0:05
Főoldal | Rénhírek

Vezetője szerint lobbicélokkal jött létre
a Magyar Nyelvstratégiai Intézet

Bencze Lóránt szerint a MaNysI azzal a céllal jött létre, hogy elérje a kormánynál és az Országgyűlésnél ezen munkálatok támogatását.

MTI | 2015. október 23.

Bemutatták a Magyar Nyelvstratégiai Intézet (MANySI) támogatásával megvalósult Magyar Nemzeti Helynévtár elnevezésű online adatbázist kedden este Budapesten. Az intézet igazgatója, Bencze Lóránt köszöntőjében elmondta: a nyelvi jelek, így a magyar nemzeti nyelv életben tartása is csak korszerű forráskutatással, valamint az eredmények könnyen hozzáférhető, egyszerre digitális és papíralapú rögzítésével lehetséges. Mint fogalmazott, a Magyar Nyelvstratégiai Intézet azzal a céllal jött létre, hogy tudományosan alátámasztott tanácsadásával elérje a kormánynál és az Országgyűlésnél ezen munkálatok támogatását.

Bencze Lóránt
Bencze Lóránt
(Forrás: nyest.hu)

A Magyar Nemzeti Helynévtárat Tóth Valéria, a Debreceni Egyetem docense ismertette. Hangsúlyozta, hogy egy olyan folyamatosan bővülő, valamint kutatók és laikusok számára is használható adatbank létrehozása volt a cél, amely képes lehet az összes magyar helynév, valamint minden kapcsolódó adat befogadására és kezelésére.

Az adatbázis két részre tagolódik, a forrásanyagokat is felsorakoztató névarchívumra és a jelenleg mintegy 270 ezer térinformatikai adatokkal összekötött helynevet tartalmazó digitális helynévtárra – mondta el a szakember, aki kitért arra is, hogy az online adatbázis lehetőséget ad az 1960-as és 1970-es évek gyűjtéseikor felhalmozott, jórészt kihasználatlan adatok feldolgozására is.

Tóth Valéria rendkívül fontosnak nevezte azt, hogy a gyűjtőmunka immáron Kárpát-medencei léptékben folytatódjon. „A Kárpát-medencei magyarság alapvető érdeke egy teljes nemzeti helynévtár elkészítése” – fűzte hozzá.

Hoffmann István, a Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszékének vezetője arról beszélt, hogy különösen sürgetővé teszi a nyelvészeti gyűjtőmunka határon túlra való kiterjesztését a magyar nyelv sok helyen tapasztalható gyors visszaszorulása. „Tisztában kell azonban lenni azzal, hogy a magyar nyelvterület teljes helynévanyagának a feltárása a szakemberek összefogása és az anyagi feltételek megléte esetén is évtizedes munkával érhető csak el” – hangsúlyozta.

A helynévtárak számos szempontból lehetnek fontosak a tudomány szemszögéből, többek között a történészek következhetnek a vonatkozó adatokból egy-egy terület etnikai, településtörténeti és népességtörténeti viszonyaira is – mondta el előadásában Kiss Jenő akadémikus.

Prószéky Gábor, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára a rendezvényen a helynevek és a digitális kultúra kapcsolatáról beszélt, kiemelve, hogy a helynevek kezelése jelenleg még komoly problémát okoz a számítógépeknek, azonban ezen a jövőben segíthet a Magyar Nemzeti Helynévtárhoz hasonló digitális adatbázisok építése. Az eseményen bemutatták a Hajdú-Bihar megye helynevei sorozat első kötetét is, amely a hajdúböszörményi és a hajdúhadházi járások helynévanyagát tartalmazza, a kötetet a szerkesztő, Bába Barbara nyelvész ismertette.

Kapcsolódó tartalmak:

Hasonló tartalmak:

Hozzászólások (1):

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
3 éve 2015. október 23. 15:53
1 LvT

>> Bemutatták a Magyar Nyelvstratégiai Intézet (MANySI) támogatásával megvalósult Magyar Nemzeti Helynévtár elnevezésű online adatbázist kedden este Budapesten <<

És vajon ez hogyan viszonyul a Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Intézete által készített, egyébként már meglévő Magyar Digitális Helynévtárhoz: mdh.unideb.hu/ ?