxis, ennek megfelelően a szakirodalom (sőt, még a Wikipedia is) Androméda-galaxis néven nevezi. Mintának egy történeti, esetleg régi sci-fikben fellelhető alakot felhozni kivételesen szerencsétlen megoldás, ráadásul -galaxis utótag egyáltalán nincs a példák között, -köd azonban valamilyen oknál fogva egymás után négy is.
(Forrás: Wikimedia Commons / Adam Evans / CC BY 2 0)
Összegzésképp: a 12. kiadás megőrizte a Földön kívüli helynevek helyesírásának bizonytalanságát, az elmúlt évtizedekben létrehozott szakmai belső szabályzatokat nem ismeri, vagy nem veszi figyelembe, szűkre szabott példatára inkább kivételeket közöl, és azokat is részben hibásan, valamint a csillagászati-planetológiai tárgyú szavak kezelése kb. 50-100 évvel ezelőtti szakmai szemléletet tükröz.
Szakirodalom
Hargitai H.; Kozma J.; Kereszturi Á.; Bérczi Sz.; Dutkó A.; Illés E.; Karátson D.; Sik A. (2010) Javaslat a planetológiai nevezéktan magyar rendszerére. Meteor Csillagászati Évkönyv, 280-302
Kapcsolódó tartalmak:
Hasonló tartalmak:
Hozzászólások (63):
Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)Az összes hozzászólás megjelenítése
@Irgun Baklav: Ja tényleg én se betűzgettem, de tudtam volna helyesen írni régen, öö meg még egy évig. Hasznos ez a felkészülési idő, az ember hall ezt azt addig, míg élesbe kell..:-)
@arafuraferi: Még egy évig tudsz, addig a régi is érvényes! ;-)
Amúgy az a furcsa, hogy a régiben ez volt: "Az évszámot mindig arab számmal írjuk..."; igaz, hogy ez a keltezéssel kapcsolatban, és igaz, hogy itt ez jelentheti azt, hogy "nem római számmal" (miért ne?), de nem is nagyon láttam benne olyan példát, ahol az évszámot kiírja betűkkel.
Mondjuk nem is igazán praktikus, nálunk még az 1984 is számmal szerepelt a címben, szemben az angollal (Nineteen Eighty-Four). Én egyszer se emlékszem, hogy évszámot kibetűztem volna.
@Fejes László (nyest.hu): De jó,már megijedtem, hogy régen nem tudtam helyesen írni, de csak most nem tudok.:-)
@arafuraferi:
A régiben ez volt:
„A számokat a következőképpen tagoljuk:
a) Ha a tőszámneveket betűvel írjuk, kétezerig minden szám nevét egybeírjuk; ezen felül csak a kerek ezreseket és a milliósokat; tizennégy, nyolcszázkilencvenhat, ezerhétszázhetvenkettő, ötvenháromezer, hatvankétmillió stb. – Kétezren felül, ha az ezres után a szám még folytatódik, az összetett számnevet a hátulról számolt szokásos hármas számcsoportok szerint tagoljuk, és a csoportok közé kötőjelet teszünk: háromezer-tizenhat, negyvenhétezer-ötszázhatvanhárom, hétmillió-négyszázkilencvenezer-ötszázharminc stb.”
helyesiras.mta.hu/helyesiras/default/akh11#289
Az újban ez van:
„A számokat a következőképpen tagoljuk:
a) Ha a tő- és sorszámneveket betűvel írjuk, kétezerig minden szám nevét egybeírjuk; ezen felül csak a kerek ezreseket és a milliósokat, például: tizennégy, nyolcszázkilencvenhat, ezerhétszázhetvenkettő, ötvenháromezer, hatvankétmillió, illetve: nyolcszázkilencvenhatodik, hatmilliomodik. Kétezren felül _(kivéve az évszámokat)_, ha az ezres után a szám még folytatódik, az összetett számnevet a hátulról számolt szokásos hármas számcsoportok szerint tagoljuk, és a csoportok közé kötőjelet teszünk”
helyesiras.mta.hu/helyesiras/default/akh12#291
Szóval úgy tűnik, ez újítás.
@Irgun Baklav: ez igaz, de en masra gondoltam, akkor inkabb valaszolok ra, de mar csak holnap, mindjart alszom..
