Hülyeségjárvány Magyarországon?
A magyarok hülyék, ha nem hiszik el a magyar nyelv finnugor rokonságát, hiszen az könnyen bizonyítható – legalábbis egy finn nyelvész így gondolja. Megvizsgáltuk a receptet...
Jaakko Häkkinen finn nyelvész egy rövid angol nyelvű írást tett közzé saját honlapján. A cikk címe Acquired stupidity epidemic in Hungary:
Hungarian not a Uralic language? (Szerzetthülyeség-járvány Magyarországon: a magyar nem uráli nyelv?).
Häkkinen szerint Magyarországon súlyos szerzetthülyeség-járvány tombol. Bár a szerzett hülyeség fogalmát nem definiálja, nyilvánvalóan olyan esetekre gondol, amikor valaki nem saját butaságából következően beszél hülyeségeket, hanem azért, mert valamilyen ostobaságot elhitettek vele. A szerzetthülyeség-szindróma (angolul Acquired Stupidity Syndrome, rövidítve ASS, azaz ’segg’) a paranoia: a beteg elhiszi, hogy a magyar nyelv uráli rokonságára való minden egyes utalás a Habsburgok, a szovjet kommunisták, II. Assur-nászir-apli, Szauron, Erich von Däniken vagy éppen a földönkívüliek áltzal szervezett összeesküvés része. Mint Häkkinen írja, a szégyen elsősorban nem az egyszerű emberekén, hanem az olyan kutatóké, mint Angela Marcantonio, akik ismerik a valós helyzetet, de szándékosan a magyar nyelv uráli mivoltát tagadó nézeteket terjesztenek.
Häkkinen szerint azonban van egy egyszerű gyógyszer a járványra: az információ. Szerinte a magyar és az uráli nyelvek közötti nyilvánvaló kapcsolatra vonatkozó információ az egyetemi könyvtárak mélyén hever, az egyszerű emberek nem találják meg. Eddig félig-meddig egyet is érthettünk Häkkinen mondandójával (ha stílusával nem is), utóbbi kijelentését azonban a Rénhírek munkatársai akár személyes sértésnek is vehetnék. Ehelyett nézzük meg inkább, milyen gyógyszert is ajánl a tudós szerző!
Példamondatok
A nyilvánvaló rokonság demonstrálására Häkkinen a keleti manysit választja. Két magyar, illetve keleti manysi példamondatot hasonlít össze. Nézzük először csak a magyar példamondatokat!
(egy) eb füle előtt; ő egeret hall.
Kérjük a kedves olvasót, gondolkodjon el egy kissé, mit is jelent a fenti mondat! Nem szabad lesni! Ha megvannak a tippek, eláruljuk, milyen jelentést ad meg Häkkinen angolul: ’Dog's ears are in front; he hears a mouse’, azaz körülbelül: ’a kutya fülei elöl vannak; (ő) egeret hall’. A szövegösszefüggésből kitalálható, hogy Häkkinen arra az esetre gondol, amikor a kutya fülel, és eközben fülét előre fordítja. A magyar mondat azonban nem jelenti ezt, sőt, nem is jelent, nem is jelenthet semmit: az előtt ugyanis névutó, azaz ha a füle után áll, akkor a kutya füle előtt kellene lennie valaminek, ez a szó a fülről nem mondhat semmit: semmi nincs azonban a mondatban, amiről azt gondolnánk, hogy a kutya füle előtt van. A gyógyszer tehát biztosan nem fog hatni: ha egy magyar beszélőt rossz mondattal szeretnénk meggyőzni a magyar nyelv uráli rokonságáról, egészen biztos, hogy el fog minket hajtani az Urál környékéről melegebb éghajlatra.
(Forrás: Wikimedia Commons / Herbert Ponting)
Häkkinen második példamondata a következő:
lovam ölném; lövöm.
