0:05
Főoldal | Rénhírek
Méricskélés

Ismét a legnehezebb nyelvről

Se szeri, se száma a legnehezebb nyelvek rangsorolásának. Ismerkedjünk meg egy újabb listával! Ráadásul egy képletet is kapunk, mellyel kiszámíthatjuk bármilyen nyelv nehézségét!

nyest.hu | 2013. szeptember 25.

A legnehezebb nyelvek listáinak összeállítói általában óvatos mérlegeléssel kezdik, leírják, hogy milyen nehéz meghatározni, melyik nyelv mennyire nehéz. Mark Biernat azonban 2007-es listájában nem lacafacázik, belecsap a lecsóba.

Úgy véli, a legnehezebb nyelv, mely a „különösen nehéz” kategóriába kerül a lengyel. Nehézségét az okozza, hogy van benne hét eset  (ez igaz), hét nem (ez nem igaz, a lengyelben három nem van), és nagyon bonyolult a kiejtése. Míg egy átlagos angol anyanyelvű 12 éves korára tanul meg folyékonyan beszélni, addig egy átlagos lengyel csak 16 éves kora felett. (Ebből semmi nem igaz. Na jó, azt elismerjük, hogy a lengyel kiejtés nem éppen könnyű.)

Valamivel könnyebbek a „nagyon nehéz” nyelvek. Ide tartozik a finn, a magyar és azt észt, melyeket a szerző nagyvonalúan ugor nyelveknek nevez. (Valójában ezek közül csak a magyar az, a magyaron kívül pedig a hanti és a manysi. A finn és az észt a finnugor nyelvek finn-permi ágába tartoznak – igaz, ennek semmi köze a nehézségükhöz.) Ezekben a nyelvekben „számtalan” eset van (valójában a legvadabb számítások szerint is jó, ha két tucat), és ezek olyanok, mintha az angol elöljárószókat a szótő végéhez ragasztanánk (egyszerűsített magyarázatnak ez elmegy). Biernat szerint aki szerint az ázsiai nyelvek, mint a koreai nehezebb, mint ezek az uráli (!) nyelvek, jobb, ha kicsit utánajár a dolgoknak (ezt azért nehéz meggyőző érvnek elfogadni).

Ezt követik az „egyszerűen nehéz” nyelvek, mint az orosz vagy az ukrán. Biernat szerint tévedés lenne azt hinni, hogy csupán azért, mert ezeket cirill betűkkel írják, ezek nehezebbek, mint a lengyel: egy ábécé „mondjuk 26 betűből áll” (nem nehéz utánajárni, hogy mindkét ábécé 33 betűt tartalmaz), a nehézséget pedig sokkal inkább az határozza meg, hogy milyen a kiejtés és hogyan használják a nyelvet. Az ukránban és az oroszban nehézséget jelent a nyelvtan és az eltérő ábécé, de könnyebb a kiejtés. (Biernat azt is hozzáteszi, hogy a latin ábécé nem igazán illik a lengyel nyelv hangjaihoz – ebből annyi igaz, hogy a lengyel hangjelölés rendszere valóban nem egyszerű.) Hozzáteszi, hogy a szláv nyelveknek kifinomult eset- és nemrendszerük, illetve idő- és aspektusrendszerük van.

:

Negyedik kategóriaként „kihívóként” jelöli meg az arabot, melynek ugyan csupán nevetséges három esete van, de szokatlan kiejtése és „a nyelv folyása” (?) nehézen tanulhatóvá teszi, és kitartás szükséges az elsajátításához. Ezt követik az „elég nehéz” nyelvek, mint a máshol listavezető kínai és japán. Ezekben nincsenek esetek, nemek, igeidők, nem ragozzák az igéket (a japánra ez nem egészen igaz), rövid szavak (ez is inkább csak a kínaira igaz), nagyon könnyű nyelvtan (talán a nyelvtant összekeveri a ragozással?). Igaz, az írás nehéz, de beszélni nagyon könnyű. Biernat hivatkozik egy nyelvtanárára, aki szerint a kínait nagyon könnyű megtanulni – ugyanez az ember, bár sok nyelven beszél, a lengyellel nem tudott megbirkózni. Biernat állítása szerint maga is próbálkozott a kínaival, és egyáltalán nem találta nehéznek.

