A Wieni Cégbíróság esete az OFFI-val
Jó, persze, értjük: Bécs, az Wien. De magyarul is? A tulajdonnevek nem először teszik próbába az OFFI-t, de ez most egy különösen nehezen magyarázható példa.
Igen, megint az OFFI... A fordításipart nem ismerők általában duplán lepődnek meg, amikor szembesülnek az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda munkájával. Az első pofont akkor kapják, amikor meglátják az árakat, a másodikat akkor, amikor az elkészült fordítást. Jó, ez túlzás, nyilván rengeteg kifogástalan anyagot produkálnak, és senki sem tudna egy korrekt számot mondani arra, hogy a munkájuk hány százaléka kifogásolható, de amikor például a University College London náluk londoni egyetemi kollégium lesz, akkor azért elgondolkodik az ember. De volt már náluk egy filmnek igazgatója is (director, ugye...), hogy a többit ne is említsem.
A fenti posztokhoz fűzött kommentekben egyébként kiderül, hogy szinte mindenkinek van egy saját OFFI-s története – beküldőnknek, Tamásnak is, akinek nagyon szépen köszönjük:
Egy csodás OFFI-s megoldás képét küldeném el, ami többek között azért is bosszant, mert "ügyfél fordította" jelleggel én csináltam meg, és lektorálást meg hitelesítést kértünk tőlük.
Ennek ellenére a BÉCSI szót kijavították... az eredmény lent látható...
Kattintásra nagyobb lesz, de ezen a képen lent talán még jobban látszik, és ebből az is kiderül, hogy ez nem pillanatnyi elmezavar, hanem a bevett fordítás az OFFI-ban, mivel ez egy korábbi beküldésből van. Tehát a a Handelsgericht Wien-re az OFFI következetesen ezt fordítja: Wieni Cégbíróság:
Ennek a képnek a beküldőjét keresés ellenére sem találom; ha jelentkezik, frissítem a posztot.
Az OFFI angol nyelvű honlapjáról hadd mutassak egy apróságot:
Ha esetleg valakiben felmerült, hogy az information talán mégsem jó többesben angolul, akkor ezt az oldalt ajánlom a figyelmébe:
Mert elsőre én is azt hittem, hogy csak pillanatnyi figyelmetlenség volt, de a jelek szerint nem, mert itt nem csak egyetlen betűt írtak el, hanem többesben is egyeztettek.
Azt sem mondhatjuk, hogy pillanatnyi figyelmetlenség ez az informations, mert lassan másfél éve van ott. Tényleg senkinek nem tűnt még fel ennyi idő alatt?
Végezetül még egy kérdés: nézzétek meg ezt az oldalt. Az egyszerűség kedvéért:
Ez mennyire angolos? Konkrétan és vitathatatlanul kimutatható félrefordítások talán nincsenek benne, de megkérdeztem két angol anyanyelvű kollégámat is, akik nem csak mezei nyelvhasználók, hanem angoltanárok, és nem jellemző rájuk az a hozzáállás, hogy "ha én nem így mondanám, akkor az már rossz is". Nos, egyikük szerint "awkward" ez a szöveg, másikuk meg azt mondta, hogy "sounds weird". Szerintetek?
Lájkoljatok és kövessetek minket a Facebookon (lásd lent), a talált félrefordításokat pedig a felrefordit@gmail.com címünkre küldjétek.
@ungabunga: @Irgun Baklav: Idővel választ kaptam erre a kérdésre is: igen, valóban policy náluk, hogy a "Wien" melléknévként "Wieni" formában fordítandó intézménynevekben, okiratok szövegében.
(Sikerült egy olyan OFFI által készített dokumentumfordításba belefutnom, amelyben egy másik, szintén bécsi intézmény [nem bíróság, hanem egyetem] neve szerepelt. Abban is Wieni lett.)
@ungabunga: igen, nekem is furcsa ez a félig fordított változat, csak arra írtam egy példát, hogy a településnevet nem minden esetben fordítják magyarra. Nyilván itt az intézmény nevében nem jó ötlet meghagyni,
"wieni szelet vagy bécsi sniccel nem létezik" azonban létezik más hasonló fél(re)-fordítás:
kapucíner szelet
medicinlabda
@Janika: Félreértés elkerülése végett: azzal semmi bajom, ha egy intézmény nevét eredeti nyelven adjuk meg a könnyű beazonosítás végett. Sőt, én mindig azért lobbiztam a saját intézményemben, hogy a nevünket idegen nyelvű szövegben is magyarul írjuk le. De olyan, hogy Wieni Cégbíróság, nincs. Lehet Bécsi Cégbíróság vagy lehet Handelsgericht Wien is, mind a kettő mellett szólnak érvek. De wieni szelet vagy bécsi sniccel nem létezik.
