Könnyen, gyorsan kínaiul!
A kínai egyik legnagyobb nehézségének az írását tartják: ám megtanulhatunk kínaiul olvasni úgy is, hogy magát a nyelvet nem tanuljuk.
Korábban már többször közöltünk listákat az állítólagos legnehezebb nyelvekről, és ezeken szinte mindig szerepelt a kínai (bár egy kutatás szerint nagyon nagy különbség van a kínai nyelvek között). Az indoklásban egyik fő nehézségként mindig a kínai írást nevezik meg. A kínai írás logografikus, hanem a szónak olyan jele van, mely független hangalakjától (ha esetleg a jel kialakulásában a hangzás is szerepet játszhatott valaha, ma már ennek alapján állapítható meg az olvasata) – ez teszi lehetővé, hogy az egymástól jelentősen eltérő kínai nyelvek beszélői írásban megértsék egymást. Sőt azt is, hogy megtanuljunk kínai szöveget olvasni úgy is, hogy valójában nem tudunk kínaiul.
Bár a kínai írásjelek első pillantásra nagyon kuszának tűnnek, valójában korlátozott számú elemből, úgynevezett gyökökből épülnek fel (ennek semmi köze a gyök terminussal operáló áltudományos nyelvészkedéshez). Ezek az elemek pedig gyakran ikonografikusak, azaz emlékeztetnek arra, amit jelölnek – bár magából a jelből nem jönnénk rá, mire utal, de a hasonlóság segítségével könnyebb megjegyeznünk. (Vannak persze jelek, melyek már erősen torzultak, és igen nagy fantázia kell, hogy a jelölt dolgot belelássuk.) A több gyökből álló jelek pedig gyakran könnyen magyarázhatóak (pl. a két fa a jelentése ’liget’, a három fáé ’erdő’), a magyarázatokkal együtt pedig ezeket a jeleket is könnyebb megjegyezni.
(Forrás: chineasy.org)
Ez adta az ötletet a tajvani Sao Lannak: ha az írásjeleket szellemes, mutatós rajzokkal látja el, akkor a jelek jelentése könnyen megtanulható. Számítások szerint kétszáz jel ismeretében már elég jól el lehet boldogulni (például az éttermi menün már kiigazodhatunk, de legalábbis nem fogunk kígyót vagy rovarokat rendelni, ha nem ilyen csemegére vágyunk), ezer jel ismerete pedig elég ahhoz, hogy újságot vagy könyveket olvassunk.
A Chineasy (Chinese ’kínai’, easy ’könnyű’) honlapján megismerkedhetünk a legfontosabb jelekkel (akik nem csupán olvasni szeretnének, azok a kiejtésükkel is – bár a memorizálást ebben a tekintetben semmi nem segíti), és ha komolyak a szándékaink, megrendelhetjük a nemsokára megjelenő Chineasy-könyvet, követhetjük a Chineasy Facebook- vagy Sao Lan Twitter-oldalát – az ígéret szerint pedig márciustól app is lesz, a nyáron pedig a konzervatívabbak memóriakártyák segítségével tanulhatnak.
(Forrás: chineasy.org)
Természetesen a módszerrel szemben lehetnek kétségeink, hiszen például a fenti, a ’nő’ jelentésű jelet bemutató ábra aligha segít igazán abban, hogy megjegyezzük a jel formáját. Ugyanakkor kétségtelen, hogy ez a módszer még mindig több támpontot nyújt, mint a jelek egyszerű bemutatása.
A magyarázatok, illetve a jelek jelentése csak angolul érhető el, ezért a módszerrel csak azok élhetnek, akik angolul már tudnak. Aki annyira sem tud angolul, hogy a fenti videót megértse, a téma mégis érdekli, annak Sao Lan TED-es előadását ajánljuk figyelmébe: ehhez magyar fordítás is választható.
@Avatar: Legyél boldog, öszekevertem a föld lakosságával. Attól még az indoueurópai-finnugor nyelvészet 10 emberöltőn át vicc marad, hogy milyen az, ami nem tudomány.
