A hasonló legyen hasonló
Egy szabályszerűség nyomába eredünk, ami megdöbbentő hasonlósággal működik Angliában és Amerikában. A kivételes eseteket is magyarázzuk. Tessék figyelni, a végén vizsga lesz!
A természetes nyelvekben a magánhangzók rendszere jellemzően változékonyabb, mint a mássalhangzóké. Az angol is természetes nyelv, ott is így van ez: sokszor a magánhangzóiról tudjuk azonosítani, hogy egy-egy beszélő honnan származik, hol töltötte a kisgyerekkorát, hol tanulta az anyanyelvét.
Ezúttal egyetlen angol magánhangzó sorsával foglalkozunk, azéval, amit leggyakrabban a-val jelöl a helyesírás, pl. ilyen szavakban: trap ’csapda’, bad ’rossz’, man ’ember’. Talán a legegyszerűbb, ha a kályhától indulunk: ez a középangol (11–15. század) rövid a. A mai standard angliai megfelelőjének magyaros átírásával bajban vagyunk, mert a magyar [a]-nál jóval elölképzettebb („magasabb”), hasonlóan a magyar [á]-hoz, viszont, úgymond, rövid, szemben a magyar [á]-val, ami hosszú. Jobb híján jelöljük [ä]-val (vagy [ä]-vel?). Az angol más változatainak „rövid a”-jára használhatjuk az [e]-t is: sok helyen ennek a magyar magánhangzónak megfelelő hangként ejtik.
A hangnak már a rövidségével kapcsolatban is elbizonytalanodhatunk, hiszen nagyon sok angol változatban csak zöngétlen hangok előtt valóban rövid (pl. trap), zöngések előtt jóval hosszabb (pl. bad [bád] ’rossz’), amint arról már írtunk a nyesten. Itt azonban nem erről lesz szó.
Fürdő-szélesedés
A bath-broadening ’fürdő-szélesedés’ vagy bath-tensing ’fürdő-feszesedés’ a nem hangtanászok számára angolul ugyanannyira értelmetlenül hangzik, mint magyarul. Ebben a kifejezésben ugyanis a bath egy magánhangzó „neve”, a középangol rövid a-é, az, hogy a szó fürdőt jelent véletlen és nem érdekes.
Ez a magánhangzó Anglia déli részén három szótagvégi zöngétlen réshang ([f], [θ], [sz]), valamint bizonyos szavakban két orrhang ([n], [m]) előtt hátracsúszott. Ezzel a magyar [a]-hoz lett hasonló a minősége, viszont azzal szemben hosszú is lett, mint sokunk ejtésében a magyar arra, balra szavakban. (Erről is volt már szó.) Jelöljük ezt [ā]-val. Példák: bath [bāθ] ’fürdő’ (ha nem megy a [θ], ejtsünk helyette nyugodtan [f]-t, legalábbis Angliában), half [hāf] ’½’ (ebben az l már rég eltűnt, csak a helyesírás őrzi, viszont ezért jobban emlékeztet az ugyanilyen jelentésű német halb-ra), ass [āsz] ’szamár’, dance [dānsz] ’tánc’, demand [dimānd] ’követel’ stb. Ezt a jelenséget jól ismerjük, mert megvan a standard brit ejtésben, ami Anglia déli részéről származik.
Philadelphiában és a környékén nagyon hasonló, de nem teljesen azonos környezetben ugyanez a magánhangzó nem hátra, hanem feljebb csúszott, zártabbá vált és szintén megnyúlt, kettőshangzóvá vált: kb. [ié]. Az egyszerűség kedvéért jelöljük [é]-vel. Ezt a jelenséget neveztük feljebb fürdő-feszesedésnek. Itt tehát bath [béθ], half [héf] stb. (Sok más amerikai változatban is van ehhez hasonló folyamat, de eltérő környezetekben. Mindez egy kiterjedtebb magánhangzó-csúszkának a része, amiről további részleteket a „Northern Cities Vowel Shift” kifejezéssel lehet kiguglizni.)
A fürdő környezete
A dél-angliai szélesedés orrhang előtt nem következetes. Szóvégi orrhang előtt nem fordul elő: man [män] ’ember’, ham [häm] ’sonka’, csak ha az orrhangot még egy mássalhangzó követi: can’t [kānt] ’nem tud’, sample [szāmpöl] ’minta’, de ilyenkor sem mindig: cant [känt] ’ferde’, band [bänd] ’banda’, camp [kämp] ’tábor’. Ráadásul olyan orrhang előtt is előfordul, amit magánhangzó követ: drama [drāma] ’dráma’, banana [bönāna] ’banán’. (Zöngétlen réshang előtt is találunk kivételeket, pl. bass [bäsz] ’sügér’, de jóval kevesebbet.)
