Nyelvtanár a zsebedben
Várakoznunk sokszor kell. Ilyenkor jó, ha hasznosan töltjük el az időt. Például nyelvtanulással. Ehhez nyújt segítséget a Xeropan okostelefonokra és táblagépekre letölthető angoltanító szoftver, magyarok számára. Mi egy táblagépen teszteltük a programot.
Ahhoz, hogy használni kezdhessük a „nyelvtanár a zsebedben” programot, először keressük meg az alkalmazás oldalát az interneten. A Xeropan honlapja végtelenül egyszerű: gyakorlatilag két gombot találunk rajta – a letöltését, illetve azt a felszólítást, hogy Küldd el lecke ötletedet! Ez utóbbi mondat Mindennapi helyesírás rovatunkba kívánkozik – olvasóink kommentben megírhatják, miért. Ha erre a bizonyos feliratra kattintunk, előjön a felső menü is; és így már más is megtudható a Xeropanról: például az, hogy nagy hangsúlyt fektetnek az izgalmas témaválasztásra és a változatosságra.
Ha neki akarunk fogni a tanulásnak, nincs más dolgunk, mint letölteni kedvenc kütyünkre az ingyenes alkalmazást (a program iOS és Android alatt működik), és lapozgatni a színes oldalak között. Az ingyenesség ára természetesen az, hogy az oldal legalsó sávjában állandóan hirdetések futnak, és a témák néha igen reklámszagúak – de ez nem különösebben zavaró.
Ha letöltöttük telefonunkra vagy táblagépünkre a programot, a képernyőn először csak szép, színes és színvonalas képeket, valamint magyar nyelvű kulcsszavakat, címeket látunk. Minden magyar nyelvű címmel és összefoglalóval ellátott kép egy-egy angol nyelvű cikket takar.
A témák változatosak, és leginkább a kis, színes hír kategóriába tartoznak: olvashatunk reggelizési szokásokról, a nőideálról, az autóversenyzésről, az aktuális ünnepekről, az űrkutatásról, híres emberekről és természetesen kutyákról.
A cikkek a kezdő, alapfok, haladó, középfok, felsőfok, mesterfok tudásszintekre vannak besorolva, túlnyomó többségük az alsóbb szintekre. Ezen cikk elkészítése közben egyetlen felsőfok jelzésű cikket sem találtunk, és csupán egy mesterfok szintre besorolt írást olvashattunk.
Mivel a szintek rangsora nem derül ki azonnal (a Tankönyvem fül rejti a szintek jellemzését), az ember könnyen abba a hibába esik, hogy a haladó szintet a középfoknál magasabbnak gondolja. Hiszen a Közös Európai Referenciakeret (KER) besorolása szerint a C1-es, a magyar felsőfokú nyelvvizsgának megfelelő szint a haladó. Ezen könnyen segíthetnének a fejlesztők, ha az egyes szintek nevéhez odaírnák a megfelelő KER-szintek kódját is.
A cikkek tengerében
Mi történik, ha kiválasztunk egy szimpatikusnak tűnő cikket? Minden cikk nagyszerű képekkel bőven megtűzdelt oldala egy magyar nyelvű címmel és egy egymondatos, szintén magyar nyelvű tartalmi összefoglalóval kezdődik. Tehát angolul még semmi.
Ezt követi a szószedet. Ebben általában öt-hét angol kifejezést találunk, magyar fordítással. A fejlesztők által kiválasztott kifejezések meg is hallgathatók. A hangfelvételen egyesével felsorolják a kiválasztott szókapcsolatokat, és angolul magyarázatot fűznek hozzájuk.
Az a módszer, hogy előre megtanítsunk szövegből kiragadott kifejezéseket, nem példa nélküli, de korántsem általános a nyelvtanítás gyakorlatában. Hiszen egy-egy szó, kifejezés értelme sokszor kiderül magából a szövegkörnyezetből. Ha nem is jövünk rá pontosan mondjuk egy zöldség-gyümölcs kereskedés kínálatáról szóló leírásból, hogy mi lehet az az aubergine, annyit legalább kiókumlálunk róla, hogy valami zöldség vagy gyümölcs (egyébként ’padlizsán’). Ha viszont ugyanezt a szót csak önmagában látjuk, nem sok támpontunk van.