Ez a mondat talán érthető, de egészen biztos, hogy nem hagyná el magyar anyanyelvű beszélő száját. A szándékolt jelentést valahogy így fejeznénk ki: Megölném a lovam; lelövöm. Ez pedig már csak azért sem lényegtelen, mert Häkkinen éppen azt szeretné demonstrálni, hogy a magyar és a keleti manysi mondatok szerkezetileg pontosan megfelelnek egymásnak:
(egy) eb füle előtt; ő egeret hall. eb fül-e elő-tt; ő eger-et hall-Ø dog ear-his front-in he mouse-at hears -px.3sg -loc. -acc. öämp pöälyǝ eelt; täw täŋkǝrmǝ kooli. öämp pöäly-ǝ eel-t; täw täŋkǝr-mǝ kool-i. dog ear-his front-in he mouse-at hears -px.3sg -loc. -acc. -vx.3sg
Ha ezeket a példákat egyszerű nyelvhasználóknak szeretnénk bemutatni, akkor meg kell nekik magyarázni, hogy a px.3sg. az egyes szám harmadik személyű birtokos személyrag, a loc. a helyjelölő eset, az acc. a tárgyeset jelölője, a vx.3sg az egyes szám harmadik személyű esetrag rövidítése. Csakhogy hiába volt valaki jeles nyelvtanból, ha nem foglalkozik nyelvészeti kérdésekkel, valószínűleg újra el kellene magyaráznunk, hogy ezek a fogalmak mit is jelentenek. Häkkinen megjegyzi, hogy a mondatban szereplő szavak mind közös eredetűek – azonban annyira nem hasonlítanak, hogy a laikus ezt bemondásra elhiggye. (Az ezzel kapcsolatos érvekre még visszatérünk.)
Häkkinen azt is megjegyzi, hogy a manysi megőrizte az ősi -m tárgyragot, a magyar viszont nem: a magyarban helyette a -t tárgyrag fejlődött ki. Aki azonban kételkedik a manysi és a magyar rokonságában, az csak azt fogja látni, hogy nem ugyanaz a végződés, és egyáltalán nem lesz meggyőzve. (Aki viszont ért egy kicsit a dologhoz, felfedezi, hogy Häkkinen „csal” – azért a kevésbé ismert, mára kihalt keleti manysit választja példának a jól ismert, még élő, irodalmi nyelvvel is rendelkező északi manysi helyett, mert abban nincs tárgyrag.)
Érdekes, hogy azonos szerkezetűnek veszi a toldalékolatlan magyar igét a toldalékolt manysi igével. A strukturalista elemzésben jártas nyelvész számára kézenfekvő, hogy miért, azonban a két nyelv rokonságáról meggyőzendő laikust előbb arról kellene meggyőzni, hogy ez az elemzés helyes – ráadásul ezzel a meggyőzéssel még egy tapodtat sem tettünk a célunk felé, legfeljebb egy lehetséges ellenérvet sikerült kivédenünk.
A másik példamondat elemzését nem mutatjuk be részletesen, ott is hasonló problémák merülnek fel – mindenesetre a lovam ölném; lövöm mondat keleti manysi megfelelője lom äläänaam; lǝγlǝm. A szavak itt talán eléggé hasonlítanak, de például azt a laikust, aki meg van róla győződve, hogy a magyar ősi és elidegeníthetetlen tulajdonsága a magánhangzó-harmónia, bizonyára gyanakodva fog tekinteni az äläänaam szóalakra. Az elemzésből kiemelnénk, hogy Häkkinen hivatkozik például arra, hogy a lǝγlǝm alakban található, az egyes számú tárgyra utaló -l- elem történetileg azonos a magyar -lak/-lek (lát-lak, szeret-lek) toldalékban található l-lel. Ezt azonban alaposabb érvek nélkül nehéz elhinni, különösen, ha az érdeklődő megismerkedik a manysi -l- előfordulásaival, használati szabályaival.
(Forrás: Wikimedia Commons / Bundesarchiv, Bild 135-S-15-15-10; Schäfer, Ernst / CC-BY-SA)
Szerkezeti egyezések
Hivatkozik Häkkinen olyan szerkezeti egyezésekre, mint a szórend, a toldalékolás, a birtokos eset hiánya és a birtoklás birtokos személyragokkal, a birtokszón való kifejezése, vagy a tárgyas és tárgyatlan ragozás megkülönböztetése. Csakhogy a szórend máris bukik a hibás példamondatokon, ráadásul ha megpróbálunk helyes magyar mondatokat farigcsálni, hamar előkerülnek az igekötők, amelyek a manysi mondatban nem szerepelnek. (A laikus gondolhatná, hogy akkor a manysiban nincsenek igekötők – pedig vannak.) A felsorolt egyezések egy része megvan a török nyelvekkel is, tehát aki abban hisz, hogy a magyar török nyelv, csak megerősödhet hitében. Aki viszont hisz ezeknek az érveknek, az azt mondja, hogy hohó, a finnben viszont van birtokos eset, nincs tárgyas és tárgyatlan ragozás, tehát lehet, hogy a manysi rokon nyelv, de akkor a finn biztos nem az. (A blamázst csak fokozza, hogy a szerkezeti hasonlóságokat a tudomány sem tekinti a nyelvrokonság bizonyítékának.)