Ezt követik az „átlagos” nyelvek, mint a francia, melyben sok igeidő van, de ezeket nem használják (?), és nem túl bonyolult a nyelvtana; de ide tartozik a német is, melyben csak négy eset van és „talán öt kivétellel” természetesen minden logikus. Könnyű viszont a spanyol és az olasz, csak úgy ragad az emberre, akár könyvelők vagy műszaki érdeklődésű emberek is megtanulhatják. 

A legegyszerűbb nyelv persze az angol, melyben nincsenek sem esetek, sem nem (!).  A helyesírás persze nem egyszerű, és az igeidők is nehézséget okozhatnak, de sokat segít, ha  a perfectet nem hasznájuk – legfeljebb nem brit, hanem amerikai angolt fogunk használni. Biernat szerint alapfokon az angol könnyű, de anyanyelvi szinten a „dinamikus idiomatikus természetének köszönhetően” nehéz.

Könnyű és nehéz nyelvek a nagyvilágban
Könnyű és nehéz nyelvek a nagyvilágban
(Forrás: claritaslux.com)

Biernatnál találunk valami olyat is, amilyennel az eddigi listákban nem találkoztunk: képletet, mely meghatározza egy nyelv nehézségét:

nyelvnehézség = O*(G+V+(W*.1)+(A*2.0)+S+V(1.5))

Ahol:

O = a nyelv beszélőinek hajlandósága arra, hogy az idegennel az angol helyett anyanyelvükön beszéljenek

G = a nyelvtan, különösen a kivételek száma az esetek között (???)

V = az igeragozás bonyolultsága

P = kiejtés és fonológia

W = az írott nyelv bonyolultsági foka, beleértve az írásrendszert és az ábécé variálódását (?)

A = a szavak szótagszámának átlaga

S = a nyelv sebessége

V = a beszéd „vokalizáltsága” (ezt egyáltalán nem magyarázza)

A helyzet abszurditása, hogy a nyelv nehézségének számszerűsítéséhez olyan kiinduló adatokat nevez meg, melyke maguk is nehezen számszerűsíthetőek. Milyen számot adjunk például a magyar igeragozás bonyolultságára? Ehhez semmilyen támpontot nem kapunk, pedig az eredmény nyilván ettől függ.

Angolul tudóknak szórakozásképp ajánljuk Biernat további írásait, például arról, hogy miért érdemes éppen lengyelül tanulnunk, vagy hogy milyen összefüggés áll fenn a nyelvek nehézsége és az azt beszélő nők szépsége között. Aki pedig nem tud angolul, hát tanuljon meg – ennél könnyebb nyelv nincs is!

Kapcsolódó tartalmak:

Hasonló tartalmak:

Hozzászólások (14):

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
4 éve 2015. február 17. 14:21
14 Arkadiusz Karski

A lengyelben valóban hét nem van, de ez csak akkor látszik, ha végig ragozunk különböző főneveket jelzőkkel együtt. A legjellemzőbb, hogy mikor az alannyal, mikor a birtokossal azonos a tárgyeset. Hagyományosan persze a latin leírásba belekényszerítették a lengyel nemeket (úgy határozták a nemek számát, hogy "három plusz bonyodalmak").

A lengyelben alapvetően csak öt nem van, ami névmásokban tükröződik:

1. ON - egyesszám hím (akár ember, akár állat, akár tárgy)

2. ONA - egyesszám nő (vagy ember, vagy állat, vagy tárgy)

3. ONO - egyesszám semleges (pl. gyerek)

4. ONI - többesszám férfi

5. ONE - többesszám egyéb, mint férfi (azaz nők, állatok, gyerekek, tárgyak stb.)

A ötből hét nem lesz a mondatban, mert ami hímnemű egyesszámban (ON), az szétválik különböző esetekre, egy szélsőségesen férficentrikus rendszer szerint:

1.1. FÉRFI nem: ON egyesszámban ONI többesszámban, tárgyeset azonos a birtokos esettel mind egyesszámban, mind többesszámban. "Madziarzy pobili Daków" "A magyarok leverték a dákokat"; "Dakowie pobili Madziarów" = "A dákok leverték a magyarokat".