Az utóbbi példáktól eltekintve a jelenségre az a jellemző, hogy olyan [f], [θ], [sz], [m] és [n] előtt csúszik és nyúlik az a, ami után nem áll magánhangzó. Tehát például a pass ’átmegy’ magánhangzója csúszik és nyúlik: [pāsz] vagy [pész], de a passage ’átkelés’ a-ja marad rövid: [päszidzs], vagy a philadelphiai man [mén] ’ember’, de manner [mänör], ham [hém] ’sonka’, de hammer [hämör] ’kalapács’.
Ehhez képest érdekes, hogy philadelphiában nem történik feszesedés például ezekben: exam [igzäm] (nem [igzém]) ’vizsga’ (pedig ham [hém] ’sonka’), decaf [díkäf] ’koffeinmentes’ (pedig calf [kéf] ’borjú’), math [mäθ] ’matek’ (pedig path [péθ] ’ösvény’), Mass [mäsz] ’Massachusetts’ (pedig mass [mész] ’tömeg’). De viszont feszesedést találunk a classy [klészí] ’klassz’, laughing [léfing] ’nevetve’, mannish [ménis] ’férfias’ szavakban, jóllehet ezekben magánhangzó jön a feszesedést kiváltani hivatott rés- vagy orrhang után.
(Forrás: Rita Molnár, CC2.5)
Határok
Ehhez hasonló jelenségeket korábban azzal magyaráztunk, hogy a szavakon belül is vannak szóhatárok. A classy így tulajdonképpen class+y, a laughing laugh+ing. Így azután ezekben a szavakban a réshangot (vagy a mannish-ben az orrhangot) tényleg nem magánhangzó követi, hanem egy szóhatár, hiszen ezek a mássalhangzók szó végén állnak.
Ugyanezt a trükköt nem tudjuk bevetni az exam-féle példák esetén. Itt legfeljebb olyasmivel próbálkozhatunk, hogy amikor a philadelphiaiak azt mondják exam, akkor tulajdonképpen arra gondolnak, hogy examination, amit valóban, szabályosan [igzäminéjsön]-nek ejtenek, hiszen itt az [m]-et magánhangzó követi. Csakhogy a szó közepén egyszercsak meggondolják magukat és mégsem fejezik be, lerövidítik, de a már kiejtett [ä]-t persze nem tudják visszaszívni. Figyeljük meg, hogy az összes ilyen példánk rövidítés: decaf(feinated), math(ematics), Mass(achusetts).
Az itt vázolt szóközben-meggondolós megoldás azonban nagyon életszerűtlen: egyszer-kétszer előfordulhat ilyesmi, de a philadelphiaiak következetesen így beszélnek. Ha felolvasnak és látják, hogy csak exam van odaírva, akkor is [igzäm]-ot ejtenek, véletlenül se [igzém]-et. (Vagyishát van [igzém] is, de akik így mondják, azoknak az examination is [igzéminéjsön], ebbe most ne is gondoljunk bele.)
Hasonlóság
Alternatívaként felmerül egy talán kevésbé formalizálható, cserébe az előbbinél egységesebb magyarázat. Ha két szó jelentésének egy része azonos vagy hasonló, akkor jó, ha a hangalakjaik is azonosak vagy hasonlítanak. A laugh ’nevet’ szót [léf]-ként ejtő beszélőknek könnyebb felismerniük ezt a szót, ha a laughing ’nevetve’ szóban is [léfing]-nek hallják, mint ha ez utóbbi esetben a „szabályos” [läfing] alakban fordulna elő. Tulajdonképpen éppen ezt fejezte ki az is, hogy egy szóhatárral elkülönítettük a tövet és a toldalékot: laugh+ing, mutatva, hogy ez a laugh ugyanaz a laugh.
A hasonlóságra (analógiára) építő megoldásunk előnye a határossal szemben, hogy az exam-féle eseteket is ugyanúgy tudja magyarázni: az exam és az examination jelentése azonos (csak a stílusértékük tér el), ezért előnyös, hogy az itt vizsgált magánhangzót mindkét esetben ugyanúgy, [ä]-nak/nek ejtjük. Tehát ha tetszik, az exam ejtése közben tényleg az examination ejtésére gondolunk, annak analógiájára nem feszesítjük az a-t.
A vizsga
Gyűjtsük ki Dua Lipa szövegéből a feszes és a nem feszes rövid a-kat. Segítségül megnézhetjük az írott változatot is. (Az énekes nem philadelphiai, hanem londoni, albán származású családból, tehát más szabályok szerint csinálja, de sok mindenre rá fogunk ismerni.)
