0:05
Főoldal | Rénhírek
útbaigazítás

A zöld vagy a fehér könyvet válasszuk?

Mi a különbség az Európai Bizottság által kiadott zöld és fehér könyvek között? Mennyire kell szigorúan követni az uniós irányelveket, és vannak-e uniós direktívák? Mind olyan kérdések, melyek minden uniós állampolgárt foglalkoztatnak.

Dr. Fischer Márta | 2014. augusztus 8.

A cikk szerzője Dr. Fischer Márta, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Idegennyelvi Központjának oktatója. Jogi szakokleveles közgazdász, akit a nyelvek iránti vonzalma fokozatosan terelt a szakma idegen nyelven való oktatása felé. Doktori fokozatát (PhD) az uniós szakfordítás és terminológia témájában szerezte, a varsói College of Europe-ban pedig EU-tanulmányokat folytatott angol és francia nyelven. Évekig dolgozott az Oktatási Minisztériumban, ahol európai uniós és nyelvoktatási projektekben is részt vett, valamint képviselte Magyarországot az Európai Bizottság idegen nyelvi munkacsoportjában. Több éve tanít EU-ismereteket, szakfordítást és terminológiát, angol és német nyelven. E témákban tudományos kutatást is folytat, és folyamatosan ír, fordít, lektorál izgalmas szakmai anyagokat.

Trebits Annával együtt társszerzője és -fejlesztője az EU English – Using English in EU Contexts nyelvkönyvnek és a hozzá kapcsolódó szaknyelvi továbbképzés-sorozatnak köztisztviselők, pedagógusok, felsőoktatási intézmények munkatársai számára.

Ember legyen a talpán, aki képes eligazodni az uniós dokumentumok rengetegében, ismeri azok tartalmi, nyelvi és formai jellemzőit (nem csak magyarul, de angolul is!) és hamar meg is tudja találni e dokumentumok többségét. Ha e kavalkád minden elemében nem is tudnunk rendet teremteni, igyekszünk olyan tartalmi és nyelvi támpontokat adni, amelyekkel az uniós dokumentumokkal való munka és keresgélés egyszerűbb lehet. Először egy csokorba szedjük azokat a dokumentumtípusokat, amelyek problémásak lehetnek akár a szakember, akár a nyelvtanuló számára. Egy következő írásunkban pedig a dokumentumtípusok konkrét nyelvhasználati sajátosságaival foglalkozunk.

A jogi aktusoktól a jegyzőkönyvekig….

Uniós szaknyelvi képzéseken egyik kedvenc kérdés az, hány uniós dokumentumtípust tudnak a résztvevők felsorolni. A tippek 10-15 dokumentumtípus között mozognak, de egyikük sem közelíti meg a tényleges számot. Jablonkai Réka disszertációjában összesen 36 dokumentumtípust azonosít. Ha ezt a listát kiegészítjük további, az EU-honlapon fellelhető dokumentumokkal, akkor ez a szám még magasabb is lehet!

A dokumentumok csoportosíthatóak a szerint, hogy az elsődleges joghoz (treaty – szerződés) vagy a másodlagos joghoz (például regulation – rendelet, directive – irányelv) tartoznak-e. Hatalmas területet ölelnek fel az EU-támogatásokhoz köthető dokumentumok, így például a pályázati felhívások (call for proposals). Csoportosítási szempont lehet az, melyik intézmény bocsátja ki az adott dokumentumot. Így a zöld könyv (green paper), a fehér könyv (white paper) vagy a communication (közlemény) egyértelműen az Európai Bizottsághoz (European Commission) köthető dokumentumok, míg a következtetések (conclusions) az EU Tanácsának (Council of the European Union), illetve az Európai Tanácsnak (European Council), a határozat (resolution) pedig az Európai Parlamentnek (European Parliament) a dokumentumai. Ezen kívül vannak olyan dokumentumok, amelyek bárhol előfordulhatnak, úgy mint report – jelentés, press release – sajtóközlemény, minutes – jegyzőkönyv, etc.

Regulation (rendelet) vs. directive (irányelv)

Az uniós jogi aktusok két klasszikusa nyelvi és tartalmi szempontból is sok fejtörést okozhat. Bár tanulmányaink során a regulation magyar megfelelőjeként a szabályozás szó vésődhetett a fejünkbe, e szakkifejezés uniós megfelelője a rendelet. A directive magyar megfelelője pedig nem direktíva, hanem irányelv! A tartalom szempontjából először e két jogi aktus közötti hasonlóságot, majd különbséget fontos hangsúlyozni. Bár az irányelv szó alapján azt feltételezhetnénk, hogy az nem kötelező, és csak egyfajta iránymutatást ad a tagállamok számára, ez közel sincs így. Az irányelv a rendelethez hasonlóan kötelező uniós jogi aktus.

Irányelvek
Irányelvek
(Forrás: Wikimedia Commons / InfoGibraltar / CC BY 2.0)

A különbség annyi, hogy az irányelv lehetővé teszi a tagállamok számára azt, hogy a megvalósítás formáját és eszközét maguk határozzák meg (azaz tagállami szinten például alkotnak egy törvényt az uniós irányelvben kitűzött cél elérésére). A rendelet ezzel szemben automatikusan a nemzeti jog részévé válik, nincs szükség „átültető” mechanizmusra. Valamennyi jogi aktus az EUR-Lex adatbázisban érhető el.

Green paper (zöld könyv) vs. white paper (fehér könyv)

E két dokumentumtípus kiváló példáját adja annak a jelenségnek, hogyan hatnak egymásra a különböző jogrendszerek az Európai Unióban. Ezek ugyanis elsődlegesen az angolszász országokban voltak jellemzőek, legalábbis uniós meghonosodásukat megelőzően. Az angolszász gyakorlathoz hasonlóan kibocsátásukra az EU-ban is egy jogszabály kidolgozását megelőzően kerül sor.

Az EU-angol szaknyelvi cikksorozatot a Tempus Közalapítvány jóvoltából olvashatja.

A zöld könyv egy vitaindító dokumentum, amely széleskörű konzultációt kíván elindítani egy fontos kérdésben. Ezt követi általában egy fehér könyv, amely már konkrét intézkedési, jogalkotási javaslatokat tartalmaz az adott területen. 2013-ban 6 zöld könyvet bocsátott ki az Európai Bizottság, köztük az éghajlat, az energiapolitika és a gazdaság területén. Fehér könyv kiadására pedig legutóbb 2012-ben került sor a nyugdíjak témájában. Nem véletlen, hogy e dokumentumokat az Európai Bizottság bocsájtja ki, hiszen ez az az uniós intézmény, amely kezdeményezési jogával élve javaslatot tesz új jogszabályokra.

Kapcsolódó tartalmak:

Hasonló tartalmak:

Hozzászólások (1):

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
5 éve 2014. augusztus 9. 00:27
1 Tempesty

Diktál a kaballista? :D Egy Szkítának, na ez a vicc! :D