Az i. sz. 5. században Nyugat-Szibériából a mai Baskíria területére vándorolt a szargatkai régészeti kultúra egyik csoportja. Vajon ők voltak az ősmagyarok?

A honfoglalás 895-ös dátuma magyarságtudatunk sarkalatos pontja, megváltoztatni még kétharmados törvénnyel sem lehet. Milyen adatok szólnak mellette?

A kaukázusi magyarok történetét lezáró írás a magyar-kaukázusi kapcsolatok néhány különös elemére hívja fel a figyelmet.

A Fenno-Ugria egyesület arra kért fel, hogy írjak egy elemzést „a finnugor elmélet magyarországi fogadtatásáról” a múltban és a jelenben. Az itt olvasható írás tehát eredetileg észt olvasóknak készült, utólag kevéssé módosítottam. A teljes cikket hár...

Sorozatunk negyedik részében Madzsar városának történetét tárgyaljuk. Fény derül a titokra: Madzsar nem magyar, hanem tatár város volt.

Olvasónk arra kíváncsi, hogy a Mézga családban szereplő Köbüki által használt „újmagyar” nyelv mennyire hasonlít a 30. században használt valódi magyar nyelvre. Nos, nem jobban, mint a rajzfilmben ábrázolt 30. századi Magyarország a 30. század valódi...

Tényleg három Magyarország volt? Egy a Kárpát-medencében, egy Baskíriában és a harmadik a Kaukázusban? Bendefy László szerint igen. Tetszetős ötlet. A történészek azonban nem vették komolyan. Következzék egy rövid ismertetés és értékelés Bendefy Lász...

Az 1230-as években eleink útra keltek, hogy megtalálják keleti testvéreiket. Julianus és három társa a Kaukázus felé vette az irányt. Vajon miért?

Cikkünkben kis irodalmi körutazásban vehetnek részt. Az agancsukon égitesteket, illetve tüzet hordozó szarvasokat vesszük üldözőbe, átugorva pár ország- és kontinenshatárt. Kezdődjék hát a hajsza!

Jártak-e őseink a Kaukázus szent bércein? Avagy később vetődtek csak arra a tájékra? Mikor és kik alapították Madzsar városát? Ezt nyomozzuk több folytatásban.

Népi motívumaink világában különleges szerep jutott a szarvasnak. Hol kalandvágyó legényeket vezet új vidékekre, hol napot, holdat vagy egyéb világító holmit hordoz az agancsán – néha pedig meggondolatlan ifjak változnak szarvassá. Nyomába eredve mi ...

Olvasónk hisz a finnugor rokonságban, de állítása szerint nem tudna érveket hozni mellette. Írásunkban elmondjuk, mi nem bizonyítja a nyelvrokonságot, és hogyan kell rá bizonyítékokat keresni. Sőt, végül arra is rámutatunk, hogy nem csupán az a kérdé...

Az első rész tartalmából: a magyar krónikák szerint a székelyek hun származásúak; a székely népnév magyarázatával már nagyon sokan kísérleteztek; a történészek szerint a székelyek az eszkil-bolgárok leszármazottai. És ami most jön: a székely n...

A székelyek eredete régóta foglalkoztatja a magyarokat – és a székelyeket… Vagy ez a kettő ugyanaz? És ha ugyanaz, én önmagam vagyok? Székely őseim magyarok? És ha magyarok, akkor finnugorok?

Október 19-én, kedden a Szkeptikus Társaság ülésén Sándor Klára adott elő a székely rovásírásról. A helyszínen járt a Rénhírek és a Nyest közös tudósítója.

A baskír–magyar viszony régészeti oldalról ugyanúgy foglalható össze, mint a történeti források felől: ősmagyarok és ősbaskírok valamikor erősen részt vettek egymás néppé válásában. A konkrét folyamatokat azonban még nem látjuk. Lehet, hogy pár évtiz...

A baskírok és magyarok kapcsolatával foglalkozó sorozatunk első részében azt vizsgáljuk meg, hogy mit mondanak a legkorábbi források a baskírokról és a magyarokról. Talán még az sem zárható ki, hogy a két név ugyanazt a népet jelölte?