2014. február 7-én zajlott le a Miskolci Egyetemen a VII. Taní-tani konferencia. A nyest képviseltette magát előadóként és hallgatóként is: beszámolunk élményeinkről.

A trianoni békeszerződés a Kárpát-medencén belüli népek – és így a magyarság – életét gyökeresen változtatta meg. A békeszerződést az egyes nemzetek és az eltérő politikai erők egymástól gyökeresen különböző módon értelmezhetik. Az alábbiakban Gerő A...

Nyelvet és önismeretet tanulna? Járjon egyetemi kurzusunkra, amely parkban, szaunában, bárban, kirándulás vagy főzés közben egyaránt végezhető, és ahol minden tanár diák és minden diák tanár…

Föladtunk nemrégiben egy hetedikeseknek szóló feladatot. Nem tudjuk, hogy azért nem érkezett rá megoldás, mert túl könnyű volt, vagy mert túl nehéz volt. Mi minden esetre közöljük a megoldást, és még némi magyarázatot is hozzáfűzünk...

A 21. század elején a „nemzeti” jelzőt néha a legváratlanabb szerkezetekben fedezhetjük fel. Fennáll a veszélye a szó és az általa kifejezett tartalom elhasználódásának. Ezért nem árt, ha néha elgondolkodunk arról, hogy miért és mikor használjuk. Ebb...

Hogyan lehet lenyomni a karteziánus gondolkodást, a kanti etikát vagy Heidegger egzisztencializmusát a serdülő japán olvasók torkán? Természetesen úgy, ha számukra ismerős alakokba bújtatjuk az európai filozófia legnagyobb alakjait.

Mi számít nemzeti tudománynak? A finnugor nyelvrokonság pusztán nyelvészeti szempontból érdekes, vagy fontos része a nemzeti identitásunknak? Az észtek az utóbbi mellett tették le a voksukat. De mennyire és miben finnugorok az észtek?

Nem az a kérdés, hogy van-e Isten, hanem az, hogy mi is a létezés, és mitől vagy kitől függ a létezés. Mit jelent, hogy Isten a fény? Érdemes-e egy ateistának teológiát tanulnia? A nagy vita néhány szálát követjük.