A magyarok hülyék, ha nem hiszik el a magyar nyelv finnugor rokonságát, hiszen az könnyen bizonyítható – legalábbis egy finn nyelvész így gondolja. Megvizsgáltuk a receptet...

Jer, Osszián, ködös, homályos énekeddel – írta egykor Arany János. És jőn. A magyar Ossziánt Zempléni Árpádnak hívták. Finnugorul, tatárul, sőt szumírul is tudott dalolni. Nem mellesleg feltalálta a turanizmust.

Hogy lehet rokonokra lelni a sokmilliós Moszkvában? Illyés Gyulának sikerült. Igaz, még régen, a harmincas évek Moszkvájában. De kiket talált, és miből gondolta, hogy rokonok? Illyés születésének 110. évfordulóján Rokonoknál című írását idézzük fel.

A Magyarországra menekült kunokat gyanakodva fogadták: a a felheccelt tömeg végzett Kötöny vezérrel. A török időkben a kun vidékek elnéptelenedtek. 1745-ben a terület új és régi lakói összefogtak, és sok-sok pénzért visszavásárolták az ősi kun jogoka...

A nyelvrokonság azt mutatja meg, hogy az adott nyelv mely nyelvből származik – egyes elemei azonban idővel kicserélődhetnek, sőt, az elemek túlnyomó többsége is kicserélődhet. Felmerülhet a kérdés, hogy ilyenkor miként derítjük ki, hogy honnan is szá...

Van-e olyan szótár, melyből kikereshetnénk az ősi eredetű, de mára már kihalt szavakat? Ha nincs, miért nincs, és akkor hol találjuk meg ezeket, ha mégis érdekelnek minket? Amíg erre válaszolunk, újabb nehéz kérdésekbe ütközünk, és amit tudni véltünk...

Gulyás, puszta, paprika. Vajon tényleg csak ezt tudják rólunk a külföldiek? Itt a nyári turistaszezon, a Sziget és sok más fesztivál, a külföldiek elözönlik az országot. De jó lenne tudni, mit gondolnak rólunk, milyennek látnak minket. Az észtek most...

Antropológiai sorozatunk utolsó részében megmondjuk a tutit – kíméletlenül lerántjuk a párducbőrös kacagányt a honfoglalókról, hogy végre előbukkanjon Árpád vezér és népe mint meztelen igazság: kik is voltak ők valójában?

Az antropológusok évtizedekig azt hitték, hogy a magyar őstörténetben minden világos, minden megmagyarázható. Ám egy idő után viharfelhők gyülekeztek a koponyahegyek fölött. Jelenleg azt sem tudjuk, hogy még dúl a vihar, vagy már tisztábban látunk - ...

A nyelvészek a magyar nyelv eredetét kutatják, a régészek a magyarság ősi kultúráját próbálják kikövetkeztetni soványka leleteikből – van végre valaki, aki megmondaná, kifélék, mifélék vagyunk mi, magyarok? Talán az antropológusok tudják? A klassziku...

Egy baskír monda szerint Korjatmasz faluban több mint 70 család magyarnak vallja magát. Higgyünk-e a baskír „regösök csacsogó énekeinek meg a parasztok hamis meséinek”? – kérdezi egy olvasónk. Megpróbálunk válaszolni.

A magyar őstörténet kérdései szerteágazó módon jelentkeznek a magyar szépirodalomban, prózában és költészetben egyaránt. Ám sokszor nem csupán azok a művek szolgálhatnak érdekes adatokkal, melyek kifejezetten erről a kérdésről szólnak, hanem azok is,...

Mit árulhat el egy 15. századi itáliai térkép a magyarok őshazájáról, vándorlásairól? Az egykori szállásterület nyomára bukkantunk? Lerántjuk a földabroszról a leplet...

Hogy kerültek a finnbe és más rokon nyelvekbe azok a szavak, melyeknek nyomuk sincs a magyarban? Nincs ebben semmi rejtély: máshonnan. De lehet, hogy már a kérdés is rossz, ugyanis a magyarból is veszhettek ki szavak...

Nem véletlenül mondják, hogy a nyelvek nem abban különböznek, hogy mi az, amit ki tudnak fejezni, hanem abban, hogy mi az, amit mindenképp ki kell fejezniük. Aki pedig olyan nyelvet beszél, amely valamit kifejez, nehezen képzeli el, hogy lehet olyan...

A népnevek eredete gyakran amúgy is homályos, történetüket csak tovább bonyolítja, ha szakterminussá válnak. Olvasónk arra gyanakszik, hogy az obi-ugorokat egyszerűen obi-magyaroknak nevezzük. Van-e alapja a feltételezésnek?

Géptestű lények, kocsmatöltelékek és a baromfiudvar lakói a főhősei az első udmurt képregényeknek – amelyek szerzője egyébként egy magyar fiatalember.

Mit kell tudnia egy érettségiző magyar diáknak a finnugor nyelvrokonságról? Belenéztünk a nyelvtankönyvekbe. A szerzők jó szándéka tagadhatatlan. A téma kifejtése azonban nem tökéletes. Itt-ott súlyos hibára, zavaros koncepcióra is bukkantunk.

A nyelvészek valamit nagyon rosszul csinálhatnak, ha az egyszerű érdeklődők is sorban fedezik fel a tévedéseiket, nem igaz? Nos, nem egészen erről van szó: a nyelvészek ugyanis sokkal több adat alapján dolgoznak, és sokkal jobban ismerik a nyelv(ek) ...

Tényleg közelebb áll a manysi a magyarhoz, mint a hantihoz? Lehetséges, hogy obi-ugor, illetve ugor egység sosem volt, és a három, korábban ugornak tartott nyelv valójában az uráli nyelvcsalád teljesen önálló ága?

A régészek találtak valamit. Megvan Etelköz. Vagy Levédia. Magna Hungaria pedig nem ott volt.

A honfoglaló magyarság lélekszámára vonatkozó becslések nagyon különböznek egymástól. Csupán a nézetek felsorolására vállalkozunk. Saját véleményünk nincs, mivel a tudományban nem kedveljük az okkultizmust.

Egy elterjedt városi legenda szerint finnül a „jön a vonat” ugyanúgy van, mint magyarul, csakhogy az elemek jelentése fordított: a „jöna” lenne a ’vonat’, a „vonat” pedig a ’jön’. Ez persze nem igaz, de...

Tudjuk, hogy csak kevés olyan magyar szó van, mely elterjedt a világban. Lehetséges, hogy „kisöcsénk” egy szava nagyobb karriert futott be, mint bármelyik magyar szó?

Werbőczy István Hármaskönyve (1517) a hun–magyar rokonságot hirdeti. Stumpf István alkotmánybíró szerint a Hármaskönyv a történeti alkotmány része. Az új Alaptörvény hatályba lépésével a hun–magyar rokonság is törvény lesz? Igény van rá…

A tájékozatlanság magabiztossá tesz, így a hozzá nem értők bátran javítják ki a szakembereket. Viszont annak sincs feltétlenül igaza, akinek éppen igaza van. Sőt, az első pillantásra meggyőzőnek tűnő érvek is szertefoszolhatnak, ha próbának vetjük al...