Szótövek pedig igenis léteznek, és ennek jelentősége a magyar nyelvben sokkal nagyobb, mint a nem ragozó nyelvekben, mert azok sokszor elvesztik eredeti szótövüket, vagy felismerhetetlenségig megsérül a változások folyamán (így olvastam).
Az már szerintem részletkérdés, hogy egy szótövet "szótő", vagy "gyök" hangalakkal illetünk-e. Olvastam a "szóbokor" kifejezésről. Akkor ez most üldözendő kifejezés, vagy nem? Tiltott, vagy nem? Szabad használni, vagy nem?
Ki tiltotta meg a "gyök" kifejezés használatát, és melyik jogszabályban? Ki döntött úgy, hogy nem szabad használni ezt a szót, és milyen felhatalmazás alapján, és hol tette közzé, és mikortól hatályos?
Ha a skizofréniától és hatalmi mániától szenvedő indoeurópai bikáknak háromszor nagyobb a hangja, mint a két és félszer többen lévő, szintén elnyomó stratégiát űző kínai bikáknak, akkor a két fél közül az előbbi bőg hangosabban, feltéve, hogy mindegyik bikának ugyanolyan erős hangja van. Elég-e vajon a bikák száma, vagy a hangerősség vizsgálata ahhoz, hogy megállapítsuk, melyik bika bőg igazat?? Nem elég.
@Krizsa: "Pár hónap mulva már elmagyarázhatja az 500 milliós EU nyelvészete a HÉTEZER milliós Kínának, hogy nincsenek ám gyöknyelvek!"
A világ teljes népessége ~7,14 milliárd fő. Ha ebből Európában él 500 millió és Kínában él 7 milliárd, akkor a világ többi táján ezek szerint mínusz 360 millióan laknak. :)
De persze az is lehet, hogy már megint bődületesen mellélőttél, és Kínában "csupán" ~1 360 millióan élnek...
Pár hónap mulva már elmagyarázhatja az 500 milliós EU nyelvészete a HÉTEZER milliós Kínának, hogy nincsenek ám gyöknyelvek!
Az arab - a hatalmas létszám miatt
és a héber, az meg a nagyon ősi múltja miatt sem volt semmi - de őket egyáltalán nem érdekelte az idétlen "nagyvállalkozó", az európai nyelvészet.
Most már a kínaiaknak magyarázzátok tovább - hogy a világ népességének túlnyomó része semmi esetre nem beszélhet gyöknyelveken:-))).
Jó vicc volt - szórakoztató korban élek.
@cikk: "Bár a kínai írásjelek első pillantásra nagyon kuszának tűnnek, valójában korlátozott számú elemből, úgynevezett gyökökből épülnek fel (ennek semmi köze a gyök terminussal operáló áltudományos nyelvészkedéshez)."
Ezen beszartam. Már indításból leoltottátok szegény Krizsasztánit, hogy nehogy elkezdjen gyöközni :D
Ami a karaktereket illeti: ha csak a karaktereket ismeri valaki, akkor a hajára kenheti őket. A kiejtést is hozzá kell tanulni, intonációstól ráadásul. hogy a beszélt nyelvvel is kezdeni lehessen valamit.
A módszer nem új, sőt születtek már ilyen kiadványok kínai és japán írásra is. Pl.: Fun with Chinese Characters, 1980, Federal Publications, vagy Michael Rowley - Kanji Pict-O-Graphix, 1992, Stone Bridge Press (japán karakterekkel).
Kevés számú karakter ismeretében viszont könyvet biztos nem, de még menüt sem fogunk olvasni, max rövid politikai híreket, amelyek tartalmával amúgy is nagyjából képben vagyunk. Viszont rengeteg nagyszerű program létezik, amik akár felismerik helyettünk a karaktereket, így nem kell szótárazni sem.
"kétszáz jel ismeretében már elég jól el lehet boldogulni (például az éttermi menün már kiigazodhatunk, de legalábbis nem fogunk kígyót vagy rovarokat rendelni, ha nem ilyen csemegére vágyunk), ezer jel ismerete pedig elég ahhoz, hogy újságot vagy könyveket olvassunk" - 200 írásjegy/ éttermi rendelés még mehet, mindazonáltal ezer írásjegy ismeretével sem újságot, sem könyvet nem olvasunk.