(Forrás: Wikimedia Commons / Grey Geezer / CC BY-SA 3.0)
A Xeropan cikkeinél a kiválasztott kifejezések fordítását tálcán kínálják a cikk előtt, megfosztva a nyelvtanulót a felfedezés örömétől. Szerencsésebb lenne, ha ez a modul a cikk után következne – hadd küzdjön mindenki. Természetesen egy gyors mozdulattal ellapozhatjuk a kiemelt kifejezéseket és rögtön a cikkre ugorhatunk – de ehhez kell némi lelki erő.
Mint ahogy ahhoz is, hogy ne olvassuk el rögtön a fordításokat, hanem inkább meghallgassuk a szóbeli, angol nyelvű magyarázatot. Ezek között a definíciók között vannak jobban és kevésbé sikerült szövegek. Persze ha a meghallgatható magyarázat nem sokat ér, akkor a fordítást még mindig megnézheti az ember. Ugyanakkor az a tény, hogy a fordítás rögtön látszik, lustává is teszi az embert. Minek hallgassa meg, minek dolgoztassa az agyát, ha úgyis ott a fordítás rögtön?
Lássunk egy-egy példát a jól és kevésbé jól sikerült definíciókra. Az alapfokúként besorolt Hétköznapi tárgyaink ősei című cikknél az első kifejezésre ezt halljuk a magyarázatban:
contains chunks of bread – it has pieces of bread in it
A kifejezésben két olyan szó van, ami valószínűleg nehézséget okoz alapszinten: a contain ’tartalmaz’ és a chunk ’darab’. A megadott definíció ezeket frappánsan, nagyon alapszintű szókinccsel meg is magyarázza: ’kenyérdarabok vannak benne’. Tulajdonképpen ezek után felesleges is megnézni a fordítást: ’kenyérdarabokat tartalmaz’. Ezzel szemben a cikk második kifejezése, és az ehhez adott magyarázat nem sikerült túl jól:
made from mammoth tusk – made from ivory, made from the tusks of the mammoth
Azt, hogy a made szó azt jelenti, hogy ’készült’ valószínűleg még az angolul nem tudók közül is sokan tudják – hisz nap mint nap látjuk a Made in China ’Kínában készült’ feliratot. A mammoth [memösz] szóból talán a hangzás alapján ki tudja találni, hogy egy mamutról van szó – de mivel a magyar és az angol kiejtés jelentősen különbözik, ez nem könnyű. A tusk ’agyar’ szót viszont nagy valószínűséggel nem ismeri az alapfokon tanuló ember, tippje sincs rá. Ezt a szót a hanganyagban az ivory ’elefántcsont’ szóval magyarázzák meg. Ez nem túl sok segítség, hisz ez sem tartozik bele az alapszintű szókincsbe. Így az ember kénytelen megnézni a magyar fordítást (mamut agyarából készült) – miközben azon töprenghet, hogy vajon a szószedetben a Mammoth szót miért írják a kifejezés közepén nagy kezdőbetűvel. Vagy azon, hogy miért nem made of ivory szerepel a mondatban, hiszen anyagnevek előtt ebben a szerkezetben of-ot kell használni.
A készítők viszonylag gyakran esnek abba a hibába, hogy egy kifejezést önmagával definiálnak. Például az Amikor a feje tetejére áll a világ... című kezdőknek szóló cikkben a designers ’tervezők’ szót így magyarázzák: „people who design something”. Ez remek mondat az -er foglalkozásnév-képző jelentésének megadására, de a design ’tervez’ igét nem magyarázza meg. Még különösebb ugyanebben a cikkben a fall out (of) ’kiesik valamiből’ szó magyarázata: „they think the water can fall out of the toilet” (azt gondolják, hogy a víz kieshet a vécéből). A cikk ismeretében ez a magyarázat érthető, hiszen egy fejjel lefelé megépített házról van benne szó, amiben a bútorokat és a vécét is a plafonra csavarozták. Viszont a szószedet a cikket megelőzi – tehát a tanulónak fogalma sincs, mit csinálhat a víz a vécéből.