Érdekes ötlete Häkkinennek, hogy olyan magyar ragok manysi párhuzamaival győzzük meg a kételkedőket, amelyeket valószínűleg nem is ismer. A nyelvészeti képzést nem kapott átlagmagyar ugyanis aligha ismeri a -nott/-nött, -nól/-nől, illetve -ni (a papni ment ’a papékhoz ment’) ragokat, így aligha éppen az ezekre hasonlító manysi toldalékok győzik majd meg. Häkkinen említi a magyar -tal/-tel ’nélkül’ esetragot is, ilyen azonban egyszerűen nincs. (Bizonyára a -talan/-telen, -atlan/-etlen képzőkre gondol, melyek valóbban a keleti manysi -tal ’nélkül’ esetraggal azonos eredetűek.)
Szabályos hangmegfelelések
Häkkinen nem feledkezik meg a szabályos hangmegfelelésekről sem. Természetesen a felsorolt hangmegfelelések helytállóak, de a laikusban kérdéseket vethet fel. Például milyen szabályosságról beszélhetünk ott, ahol a magyar e-nek vagy é-nek a keleti manysiban hol öä, hol ä, hol ee, hol pedig ǝ felel meg, a magyar a-nak és á-nak pedig hol uu, hol oo, hol pedig e̮e̮ – ráadásul ezekben az esetekben még az sem derül ki, mitől függ a megfelelés. (A nyelvtörténetben járatlan érdeklődő számára már az sem magától értetődő, hogy az a és az á, illetve az e és az é között nem teszünk különbséget.)
Ráadásul még kínosabb helyzetbe kerülhetünk Häkkinen magyarázataival, ha a laikus elkezdi ellenőrizni az adatokat. Häkkinen szerint például a manysi s-nek ([sz]-nek) a magyarban sz felel meg: a példák közt is szereplő manysi söät ’7’ magyar megfelelője a hét, tehát az s-nek h felel meg.
(Forrás: Wikimedia Commons / David Eppstein)
Häkkinen szerint a szabályos megfelelések alapján könnyen rekonstruálhatná a magyar-manysi ősnyelvet, például a magyar e ~ manysi öä alapján a korábbi *ä-t. A valóságban ezen adatok alapján egy ilyen rekonstrukció legfeljebb elfogadható tippnek tekinthető, semmiképpen sem helyes megoldásnak. Később például könnyedén odaveti, hogy a magyar e/é ~ keleti manysi ä megfelelés az uráli alapnyelvi *i-re vezethető vissza, míg a magyar e/é ~ keleti manysi ä megfelelés alapnyelvi *e-re. Ha azonban valaki ennyitől hinni fog a finnugor rokonságban, akkor a következő alkalommal a sumer rokonság mellett hozott érvek előtt is meg fog hajolni.
Kuruzslás
A fentiek alapján könnyen viccelhetnénk azzal, hogy a bolondok házában sem mindenki orvos, aki annak gondolja magát. A helyzet azonban ennél sokkal szomorúbb.
Aki azt képzeli, hogy laikusokat, nyelvészetet nem tanult embereket észérvekkel könnyen meg lehet győzni a magyar nyelv uráli-finnugor rokonságáról, az aligha méri fel a saját tudományának összetettségét. Az, amit ma a tudomány gondol a nyelvrokonságról, illetve a magyar nyelv rokonságáról, rengeteg adaton és értelmezésen alapszik. Ha mindezt néhány oldalon meg lehetne magyarázni, akkor semmi szükség nem lenne a finnugristák egyetemi képzésre, elég lenne nyolcadikban elküldeni őket egy féléves szakkörre, vagy egy hosszú hétvégére továbbképző táborba. Aki nem méri fel a helyzet bonyolultságát, arról nehezen hihető el, hogy valóban érti is, amiről beszél, nem pedig ugyanúgy csak hiszi, mint más a sumer ősöket vagy a Szíriuszról való származást.
