3+1 EU-angol buktató
2005-ben a francia és a holland választópolgárok népszavazáson elutasították az Alkotmányszerződés javaslatát. Ez vezette volna be az európai törvény és kerettörvény fogalmát – a kompromisszumként született Lisszaboni szerződés e jogi kifejezéseket már nem vette át. Erre ügyelniük kell az EU-s jogi szövegek fordítóinak is.
Melyik Tanácsról is van szó? Az EU-ban az áfa tényleg héa? Miért nincsenek az EU-ban „törvények”? Szabályozás vagy rendelet? Ehhez hasonló kérdések gyakran merülnek fel az uniós kontextusban folyó mindennapi munka és kommunikáció során, különösen, ha több nyelv között kell mozognunk! Egyszerű lenne azt mondani, hogy a hatékony kommunikációhoz elég megtanulni azt a 100-150 uniós szakkifejezést, amellyel a leggyakrabban találkozhatunk. De mihelyst elkezdünk e területen mozogni, nyilvánvalóvá válik, hogy ez közel sem ilyen egyszerű. Az alábbiakban igyekeztünk egy csokorba gyűjteni azokat a buktatókat, amelyekkel az uniós közegben mozgó tisztviselők, nyelvtanulók gyakran találkozhatnak. A látszólag pusztán nyelvi kérdések mögött komoly szakmai tartalom is meghúzódik, így a buktatók tippet adnak arra is, hogyan használhatjuk nyelvtudásunkat uniós ismereteink mélyítésére is!
Council: melyik Tanács?
Kezdjük mindjárt az egyik leggyakoribb nehézséggel! Európában három Tanáccsal is találkozhatunk, amelyek elkülönítése gyakran még a híradásokban is keveredik. Beszélhetünk ugyanis Európai Tanácsról (European Council), az EU Tanácsáról (Council of the EU) és Európa Tanácsról (Council of Europe) is. Tovább bonyolítja a képet, hogy a felsoroltak közül csak az első kettő kapcsolódik az Európai Unióhoz – hiszen ezek az EU intézményei –, az utóbbi, az Európa Tanács azonban nem egy intézmény, hanem egy másik nemzetközi szervezet. Erről az intézményről kevesebbet hallhatunk, hiszen nem egy szupranacionális, hanem egy kormányközi szervezetről van szó.
A két kulcsfogalom segíthet az elkülönítésben segíthet, hogy az Európa Tanács strasbourgi székhelyű és a hírekben gyakran szereplő Emberi Jogok Európai Bírósága, illetve a bármely nyelvtanuló számára jól ismert KER-szintek (A1-C2), amelyek kialakítása ugyancsak az Európa Tanácshoz kötődik. Egy teljesen önálló, 1949-ben alapított intézményről van tehát szó, amelynek 47 tagállama között – az EU-val ellentétben – laza, kormányközi együttműködés van. Az EU két intézményének elkülönítését is jól ismert kulcsfogalmak segíthetik. Leggyakrabban az Európai Tanáccsal, azaz az állam-, illetve kormányfők csúcstalálkozóival találkozhatunk: itt döntenek az EU jövőbeni irányairól, ezt kíséri kiemelt médiafigyelem, és erről készül a jól ismert family photo. Ezzel szemben az EU Tanácsa konkrét jogalkotási hatáskörrel rendelkezik (az Európai Parlamenttel karöltve), és ülésein a tagállamok miniszterei vesznek részt, ezért is nevezik Miniszterek Tanácsának. Fontos még megjegyezni, hogy ha egyszerűen azt halljuk, hogy Council, akkor is ez utóbbi uniós intézményre kell gondolnunk!
Regulation: szabályozás vagy rendelet?
Uniós kontextusban nagy kihívást jelenthet, hogy köznyelvi szavak gyakran kapnak új, uniós tartalmat. Erre példa a regulation, amely egyrészt utalhat bármilyen szabályozásra, de emellett jelenti azt a kötelező uniós jogi aktust is, a rendeletet, amely közvetlenül alkalmazandóvá válik a tagállamokban, azaz automatikusan a nemzeti jog részévé válik. A felismerés nehézségét jól mutatja a következő példamondat, amelyben a regulation mindkét jelentése megjelenik:
The regulation1 of the Council introduces stricter regulation2 in this policy area.