Kapcsolódó tartalmak:
Hasonló tartalmak:
Hozzászólások (23):
Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)Az összes hozzászólás megjelenítése
@szigetva: ha már a jól hallhatóság a lényeg, akkor legközelebb ilyesmikből lehetne a vizsga:
www.youtube.com/watch?v=p37HB8kLn_U
Egyébként a többi zenéjük is szeretni való, ezt külön LvT figyelmébe ajánlom:
www.youtube.com/watch?v=AKpGepUMYVo
:S
@szigetva: lehet tudni most már a vizsgafeladat megoldását? Gondolom több jelentkező úgyse tolong itt, hogy megoldja.
Még egy kritika, ami az előbb kimaradt, aztán befejezem a floodot. Szóval a philadelphiai tense-a magyar visszaadása nem [é, ié], hanem [eö, éö, ée] valamelyike.
@Irgun Baklav: Nem hinném, hogy van a-capellás vagy akusztikus/unplugged verzió, ezek a modern popénekesnők (nem csak Lipa, de Cheryl Cole, Selena Gomez, Miley Cyrus, stb.) nem tudnak énekelni, nem képzett zenészek, amit a felvételen hallasz, annak nagy része elektronikusan, ún. autotune technikával van kiigazítva. Koncerten is inkább playbackkel nyomják, vagy ha anélkül, akkor meg égnek.
A father elvileg lehet rövid-a-val, de még soha nem hallottam így egy angol anyanyelvűtől sem, és ugyanez pepitában a lathernél, azt meg broad-a-val nem hallottam még, bár ez utóbbi elvileg gyakoribb. A mustache /moustache abszolút kivétel, és pl. nekem egy elég érdekes szó, a kiejtési rendszerem miatt nem tudom az amerikai norma szerint ejteni szó eleji főhangsúllyal [ˈmʌˌstæˑʃ], a második szótagban a tensing-a-m túl hosszú, ezért az első szótagot hangsúlytalanul ejtem: offIPA[məˈstaːːʃ] Mondjuk elég ritkán használt szó, a bajusz a legtöbb helyen kiment a divatból, nem nagyon kell emlegetni.
@Irgun Baklav: igen, de attól, hogy a fonéma előfordulása megjósolhatatlan, attól még egy fonémikus split vagy merger lehet megjósolható.
@szigetva: most már értem. Megpróbálkoztam újra nekifutni a zene alapján, de annyira ocsmány, hogy a felénél ki kellett lőnöm, de legalább most már 0:22 helyett 1:47-ig bírtam. Amit hallottam belőle, abból az jön le, hogy próbál a jomalyány amerikai akcentussal énekelni, amolyan vakerközelivel (pl. ajakkerekítés nélküli all), szóval nuku a-broadening, de a-tensing mintha mindenhol meglenne neki, nem csak a bath-trap splittel érintett vagy érinthető szavakban, és nem csak nazálisok előtt. Külön prenasal a-raisinget nem alkalmaz, minden rövid a fonémát magyar e-szerű hanggal ejt. Lehet nem hallottam jól, de ilyen förtelemből, ami ráadásul elektronikusan torzított, meg nem tudni, hogy egy adott szónál a ritmus vagy a dallam miatt ejtette-e hosszúval, röviddel, lehetetlen megmondani. A legközelebbi vizsgánál legyen valami beszédrészlet inkább. Egy biztos, sem a philadelphiai, sem a dél-angol rendszert nem követi.
@El Vaquero: Hát az általad linkelt wikipédiás oldalon a rather mellett példának még ott volt a father és (csillagosként, mert lehet /a/-val) a lather is; no meg /ʃ/ előtt a moustache /-ɑːʃ/. Na de, ezek azok a bizonyos "szabályerősítő" kivételek. :)
Amit a fonéma fonémaságáról írtam, az nem kifejezetten a splitekre vonatkozott, hanem a fonémák általános értelmezésére. Ahol a környezet által közel 100%-osan determinált, hogy két hang közül melyiket ejtik, pl. a német ich-Laut & ach-Laut; vagy a magyarban a /h/ esetében a [x] (mássalhangzó v. szó vége előtt), [h] (vagy [ɦ], mindenhol máshol), ott ezeket egy fonéma allofónjainak tekintik.
@szigetva: Nem mondom, ez így tényleg kihívás, de tényleg leginkább azért, mert a zene elég zavaró. Esetleg a capella verzió nincsen? :)
@El Vaquero: „de nem tudom, hogy melyik nyelvjárás szabályai szerinti a-kat kell kikeresni” Ha tudnád, akkor nem volna feladat, hiszen utánanézhetnél a szabályoknak.
www.academia.edu/15035635/The_BAD-LAD_Sp...onetic_Investigation
Ebben a cikkben a 15. oldal táblázatában azt írják, hogy a hand is bad-lad splites, lehet hosszú magánhangzóval. Szóval ezt buktam, de mégis jól éreztem, hogy gyanús nekem.