A kep tenyleg aranyos, kosz, szeretem az elefantokat!
A kicsiket is, a nagyokat is es a torpeket is. :)
@GBR: Az eredeti hozzászólás (#35) arról szólt, hogy a kis- előtag bizonyos összetételekben valóban abszolút méretbeli különbségre utal (kisegér), máskor viszont egészen másra.
Pl. a kiselefánt sem abszolút mértékben pici, mondjuk egy háziállathoz képest, hanem fiatalabb, kisebb méretű, mint a felnőttek. Hát nem cuki? suckthejoy.com/wp-content/uploads/2015/0...ls-hd-wallpapers.jpg
@Irgun Baklav: na jo, de ez azert furcsa, mert ha azt hitted, hogy elneztem, akkor az =asztronomia csak akkor segitett volna, ha az eredeti hozzaszolasodban epp az asztronomia szerepelt volna. De nem, igy inkabb oncelunak tunik... Bar ennek tenyleg nagy jelentosege nincs.
Az eredeti hozzaszolasoddal kapcsolatban viszont megjegyeznem, hogy bar a hangvetele olyan mintha vitatnad amit mondtam, de altalanossagban is es a konkret peldaiddal is csak megerosited az azt megelozo hozzaszolasomat.
@GBR: A barna törpe nem poén volt, de nem értettem, miből vontad le azt a következtetést, hogy szerintem bárki szerint is csillag lenne a barna törpe. Az egyetlen tippem az volt, hogy a felvezető "csillagászat" megjegyzést nézted el, mintha ott a "csillag" kategória szerepelt volna.
A barna törpék meg a kiscsillag ugyanúgy nem csillagok, ahogy a törpebolygók és a kisbolygók sem bolygók, legalábbis az érvényben lévő IAU-definíciók szerint.
@GBR: " erre te valaszolsz" Miért ne, én nem szégyellem bevallani, hogyha álmomból felkeltenek, akkor nem biztos, hogy egyből rávágom, hogy az asztronauta egy úr az űrből, az asztrológus jósol az űrből, az asztronómus meg az űr tudósa.:-)
@arafuraferi: neee, a kerdesem ironikus volt... Eloszor egy szarkazmusjelet is nyomtam volna, de meggondoltam magam, hatha Irgun Baklav meg komolyan valaszol is ra, erre te valaszolsz :))
Azert irtam mert a valasza kisse kioktatonak tunt, nem gondolhatja komolyan, hogy nem tudom, hogy a csillagaszat az asztronomia, meg maszatolt is, mert ugy tuntette fel, mintha a barna torpe a kommentjeben poen lenne, mint a Kiscsillag, csak en nem ertem...
@arafuraferi: bár gondolom az ezres osztás miatt, csak az ezer-egy hülyén nézne ki egyesek szerint (nem hülyébben, mint a kétezer-egy)
@Fejes László (nyest.hu): "miért jó az, hogy az ezerkilencszázkilencvenkilencet egybeírjuk, de a kétezer-egyet már kötőjellel, de csak akkor, ha nem évszám" Ezt nem is tudtam, mármint a kivételt. Ez az új szerint van csak, vagy a régiben is így volt? Egyébként elég hülye szabály, akkor már mért nem 10ezertől írjuk így?
@GBR: "Hat a csillagaszat nem az asztrologia?" Á, az olyasmi, mint a tenyérjóslás. Mondjuk a keleti asztrológiának legalább van köze a csillagok járáshoz, a nyugati az kicsit le van maradva, mert a csillagképek alapján felosztott hónapok nem követik a csillagképek vándorlását. De persze mindkettő messze van az asztronómiától, ami a csillagászat tudománya.
@LvT: @LvT:
Hmm, akkor kezdjük hátulról.
Az „álintellektuális maszturbáció” csupán arra utal, hogy a helyesírás ajnározói imádnak elmerülni abban, hogy a helyesírásnak milyen nüanszai vannak, és ezt az egészet leöntik mindenféle álintellektuális mázzal, mint hogy „enciklopédikus tudás”, holott csak arról van szó, hogy a szabályok feleslegesen túlbonyolítottak. Például miért jó az, hogy az ezerkilencszázkilencvenkilencet egybeírjuk, de a kétezer-egyet már kötőjellel, de csak akkor, ha nem évszám? Milyen gyakorlati haszna van ennek? És az lenne a „műveltség”, hogy valaki bebiflázik ilyen szabályokat?