Ijesztő Häkkinen írása azért is, mert írásából úgy tűnik, hogy nem tud magyarul – ő maga tehát első kézből feltehetően nem ismeri mindazokat az elképzeléseket, hiedelmeket, összeesküvés-elméleteket, amelyeknek híveiről olyan lesújtó hangnemben nyilatkozik. Márpedig ha egy nyelvész elvárja, hogy hozzá nem értők ne okoskodjanak bele szakterületének kérdéseibe, mindenki elvárhatja, hogy ugyanezen nyelvész ne nyilatkozzon fölényesen és gúnyosan olyan dolgokról, melyeket maga nem ismer – még akkor sem, ha egyébként ezekről a hiedelmekről valóban nehéz irónia nélkül beszélni.
Häkkinen kísérlete bizalmatlanságot szülhet az adatok hanyag kezelése miatt is. Írását, ha közvetve is, magyar olvasóknak szánja, mégsem ellenőrzi magyar példamondatait – pedig magyar anyanyelvű beszélőt könnyen találhat. Ha pedig magyar adatai ennyire megbízhatatlanok, akkor miért higgye el neki a meggyőzni szánt laikus, hogy a manysi adatok megbízhatóak? Eljárása az egész nyelvtudománnyal szemben bizalmatlanságot kelthet.
Häkkinen írása végén arra biztat másokat, hogy írását nyugodtan fordítsák le magyarra és terjesszék a „szenvedő betegek” körében. Ha valaki megteszi, csak nehezíteni fogja a magyarországi finnugrisztika helyzetét: a valódi ismeretterjesztés mellett még ezen írás miatt is nekünk kell majd mentegetőznünk.
Kapcsolódó tartalmak:
Hasonló tartalmak:
Hozzászólások (130):
Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)Az összes hozzászólás megjelenítése
@Roland2: Ez mind jogos, nekem leginkább azért jutott ez eszembe, mert az ómagyarnak a mai magyarral való rokonságát a legfanatikusabb antifinnugristák sem merik tagadni, viszont több olyan látványos elemében közelebb áll a proto-ugorhoz, amik -- ha jól látom -- a mai manysiban is megvannak még. Így pl egy ómagyar-manysi mondatpárban a cikkben említett tényezők -- szórend, igekötők használata, magánhangzó-harmónia -- mellett a névelők és a szóvégi magánhangzók is feltehetően kevésbé zavarnának be. Aztán persze hogy ebből a feltételezésemből mennyi igaz, az a tényleges mondatpárokból derülne ki, már csak ezért is érdekelne egy ilyen anyag :)
@aphelion: Az ómagyar szövegek lefordításának a mostani manysira nem lenne sok értelme a laikusok számára, mivel a manysi is sokat változott a szétválás óta, sőt, mára több nyelvjárásra oszlott..DE szerintem még az ómagyar szövegek és a rekonstruált ómanysi megfelelőik sem szemléltetnék jól a rokonságot, mert az első magyar nyelvemlékek korára az ugor nyelvek már kb. 1500-2000 éve szétváltak egymástól.
Az ómagyar nyelvemlékek manysi fordítása vajon elérhető valahol? Szerintem talán ezzel lehetne a legszemléletesebben érzékeltetni a rokonságot.
@idiklat@gmail.com: A szógyök nem létezik. Nincs. Akkor s, ha ez sérti bárki hiúságát.
Ha mégis létezne akkor viszont kellene rá egy egyértelmű, pontos definíció. Szómágia nélkül (ha saját magát igazoló körkörös érvelés vagy bizonyos szavaknak a "szógyök" értelmezésekor és csak akkor megváltozott jelentéssel kell működnie, az nem nyert).