1.2. Olyan ON, amelyből ONE lesz a többes szám, de ezen belül:

1.2.1. Tárgyeset azonos a birtokos esettel egyesszámban, tárgyeset azonos az alanyesettel többesszámban.

1.2.2. Tárgyeset azonos a z alannyal egyesszámban is, többes számban is.

Az utóbbi kettő nem tökéletesen kétértelmű mondatokat generál: "Samochód wyprzedza motor". = "Az autó megelőzi a motor". - Nem tudni, mi az alany, mi a tárgy.

6 éve 2013. szeptember 28. 12:13
13 Sultanus Constantinus

@El Vaquero: Még az alaktani (esetleg hangtani) bonyolultság mérése sem lenne akkora hülyeség, hiszen sok minden valóban számszerűsíthető. Az, hogy egy nyelvben pl. hány nyelvtani nem vagy főnévi osztály van, vagy hányféle végződése lehet egy igének, hány beszédhanggal rendelkezik stb., ezek tényszerű adatok, nincs mit kezdeni velük. Csak ugye általában nem így állapítják meg a bonyolultságot, hanem teljesen hasraütésszerűen.

Még arra is ki lehetne találni jó módszert, tekintve, hogy az idegennyelv-tanuláshoz az írás is hozzátartozik, hogy ez mennyire tér el a beszédtől, mennyire hangjelölő. De ezt sem egy levegőbe lógó változóval kellene meghatározni, hanem konkrét mérőszámokkal konkrét esetekhez rendelve (pl. az írásrendszerből lehetne kiindulni: ha ez a latin ábécé, akkor a szorzó mondjuk 1, ha más, nagyjából hangjelölő írásrendszer, pl. cirill vagy görög, akkor 1,5, ha arab, héber, indiai stb., akkor mondjuk 3, ha pedig egyáltalán nem hangjelölő, akkor pl. 5, és a betűírásoknál még lenne egy szorzó mondjuk 1 és 1,5 között, hogy ez mennyire hangjelölő vagy történeti, pl. a töröknél lehetne 1, a spanyolnál, németnél, orosznál mondjuk 1,2, a franciánál 1,4, az angolnál 1,5).

Aztán lehetne egy másik szorzó az, hogy az alaktani tipológiája mennyire tér el az anyanyelvétől: ha az egyszerűbb irányba tér el (pl. flektáló —> izoláló), akkor pl. 0,8, ha pedig bonyolultabb irányba (pl. flektáló —> agglutináló, vagy agglutináló —> inkorporáló) akkor 1,2 stb.

6 éve 2013. szeptember 28. 11:23
12 El Vaquero

A vége a kommentelésnek témájú cikkre ránézve, először azt hittem, hogy itt van vége, nem győzitek Krizsát. Aztán hozzá akarok szólni a cikkhez, de nem lehet. Szóval tényleg vége a kommentelésnek, de csak annál a cikknél.

@Sultanus Constantinus: látom, őszultánságának még mindig fájó pontja ez a spanyol a legkönnyebb kezdetű benyögés. Valóban nem kell részletezni, elég megnézni, hogy hányan tanulnak meg rendesen spanyolul. Aki nem tudná, annak annyit segítek, hogy nem valami sokan.

Egyébként meg ez a legnehezebb, legkönnyebb nyelv nem teljesen baromság, csak ebben a konkrét formában az. Azzal viszont megérné foglalkozni, hogy egy adott nyelv TANULÁSA (nem maga a nyelv) kiknek könnyebb és miben, miben könnyebb más nyelvek tanulásánál, esetleg miben nehezebb, melyek a tanulási mutatói egyes népeknél, nyelvtanulói csoportoknál, ki hány óra/év befektetéssel ér el az illető nyelvben bizonyos szinteket.

