Nem csak Stockholm vagy Koppenhága neve tűnhet egy kis fantáziával magyarnak, találunk hasonló példákat közelebb is. A hasonlóság azonban nem mindig árulkodik magyar eredetről – van, amikor inkább magyar akaratról van szó.

Elnevezhetnek-e egy területet egy olyan folyóról, mely nem is ott, hanem több száz kilométerrel távolabb folyik? Tenger dolog van a világon, melyet el sem tudnánk képzelni, mégis lehetséges...

Mi szeretne lenni inkább, mezőőr vagy dohánykészítő? Azzal a gondolattal is eljátszhat, hogy mit csinál egy mozdonyfűtő vagy egy folyamőr. Kiderül, hogy az értelmiségiek alulreprezentáltak, és megtudjuk, mit tesz a vasbakter.

Bármilyen jól hangzik egy magyarázat, gondoljunk arra, hogy évszázadokkal ezelőtt nem a turisztikai marketinges gondolkodás volt a meghatározó a települések névadásakor.

Magyarországon semmi sem megoldhatatlan – főleg, ha fociról vagy utcanevekről van szó, hát még ha egyszerre mindkettőről. Egy régi trükk miatt újabb és újabb trükköket vetnek be a városatyák, hogy elérjék céljukat. Kádár János, Puskás Ferenc és Alber...

Milyen az ideális buszmegálló? Ez eddig könnyű. Legyen benne tea és kalács, s persze elmaradhatatlan a mesés kedvű néni is. De hogy nevezzük el? Ez már fogasabb kérdés.

Egy apró o betű segítségével belepillantunk az indiai konyha titkaiba. Megismerkedünk egy különleges sütési eljárással és egy magyar íróval is. Természetesen a helyesírási szabályzat sem maradhat ki a beszámolóból.

Sokan haltak meg ártatlanul vagy koholt vádak alapján a 20. században Magyarországon. De az azért mégis csak különös, hogy egy merényletnek már elfogják az elkövetőjét, mégis két másik embert végeznek ki az üggyel kapcsolatban.

Az új szabályzat az 1960-as évek csillagászati szemléletét őrzi. Az elmúlt évtizedekben létrehozott szakmai belső szabályzatokat nem ismeri vagy nem veszi figyelembe, szűkre szabott példatára inkább kivételeket közöl, és azokat is részben hibásan.

Rejtélyes nyomok vezetnek az Örs vezér terétől a hullámvasútig. Néhány évvel később a nyomok hirtelen megszakadnak, eltűnnek, és újra felbukkannak. Ellentmondásos adatok alapján bolyongunk sehová sem vezető utakon Budapesten.

A városligeti Királydomb nevének eredetéről legalább kétféle elképzelés él. Mindkettő hívei olyan határozottan állítják igazukat, hogy még alátámasztani sem tartják szükségesnek álláspontjukat. Ugyanakkor mindkét verzióval szemben vannak kétségek.

Vagyis van, amikor magyarul nem magyarul van. Előfordul, hogy az idegen szó „magyarabb”, vagyis természetesebb idegen szóval, mint „magyarral” mondani valamit. És nem csak akkor, ha a retúr és a menettérti között kell választanunk, hanem akkor is, ha...

Mindenkinek lehet ötlete, hogy hogyna reformálná meg a helyesírást. A szabályokat könnyű bonyolultabbá tenni, de a legnagyobb baj az, hogy már így is túlbonyolítottak. Ráadásul az MTA a helyiekre sincs tekintettel.

Ha egy családnév egy régi személynévből fejlődött, akkor lehet, hogy nyomát megtaláljuk egy településnévben is. Kutatásunk során bejárjuk a magyar nyelvterületet, miközben kiderül, mi köze van Balassinak Balassához, és mit jelent a nevük; hogy miért ...

Az MTI szerint a „kocsi” szó ugyanazt a közlekedési eszközt jelöli több európai nyelven is. A világ azonban úgy szép, ha sokszínű. Kiderül, hogy van olyan kocsi, melyen a vitorlát is felhúzhatjuk.

A nyelvben léteznek és vizsgálhatók a nyelvhasználati szokások, szabályszerűségek, de mivel ezek nem a KRESZ-hez hasonlóan lefektetett szabályok, hanem a nyelvhasználatból bontakoznak ki, miközben folytonosan változnak is, nem teszik lehetővé, hogy e...

Ruhaanyagok után kutatunk a világban, Európától a mesés keletig. Miért neveztek el egy macskát egy ruhaanyagról? Lepedők, abroszok és esküvői ruhák is szóba kerülnek.

A Göncölszekeret sok nyelvben nevezik szekérnek, de másnak is. Ha szekérnek, akkor sem mindig ugyanazénak. Ráadásul a magyarban szabálytalanul írjuk jól, és szabályosan rosszul.