A Tanács rendelete1 szigorúbb szabályozást2 vezet be ezen a területen.
Érdemes megjegyezni néhány további szakkifejezést is, amelyek hasonlóképp viselkednek: így a decision nem pusztán döntés, hanem egy további uniós jogi aktus, a határozat is lehet; a communication pedig nem pusztán kommunikáció, hanem az Európai Bizottság egy dokumentumtípusa, a közlemény.
(Forrás: Wikimedia Commons / Michael Trolove / CC BY-SA 2.0)
EU law: miért nem EU-törvény?
Angol nyelvi tanulmányaink során gyorsan megtanuljuk, hogy a law (többek között) törvényt jelent. Így ha az EU laws kifejezéssel találkozunk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy az EU-ban is törvényekről kell beszélnünk. Ez azonban közel sincs így. Az EU-ban ugyanis nincs olyan jogszabálytípus, amely a törvény nevet viselné. És ez nem véletlen! A tagállamok és uniós polgárok nagy része ugyanis ódzkodik attól, hogy bármilyen, a nemzeti szuverenitáshoz szorosan kapcsolódó kifejezést emeljenek uniós szintre. Ezt jól mutatja az a tény, hogy a két népszavazáson elutasított Alkotmányszerződés javaslatát, amely bevezette volna az európai törvény és kerettörvény fogalmát, a kompromisszumként született Lisszaboni szerződés már nem vette át – hasonlóan az alkotmány és külügyminiszter szavakhoz. Tette ezt éppen azért, hogy az európai polgárokban e nemzeti kötődésű fogalmak még véletlenül se keltsék egyfajta szuperállam képzetét. Ha tehát az EU law kifejezéssel találkozunk, akkor csak EU-jogról vagy EU-jogszabályról beszélhetünk!
EU law = EU-jog/EU jogszabály (EU- törvény)
Kerüljük uniós kontextusban a törvény szó használatát olyan szavakban, szóösszetételekben is, mint a legislation, legislative, legislature, azaz törvényhozás/hozó helyett jogalkotás, jogalkotó, stb. a helyes megfelelő.
VAT: hozzáadottérték-adó vagy áfa?
Az EU-angol szaknyelvi cikksorozatot a Tempus Közalapítvány jóvoltából olvashatja.
Előfordul olyan eset is, amikor egy jól ismert angol szakkifejezésre a megszokottól teljesen eltérő és a fülünknek gyakran idegenül, furcsán is hangzó magyar megfelelőt találunk. Ekkor nem fordítói hibáról van szó, hanem éppen arról, hogy szándékosan el kívánták különíteni az uniós és a magyar fogalmat. Mivel a value added tax (VAT) megszokott magyar megfelelője, az általános forgalmi adó (áfa) a magyar adófajtára utal, szükség volt uniós kontextusban egy olyan elnevezésre (közös uniós adótípusra), amely magában foglalja a tagállami adómegoldások mindegyikét.
value added tax
1. (EU) hozzáadottérték-adó (héa)
2. (HU) általános forgalmi adó (áfa)
Ha tehát a VAT a magyar jog általános forgalmi adójára utal, akkor áfa, ha pedig az uniós fogalomra, akkor hozzáadottérték-adó (héa) a helyes megfelelő. Hasonló példát mutat az önálló vállalkozó (self-employed person) uniós fogalma, amely nem keverendő össze a magyar jog egyéni vállalkozó fogalmával! Az elkülönítés tehát szándékos, két eltérő, egy magyar és egy uniós jog szerinti fogalomra utal!
@karmano: A fenti példák nem saját javaslataim, hanem a hivatalos angol-magyar uniós terminológiából vett példák (lsd iate.europa.eu), amelyek mögött általában tudatos fordítói/terminológusi/jogász-nyelvészi döntések állnak . A cikk éppen erre próbált rávilágítani: létrejött egy olyan uniós fogalmi rendszer (önálló jogfogalmakkal, egyéb, szakterületekhez kötődő uniós fogalmakkal), amelyekre meg kellett/meg kell alkotni a hivatalos magyar megfelelőket ("rendelet", "főtanácsnok", "Európai Tanács", stb.). Ezek a megnevezések uniós fogalmakat írnak le. Ha tehát az uniós kontextusról, uniós fogalmakról van szó, akkor nem kérdés e magyar megnevezések használata. Persze ezek kiegészítéseként számos további eszköz (lábjegyzet, stb.) alkalmazható.