A vizsgafeladatot nem egészen értem, de az alábbiakban bátortalan kísérletet teszek a megoldására a dalszöveg alapján.
Dél-Angliában (RP, Estuary English, Cockney) ezek vannak rövid-a-val, azaz /æ/-vel:
1) 'at (ha hangsúlyos), attraction, crash, happen, Cali, family, hand, romance
2) 'and (ha hangsúlyos), that (mutató névmásként), back, ez utóbbi három lehet bad-lad splittel való érintettség miatt hosszú [æː]-s (ez már tensing), illetve a hand esetében lehetne rajta vitatkozni, hogy érintett lehet-e bad-lad splittel, de szerintem nem.
Dél-Angliában ezek vannak /ɑː/-val: last, dance, chance, can't.
@Irgun Baklav: azért nem egészen, mert a bath-trap splittel rokon lot-cloth split alól a gone-on kívül nincs kivétel, és utóbbi split is fonémikus.
@szigetva: azért túlzás, hogy /ð/ előtt nincs broadening, hiszen ott a rather, bár az ilyen eset tényleg kivételes. Azzal sem értek egyet, hogy a drama és a banana a bath-trap split miatt lenne broad-a-s ejtésű. Szerintem az idegen eredet miatt, és erre félig bizonyíték az is, hogy a drama az amerikai angolban is broad-a-s. A banana esetében el lehet vitatkozgatni rajta, de ebben az esetben is hajlok az idegen eredetre.
Amúgy én megcsinálnám a vizsgát a szöveg alapján, de nem tudom, hogy melyik nyelvjárás szabályai szerinti a-kat kell kikeresni, és nálam a broadening nem egyenlő a tensinggel. Emiatt eleve a feladatot sem értem pontosan. A zene annyira irritál, hogy nem bírom végighallgatni, csak a leírt dalszövegre tudnék támaszkodni.
@Irgun Baklav: A csajnál nem a philadelphiai szabályszerűségeket kellett kiszúrni, hanem csak azt, mikor [a] és mikor tense, mert máshogy csinálja, mint Ph-ban.
Az szerintem párhuzamos, hogy [+ant] zöngétlen réshangok és [+ant] orrhangok előtt történik az [a] változása, se zöngés réshangok, se [−ant] előtt ([v], [ð], [z], [ʒ], [ʃ], [ŋ]) nem. Ez nem túl természetes osztály, plusz minkét változás 19-20. sz.-i, amikor már akkora kapcsolat nem volt a két közösség közt, hogy közös eredetet tételezzünk fel.
@szigetva: Baj tulajdonképpen nincs a mass-szel, csak a felvezetés alapján („Egy szabályszerűség nyomába eredünk, ami megdöbbentő hasonlósággal működik Angliában és Amerikában.”) az olvasónak lehet olyan elvárása, hogy ahol a hasonlóság mégse olyan megdöbbentő, ott erről esetleg lehetett volna említés (ha már ugye a végén is a philadelphiai szabályszerűségeket a londoni illetőségű néni videójában kell kiszúrni).
De bajom végülis csak az ass-szel volt.
@Irgun Baklav: Az ass valóban nem a legjobb példa, azért maradt ott, mert eredetileg az ass/arse különbségéről/hasonlóságáról is akartam írni. A mass-szal nem értem, mi a baj, a Philly akcentusban tényleg szélesedik. A Mass. rövidítés meg nem.
@El Vaquero: Hát valahol ettől fonéma a fonéma, hogy nem tudod megjósolni, hogy adott hangkörnyezetben broad A lesz vagy flat A, nem?
Amúgy ezen a listán is az van,† amit írtam, ti. hogy az ass-nak meg a mass-nak van ugyan broad A-s kiejtése a standard britben, de az a ritkább, és nem a 'szamár' ill. 'tömeg' jelentésben.
†„{Environment:} _[s]$ {RP /æ/ as in TRAP ("flat A")} alas*, ass (donkey), ass (term of abuse)*, crass, gas, lass, mass (amount), Mass (religious service)*
* indicates that the other pronunciation is also current in RP.”
@El Vaquero: Hát valahol ettől fonéma a fonéma, hogy nem tudod megjósolni, hogy adott hangkörnyezetben broad A lesz vagy flat A, nem?
Amúgy ezen a listán is az van,† amit írtam, ti. hogy az ass-nak meg a mass-nak van ugyan broad A-s kiejtése a standard britben, de az a ritkább, és nem a 'szamár' ill. 'tömeg' jelentésben.
†„{Environment:} _[s]$ {RP /æ/ as in TRAP ("flat A")} alas*, ass (donkey), ass (term of abuse)*, crass, gas, lass, mass (amount), Mass (religious service)*
* indicates that the other pronunciation is also current in RP.”