„Az egyik legnehezebb: az adott faluközösség mentalitásához oly módon alkalmazkodni, hogy az ember közben ne veszítse el személyiségének fő jellemvonásait” – mondja a kalocsai születésű Szőnyi Vivien, a moldvai Szitás korábbi magyar oktatója.

Magyar őstörténeti konferenciát rendeztek a budai várban. Nemzetközi régészbrigád kereste a honfoglalás kori magyar emlékek keleti gyökereit. Mindenhol megtalálták. Még a honfoglalás utáni időkből is. Vagyis úgy jöttünk be a Kárpát-medencébe, hogy eg...

Önök elítélnének gyilkosságért egy kabátot vagy egy fürdőruhát? Manapság ilyesmi is megeshet. Vagy mi tévedünk?

Hogyan lehet választékosan, „irodalmian” kifejezni azt, hogy kiszúrnak valakivel? És ha nem lehet, annak vajon mi lehet az oka?

A magyar nyelvstratégia egyik előzménye hétmilliós bírságot helyez kilátásba, ha valaki vét a nyelvtörvény ellen. A nyelvművelők szerint ez „példaértékű”.

Dumbravén: a legfiatalabb csángó település, amely egy árvíznek köszönheti létét. Magyar, olasz és román támogatásból épülő Gyermekek Háza, induló helyi vállalkozások. Egy szegedi oktató Moldvában.

Egy szabályszerűség nyomába eredünk, ami megdöbbentő hasonlósággal működik Angliában és Amerikában. A kivételes eseteket is magyarázzuk. Tessék figyelni, a végén vizsga lesz!

Lejárató kisfilm és bizalmatlan lakosság. A csángók szerveivel kereskedő, s a gyerekeket rabszolgának eladó magyar tanítók. Avagy „meg vannak számolva a csángós évek Diószegen is”.

Bármilyen furcsa, de vannak, akik szerint úgy is megtisztíthatjuk nyelvünket az idegen szavaktól, ha más nyelvből vesszünk át megfelelőket – legalábbis ha a forrásnyelv rokon. A magyar nyelvújítás történetében egyszer próbálkoztak ilyennel, az sem úg...

Egy hónap múlva itt az aratás – ideje ráébrednünk bizonyos összefüggésekre. Vagy éppen hiányukra.

Végre mindenki megtudhatja, hogy kiknek a fejéből pattant ki a Magyar Nyelvstratégiai Intézet, s talán azt is, hogy mit terveznek már megint a nyelvművelők. De szó lesz az összmagyar közösségélmény neoliberális szétveréséről is.

„Nem látunk esélyt a nyelvcsere folyamatának megállítására” – mondják a szinte 100%-ban csángó lakosú Pusztina magyar iskolájának oktatói. Mi Pusztina jelene, és mit tehetünk a magyar nyelv megmaradásáért?

Ők érdeküket. Ők érdekeiket. Őkvelük, őkbennük és őknekik. Álljon meg a menet! Mi folyik itt? A nyelvész majd megmondja!

A káromkodások és szitkok gyakran fordulnak elő a beszédben, mégis ritkán beszélünk róluk. Szemérmes (el)hallgatás helyett most megpróbáljuk nem szemérmetlenül, de leplezetlenül bemutatni, hogyan és miért káromkodunk és szitkozódunk, és milyen eltéré...