(Forrás: Wikimedia Commons / Oxfordian Kissuth / CC BY-SA 3.0)
Végre a szöveg!
Ha megismerkedtünk a cikk kiragadott kifejezéseivel, következik maga az olvasmány, a Lecke címszó alatt. Egy-egy írás, szintektől függetlenül, meglehetősen rövid – körülbelül 100 szó –, és néhány mondatonként a szöveghez szorosan kapcsolódó képeket látunk. Bár ez nagyon látványos, nem könnyíti meg az olvasást, hiszen egyszerre csak 2-3 mondatot látunk a képernyőn, hiányzik a szövegösszefüggés. Ám aki szeretné, a lecke alatti nyilat megnyomva meghallgathatja cikket lassú tempóban felolvasva. A hanganyagban az egész szöveg egyben hallható.
A cikkek rövidsége kifejezetten hasznos abból a szempontból, hogy buszon utazva vagy egy rendelőben várakozva az embernek viszonylag rövid ideje van. Így egy 100-200 szavas leckét egy utazás vagy várakozás alatt kényelmesen feldolgozhatunk. Ám a rövidség ára az, hogy egy-egy témát csak súrolni lehet ilyen rövid terjedelmű írásokkal. Csak néhány szó vagy kifejezés vezethető be egy ekkora szövegben, és a mondatszerkezetek sem szükségszerűen ismétlődnek.
(Forrás: Wikimedia Commons / Paulo Costa / CC BY-SA 3.0)
A cikkek oly nyúlfarknyiak, hogy szinte nincs is szerkezetük, nem oszthatók bevezetésre, tárgyalásra és befejezésre. Így az olvasó nem nagyon tudja, honnan hová is tart a gondolatmenet, ami szintén nem könnyíti meg a szavak jelentésének kikövetkeztetését.
Film
Minden cikk végén látható egy videó. A film témája szorosan kapcsolódik a cikk témájához. Ez lehet egy-egy rövid riport, híradórészlet, reklámfilm vagy a cikk kifejezéseiből készült zenés klip. A hanganyagokat tetszőleges helyen meg lehet állítani, és bármennyiszer újra lehet játszani. Ez igen nagy előny, hisz a nyelvtanuló valóban saját tempójában haladhat – nem olyan sebességgel, mint ahogy azt a nyelvtanár vagy a csoport többi tagja diktálja. Viszont a szöveghez itt semmiféle segítséget nem kap, teljesen magára van utalva. Néhány esetben a filmben egyetlen szó sem hangzik el, mint például a John Deere traktorokat bemutató látványos reklámfilmben.
(Forrás: Wikimedia Commons / Thomas R Machnitzki / GNU-FDL 1.2)
Jó ez nekünk?
Összességében a Xeropanról az első benyomásaink meglehetősen vegyesek. Alapjában véve a kezdeményezés nagyon jó és látványos. Rengeteg a színes kép, gazdag a témaválaszték, sok a hanganyag – és ezek valóban jól hallhatóak és számtalanszor meghallgathatóak.
A sok szép kép között viszont szinte elveszik a nyelvi anyag. A cikkek nagyon rövidek, sokszor az az érzése az olvasónak, hogy érdemi információt nem kapott. Ha a tanuló egy lecke minden szavát és kifejezését szeretné pontosan megérteni, ahhoz külön szótárprogramot kell használnia. Más részről – legalábbis a fejlesztők által kiválasztott kifejezések esetében – az alkalmazás gyakran tálcán kínálja a megoldást az embernek, ami didaktikai szempontból nem túl szerencsés. Emellett néhány kisebb hibát is találtunk a szövegben (például made from ivory a made of ivory helyett).
A program magyar nyelvű nyelvtani magyarázatairól és gyakorlatairól még nem szóltunk. A gyakorlatok, tesztek elvégzéséhez be kell jelentkeznünk a rendszerbe a Facebookról vagy egy nyilvános Google fiókból. Arra, hogy mennyivel bővülnek a lehetőségek a bejelentkezéssel, egy következő írásunkban számolunk majd be.