6 éve 2013. szeptember 28. 08:33
11 Sultanus Constantinus

Egyértelmű, hogy mindig az a legnehezebb nyelv az ilyen listaalkotó futóbolondoknál, amelyik a saját anyanyelvük. És persze a legkönnyebb mindig a spanyol, mert ezt hallják mindenkitől. Ami szintén baromság, de ezt már nem is részletezem.

6 éve 2013. szeptember 27. 22:07
10 El Vaquero

A kék linkek színét kár volt átbarmolni rikító kékre. Sokkal rosszabb lett az összhatás, a szemnek is fárasztóbb.

6 éve 2013. szeptember 27. 22:06
9 El Vaquero

Nagyon hülye ez a blogger, nem szabad komolyan venni. A blogján is olyan baromságok vannak, mint pl. ez:

"The best language to learn if you live in Europe:

The Polish language – You can not even compare languages for both usefulness and uniqueness.

Chinese (no explanation necessary, but in 100 years or so everyone will look like future people from south park.)"

Nem szorul kommentre. Falusi Józsi bácsis kocsmaakadémiai szint. Az is inkább néhány pálesz után, micisapkában.

6 éve 2013. szeptember 27. 20:07
8 LvT

Talán árnyalja a képet, hogy a képlet miért éppen a lengyelt hozta ki legnehezebb nyelvnek, hogy az eredeti szerző egy gyakori lengyel vezetéknevet visel.

.

www.moikrewni.pl/mapa/kompletny/biernat.html

onomastikion.blog.hu/2012/02/12/biernacki

6 éve 2013. szeptember 27. 19:47
7 MolnarErik

@Fejes László (nyest.hu): Persze, de mind közül nyilván ez a legnagyobb, hisz még köze sincs a "vizsgált" nyelvhez.

6 éve 2013. szeptember 27. 16:26
6 Fejes László (nyest.hu)

@Ynas Midgard: Persze, de alapvetően nem ez a baj a képlettel. :)

6 éve 2013. szeptember 27. 16:09
5 Ynas Midgard

Jól látom, hogy a V kétszer két különböző dolgot jelöl?

6 éve 2013. szeptember 27. 13:26
4 Fejes László (nyest.hu)

@MolnarErik: „Olybá tűnik mintha a szerző aszerint rangsorolta volna a nyelvek nehézségét, h mennyire boldogult az adott országban angolul (csak a finn lóg ki).” Akkor már az észt is...

„a lengyelt nehezebb nyelvnek találta az idézett cikk, mint a magyart, mivel a közölt képletben a nehézség egyik fontos összetevője, h nem hajlandók angolul beszélni (ami ugye nyilvánvaló hülyeség)” Nyilván az egész képlet az. :)

6 éve 2013. szeptember 27. 12:44
3 MolnarErik

@Fejes László (nyest.hu): Csak arra, h a lengyelt nehezebb nyelvnek találta az idézett cikk, mint a magyart, mivel a közölt képletben a nehézség egyik fontos összetevője, h nem hajlandók angolul beszélni (ami ugye nyilvánvaló hülyeség).

Olybá tűnik mintha a szerző aszerint rangsorolta volna a nyelvek nehézségét, h mennyire boldogult az adott országban angolul (csak a finn lóg ki).

6 éve 2013. szeptember 27. 09:31
2 Fejes László (nyest.hu)

@MolnarErik: „a lengyelek még kevésbé beszélnek angolul, mint a magyarok”

Ezt milyen adatokra alapozza? Gyors keresés alapján úgy tűnik, nincs jelentős különbság: en.wikipedia.org/wiki/File:Knowledge_of_English_EU_map.svg

6 éve 2013. szeptember 26. 21:52
1 MolnarErik

"O = a nyelv beszélőinek hajlandósága arra, hogy az idegennel az angol helyett anyanyelvükön beszéljenek"

Ez alapján poén az egész: azért nehezebb a lengyel, mint a magyar, mert a lengyelek még kevésbé beszélnek angolul, mint a magyarok :)

Na jó, ez a finn nehézségét nem magyarázza meg :)