@Irgun Baklav: igazad lenne, ha nem az offiról lenne szó. :D
@Janika: kösz a linket, ez nekem új. Mindez nem mentség számukra, az informations nem információkat jelent. Tipikus Hunglish-megfejtés.
Ami a bécsi fordítását illeti: szerintem kaptak egy hibátlan fordítást, de nem akarták csak úgy hitelesíteni, ezért kerestek egy pitiáner, szájíz szerinti belekötési pontot. Persze, értem, hogy náluk ez a bevett gyakorlat, Wiener Schnitzel Gerichtensbürgershopper, mert úgy szakmai, erre most nehéz nem írni valami csúnyát.
Az awkwardnak tartott szöveg szokásos Hunglish, de még mindig jobb, mint a weboldalukról a többi beidézett szöveg. Vannak benne tényleg gyanús dolgok, pl. need translated. A pricing-on lehetne vitatkozni, hiába van rá 400 millió találat, angoltalannak érzem, elhagyható, még rate-nek sem kell fordítani, helyette (nem kell a will) you are charged based… és a gross character count hülyeség, helyette …on character count with spaces (nem igaz, az árazásuk nem csak karakterszámon alapul, hanem a szöveg jellegétől is függ). Még ehelyett a character count helyett is lehetne találni valami kevésbé erőltetetten hangzó kifejezést, de erre így hajnalban nincs ötletem. A you egyik helyen a your elgépelve, de felesleges szószaporítás. A we provide helyett: we offer… Eleve az a baj, hogy az ismertetőt nem magyarról kellett volna angolra fordítani, hanem eleve angolul megírni angolosan.
Tényleg nem értem, ha már egyszer tényleg nem szívbajosak az árak, akkor miért nem alkalmaznak anyanyelvi munkatársat, aki átnézné a kész fordításokat. Még magyarul sem kéne tudnia. Igazából nem is a fordítás minőségét kéne ellenőriznie, hanem a kész célnyelvi szöveget kéne önmagában lektorálnia, meg gyakori típushibákra felhívnia a fordítók figyelmét.
@Janika: Az útjelző táblákon (stb.) a nemzetközi áru- és személyforgalmat segítő konvencióként szerepel mindig annak az államnak a hivatalos nyelvén a városnév, amelyikben a város található.
Mondjuk az erősen elgondolkodtató, hogy minden esetben célszerű-e a magyar megfelelőt használni (ha létezik) az eredeti nyelvű helyett. Pl. a bécsi esetében még magától értetődőnek tűnik, de mondjuk a jászvásári táblabíróság esetében már megfontoknám a Iași-t; Lviv/Lvov esetében pedig már kifejezetten furcsának találnám, ha Lembergre (pláne Ilyvóra) „lefordítanák” bármilyen hivatalos intézmény nevében.
Mindenesetre ha már nem lehet Bécs a Wienből, akkor nekem a Wien Cégbíróság még mindig jobban tetszene, mint a „Wieni” (a következő esetleg a „bucurești-i” lesz?
Csak egy érdekesség: az information valóban nem megszámlálható, de a jogi bikfanyelvben ennek ellenére előfordulhat többes számban is.
en.wiktionary.org/wiki/informations
I
A Wienre már nem tudnám egyértelműen azt mondani hogy minden esetben (pl. jogi szövegben) Bécsre fordítható. Az útjelző táblákon, magyar nyelvű menetrendekben is Wien szerepel.
@ungabunga: Forrásnyelvtől függhet, de ha franciából ferdítik, akkor szerintem Bruxelles-i Cégbíróság, ti. az -es-t itt szerintem a franciában sem ejtik. :-)
Amúgy nehéz elképzelni, hogy miért ragaszkodnak ehhez a minimum fura megoldáshoz; ha egy német fordító fordítja, akkor nyilván tudja, hogy a Wien magyarul Bécs, csak az intézmény nevének elemeként nem akarja így fordítani, talán mert nem érezné elég hivatalosnak... Ha ez policy náluk, akkor talán érdemes lenne erre hivatalos magyarázatot kérni tőlük.
Az igazán fogós kérdés mindenképpen az, hogy a brüsszeli cégbíróság az Bruxellesi avagy Brusselsi-e ?