Milyenek vagyunk mi, magyarok? Vannak sajátos magyar jellemvonásaink, van sajátos magyar alkatunk? Zegernyei a tükörbe nézett, és megállapította, hogy a magyarok szépek és okosak.

Árpád-házi királyaink különleges jogokat biztosítottak muszlim kereskedőiknek, pénzváltóiknak és katonáiknak. A keresztény Európa gyanakodva figyelt minket. Egy püspökből lett királyunk törvényben rendelkezett a muszlimok megtérítéséről. Lehet, hogy ...

A magyarság korai történetének legtitokzatosabb krónikája a Tarih-i Ungurus. Egyesek szerint a 10. századból való felbecsülhetetlen értékű híradás őseinkről, míg mások szerint csupán egy könnyed esti mese Nagy Szülejmán szultán számára.

A magyar krónikairodalomban külön csoportot és azon belül több alcsoportot képeznek a 14. században írt krónikák. Közülük talán a legnevezetesebb a Képes krónika és köre, de ide sorolható a Budai krónika családja is.

Magyar nyelvészek gyakran tragikus életük ellenére ritkán válnak színpadi drámák szereplőivé. Munkácsi Bernát könnyen felismerhető Hubay Miklós drámájában. De vajon Munkácsi Bernátot csak felismerjük, vagy meg is ismerjük a darabból?

Egy rendhagyó útikönyv, amely a múltba repít minket. És nem is akárhova, hanem a messzi északra. Ráadásul évtizedekig tiltott könyv volt. Mi lehetne ennél ideálisabb nyári olvasmány?

A magyar krónikák és krónikások történetét feldolgozó sorozatunkat Kézai Simon művével folytatjuk. Nevezett mestertől tudjuk, hogy Hunor, Magor két jó barát, együtt issza Ménrót borát… vagy valami ilyesmi.

Az iskolában sok dolgot megtanítanak nekünk. Csak gyakran éppen azok az összefüggések maradnak ki, amiből meg is érthetnénk a tanultakat.

A magyarok történetét tárgyaló középkori krónikák szerint őseink testvéri szeretetben éltek a tejjel-mézzel folyó messzi Szkítiában, majd átkelve egy nagy folyón, elfoglalták a hont, melyben ma is élünk. Honnan és mit tudtak a krónikások eleink vándo...

Eddig már kétszer írtunk a kísérleti tankönyvek és munkafüzetek magyar őstörténeti fejezeteiről. Most arról kaptunk értesítést, hogy a szerzőknek engedélyeztek egy villámgyors korrektúrát. Megnéztük az eredményt.

Bámulatos, hogyan lehet két dolog annyira hasonlatos és annyira különböző is egyszerre. Nincs ez másképp a nyelvtanban sem.

Ezerszáz évvel ezelőtt bevándorlók érkeztek a Kárpát-medence határaira. Az őslakók hiába védekeztek ellenük. Talán egy nemzeti konzultáció segíthetett volna rajtuk. Elképzeltük a kérdéseket. A válaszokat ki lehet találni.

1852-ben Mahizeth címmel „lappon” ősmondát közölt Müller Gyula Nagy Naptára. Az írás szerzője, Jókai Mór ekkor már neves író volt. Regényes fantáziáját a hun‒magyar mondavilág ihlette. A szerencsétlen finnugorokat magas lóról lenézte, műveiben pedig ...

A múlt év végén megjelent a Magyar őstörténet című új könyvsorozat első kötete. A mű az ősmagyar divatot tárgyalja. Információi egyaránt szólnak a szittya lajbiban kalandozó hagyományőrzőkhöz és a nyugati mintájú táskákkal fontos tárgyalásokra siető ...

Ezen a héten Száray Miklós 9. osztályos tankönyvéből próbáljuk megérteni a magyar őstörténetet. A múlt végtelen, ismereteink végesek: lehetett így is, lehetett úgy is – a tudósok még dolgoznak a probléma megoldásán. De akkor mit tanítsunk?

A tanügyi kormányzat rendet vágott a tankönyvek között. Ma már nem lehet mindenfélét összevissza tanítani. Csak az igazságot – pontosan, szépen. Elolvastuk, hogy mit tanítanak a gimnáziumok 9. osztályában a finnugor és magyar őstörténetről. Elsőként ...

Átrendezték a Nemzeti Múzeum régészeti kiállításának 9-10. századi részlegét. Elmentünk és megnéztük, kik várták a Kárpát-medencében a messziről jött magyarokat. Vajon hogyan fogadták a hont foglaló ősöket a hont rosszhiszeműen, jogcím nélkül bitorló...

Róna-Tas András a magyar őstörténet kiemelkedő helyszíneként határozta meg a Don és a Kubán folyók vidékét. Véleménye szerint ott jöttünk össze a törökökkel. És egy kicsit az alánokkal is.

Nyelvünk őstörténete szempontjából alapvető művet publikáltak a magyar orientalisták. Van benne történelem, nyelvtörténet, közte pedig szótár. Csupa érdekes adat és információ, 1500 oldalon.

Honti László 70. születésnapja tiszteletére tanulmányaiból összeállított kötetet adott ki a Károli Gáspár Református Egyetem és a L’Harmattan könyvkiadó.

Létrehozható-e olyan mesterséges nyelv, melyet minden finnugor nyelvet beszélő megért? Reménykedő ;) olvasónkat sajnos ki kell ábrándítanunk.

Nemrég ugyanezt kérdeztük a kenyérről is. Az olvasók felháborodottan keltek ki a kenyér és az ezüst permi finnugor eredete ellen. A magyar embert nem lehet holmi tudománnyal megtéveszteni. A nemzetrontó nyelvészeknek pedig végképp nem dől be.

Magyarország bezárja tallinni nagykövetségét. Nyit helyette másikat Ulánbátorban, Mongólia fővárosában. Állítólag gazdasági okokból. Bevegyük ezt a maszlagot?