Abban sajnos nem látok ellentmondást, hogy nem én akarom meghatározni, hogyan írjanak mások, illetve hogy nem állítom, hogy nincs szükség semmiféle helyesírásra. Azt sem akarom meghatározni másoknak, hogy mit egyenek, de ez nem jelenti, hogy azt gondolom, hogy ne kéne enniük, még azt sem, hogy ne kellene egészségesen, mértékkel stb. táplálkozniuk.
Tényleg nem szeretnék itt Szilágyi N. fogadatlan prókátora lenni, de ő nem állította, hogy ad hoc módon írjanak az emberek, csak azt, hogy nézzük már meg, hogy írnak, és a valódi írásgyakorlatot vegyük figyelembe a helyesírás szabályozásánál.
Ami a feketerigót illeti, a neten mintegy kétszer annyi találat van az egybeírásra, mint a különírásra. Persze ebben szerepet játszik az is, hogy az AkH. 11 szójegyzékében még egybe van írva, de a különírások között bizonyára van olyan si, amikor csak a színéről van szó.
A hangsúlyozáson nem kívánnék vitatkozni: az biztos, hogy az én környezetemben ennek egy szóhangsúlya van. A feketerigó nősténye nem is fekete, el nem tudom képzelni, hogy „'fekete 'rigó”-nak nevezzem – ezt mondjuk akkor használnám, ha a hímre utalok, a nősténnyel szembeállítva. De totál elfogadom, hogy lehetnek olyan nyelvváltozatok, melyek nem élnek ezzel a különbségtétellel. De ha nekem valaki azzal jön, hogy a nála a feketerigónak két hangsúlya van, de a sárgarigónak egy, mert az nem tartozik a rigófélék családjába, hát bizony körberöhögöm.
„Péchy Blanka műsorát hallgatva világos lehetett mindenki számára, hogy a hangsúlyviszonyok felismerése a nyelvhasználók kisebb részének a privilégiuma” Lehet, hogy tényleg erről van szó, amikor azt állítod, hogy a feketerigóban két hangsúly van – de én elegánsabbnak tartom megengedni, hogy ebben eltérhetnek a nyelvváltozatok.
Ami pedig Cromwellt illeti, az ilyen párhuzamoknak nem látom értelmét. Ezek arra jók, hogy a másikra jelmezt húzzunk, mert úgy nem kell meghallgatnunk, és könnyebb püfölnünk.
Végül: a mai helyesírás és a „nyolc elemi” együttes említése iszonyatos cinizmusra vall. Meg lehet nézni, hogy szakkönyvek, szakfolyóiratok milyen helyesírással jelennek meg. Hogy bloggerek, akikről lehet tudni, hogy felsőfokú végzettségük van, hogyan írnak. Vagy elég bírósági határozatokat, rendőrségi jegyzőkönyveket megnézni: ezeket is felsőfokú végzettségű emberek írják, döbbenetes helyesírással.
És ezekben olyan hibák vannak, amelyekre én is azt mondom, hogy ezt azért nem kéne. Picit értetlenül állok az előtt, hogy egyébként értelmes, olvasott emberek – személyes ismerőseim között is vannak ilyenek – hogyan tudnak ennyire pocsék helyesírással írni. De nem tudok mást elfogadni, mint azt a tényt, hogy úgy tűnik, ez nem mindenkinek megy.
Csakhogy hiába birkózik meg valaki azokkal a nehézségekkel, amikkel ők nem, a túlszabályozott, ráadásul következetlen helyesírás miatt még azokat is vádolni lehet azzal, hogy „nem tudnak helyesen írni”, akik egyébként jó érzékkel írnak. Ráadásul azzal, hogy a közcélú helyesírásba beleviszik a szaknyelvi helyesírások egyéni szeszélyeit, még több ilyen hibalehetőség lesz. Ennek pedig semmi értelme. A helyesírásnak a kommunikációt kellene szolgálnia, nem azt, hogy bárkit le lehessen kapni a tíz köréről azzal, hogy „még ezt sem tudja”...
@Irgun Baklav: "csillagászat (=asztronómia) "
Hat a csillagaszat nem az asztrologia?