A gazdasági társaságok (gazdasági terminológia) esetében a fő problémát leginkább az okozza, hogy két külön fogalmi rendszert kell egybevetni, ahol a fogalmak csak hasonlítanak, de nem ugyanazok. A javasolt megoldás (eredeti forma megtartása) valóban az egyik lehetőség, amelynek hátterében a "foreignising" fordítói stratégia áll. Ekkor a cél: a különbség hangsúlyozása (ezért tartjuk meg az eredetit, vagy adunk pl. egy tükörfordítást, amely "foreign" a célnyelvi fülnek.) Lehet azonban ennek az ellenkezője is a cél: a hasonlóság hangsúlyozása (amikor pl. az Ltd. mellett mégis Kft. vagy akár Zrt áll. - Ekkor lehet vitatkozni arról, hogy ez nem így van, és ez igaz is, nem ugyanaz a két fogalom. De lehetnek olyan helyzetek, amikor ez indokolt - pl. amikor a fordító a célnyelvi olvasóhoz, a "domestic" kontextushoz akarja közelíteni a fordítást, és nincs jelentősége, pontosan melyik társasági formáról van szó, a puszta hasonlóság elegendő a megfeleltetéshez. Ennek megfelelően nincs jó vagy rossz megoldás, a fordítás céljától függ, hogy melyik stratégia szerint kell eljárni.
A VAT esetében lehetne zárójelbe tenni a szövegben a VAT angol megnevezést, de ezzel nem adnánk uniós kontextusban plusz információt, hiszen az angolban ugyanaz a megnevezés (VAT) írja le mind az uniós, mind az angol fogalmat. A magyarban azonban különbséget tettek a megnevezésekben is e két fogalom között, éppen azért, hogy pontosan elkülöníthető legyen, éppen melyikről van szó. Persze ha általános szövegekről beszélünk, akkor elképzelhető, hogy nincs jelentősége a fogalmak pontos különválasztásának. Ez már más kérdés, itt kifejezetten az uniós kontextusról van szó.
@siposdr: Talán félreértésből adódhat a megjegyzés: a cikk arra mutat rá, hogy az áfa nem egyenlő a héa fogalmával. Az első a magyar fogalomra, míg a második az uniós fogalomra utal, és a kettő valóban nem ugyanaz.
Annyit fűznék még hozzá, hogy általános szövegben, magyarra fordítva, nyugodtan használnám az ÁFÁ-t, és csakis akkor használnék HÉA-t, ha nagyon el kell különíteni (ekkor fordítói jegyzetet is hozzáfűznék). Visszafordításnál már méginkább kérdéses a dolog: ha magyarra ÁFA helyett HÉA-t fordítunk, akkor visszafele meg kell különböztetnünk a VAT-ot a GTT*-től (General Trading Tax*)? Én ódzkodnék Fischer Márta javaslatától, magyarra fordításnál megmaradnék az ÁFÁ-nál, kiegészítve más fordítási eszközökkel, ha nagyon szükséges.
Hasonló a probléma talán a Ltd., Inc., Plc., vs. Kft, Nyrt., Zrt. ésatöbbi fordításához. Szerencsésnek találom az új gyakorlatot, miszerint nem is módosítjuk ezeket, hanem névként értelmezve megmaradnak eredeti formájukban. Talán lehetne ezt tenni a VAT-tal is?
A közgazdaságtan így fogalmaz: Az általános forgalmi adó egy hozzáadott érték típusú adó. (Ezt a nagy adószakértők - pl. Vámosi-Nagy Szabolcs is - mindig ebben a formában határozzák meg.) Az Európai Gazdasági Közösség alapításakor, az akkori hat tagállamban különböző formái voltak a hozzáadottérték-adónak. Sok erőfesztést tettek, tesznek az egységesítés érdekében.
A lényeg: a kérdés elméleti oldalról nézve bonyolultabb annál, hogy kimondhassuk: ÁFA=HÉA. De az egyszerűség kedvéért beszélhetünk azonosságról.