@Fejes László (nyest.hu):
Egy nyelvészt említettem, tőle- a magyar és a finnugor közötti különbségeket lehet sorban leírva megkapni- lehet, hogy a fő tudós- aki a különbségeket sorolja 14 fő pontban- apostol létére nem éri el a vitrioltól (adrenalin helyett) függő honfitársam...?....géniuszát, de ami Fejes szerint nincs, azt az apostol végigírja- persze nem csak ő, több ezer-tízezer oldal erősíti, hogy a nekem tulajdonított "nem létező? pár fogalom - nem az én művem- idéztem, csak nem szó szerint- fel sem merült, hogy a régész-néprajzkutató László Gyula, a genetikus japán tudós és a magyar nem finn, nem is ugor párton lévő tényleg híres =csak itt nem ismert)- tudósok közül csak László Gyula volt annyira ismert, hogy bele lehessen kötni. Aztán dr. Götz Lászlót írtam ide, hogy mindenki megérthesse, aki szeretné a magyar ősiségét, de rá épp olyan hallgatás jött, mint Collinderre. Nem tudnám elhinni, hogy azért hallgat a durva, kötözködő úr róluk, mert ismeri őket- utólag nyilván vicc lenne ismerni. De fő, hogy én a magyarok fölött külön ostoba, tyúkeszű nulla vagyok- ami nem igaz, remélem, jólesett a fecskét is elzavarni. A vita nem egyenlő a veszekedéssel, a biztos hülye, ha kihagyott egy vesszőt- tényleg azért vicc, mert a tényleg -2 db- nyelvészetben magas szintet elért tudós semmit nem mondott a kritikusomnak...érdemes utánaolvasni. Dr. Götz -,agyarként tudta, mennyi félrebeszélés folyik finnugor ügyben- de egyszer sem hülyéz, nem sérteget senkit. Ilyen is van. Nem vagyok nyelvész- Fejes úr sem lehet ....de szellemi fogyatékos sem vagyok. Miért intoleráns, gyanakvó, kioktató, kötözködő olyan sok ember? A nyelvészet anti-finnugor apostola is ennyi marhaságot írt?? Vagy miért ilyen ismeretlen ő? Kicsit zsúfolt és félreértésre is okot adható módon írtam- de még a középkori boszorkányperekben sem volt ENNYIRE fontos sértegetési céllal...sértegetni- ezt azért így írtam, hogy szóismétlés is legyen. Nem vagyok nyelvész- de tragikus, hogy mindegy, melyik oldalon állok, nincs pardon- mert miért ne szóljuk le, ha nélküle előbbre lehetett volna kerülni. Dr. vagyok. Nem idézek olyat, akiről nem is hallottam, vagy hallottam, csak e. nem tudom mit. Miért érné meg nyílt színen egy egész madárrajt csinálni magamból? Összefogni- ez az egy esélye annak, hogy 50 év múlva még tudjon pár ember magyarul. De a torok-átharapás nem erre utal. Ez szomorú. Jó éjszakát kívánok...
@Fejes László (nyest.hu):
Egy nyelvészt említettem, tőle- a magyar és a finnugor közötti különbségeket lehet sorban leírva megkapni- lehet, hogy a fő tudós- aki a különbségeket sorolja 14 fő pontban- apostol létére nem éri el a vitrioltól (adrenalin helyett) függő honfitársam...?....géniuszát, de ami Fejes szerint nincs, azt az apostol végigírja- persze nem csak ő, több ezer-tízezer oldal erősíti, hogy a nekem tulajdonított "nem létező? pár fogalom - nem az én művem- idéztem, csak nem szó szerint- fel sem merült, hogy a régész-néprajzkutató László Gyula, a genetikus japán tudós és a magyar nem finn, nem is ugor párton lévő tényleg híres =csak itt nem ismert)- tudósok közül csak László Gyula volt annyira ismert, hogy bele lehessen kötni. Aztán dr. Götz Lászlót írtam ide, hogy mindenki megérthesse, aki szeretné a magyar ősiségét, de rá épp olyan hallgatás jött, mint Collinderre. Nem tudnám elhinni, hogy azért hallgat a durva, kötözködő úr róluk, mert ismeri őket- utólag nyilván vicc lenne ismerni. De fő, hogy én a magyarok fölött külön ostoba, tyúkeszű nulla vagyok- ami nem igaz, remélem, jólesett a fecskét is elzavarni. A vita nem egyenlő a veszekedéssel, a biztos hülye, ha kihagyott egy vesszőt- tényleg azért vicc, mert a tényleg -2 db- nyelvészetben magas szintet elért tudós semmit nem mondott a kritikusomnak...érdemes utánaolvasni. Dr. Götz -,agyarként tudta, mennyi félrebeszélés folyik finnugor ügyben- de egyszer sem hülyéz, nem sérteget senkit. Ilyen is van. Nem vagyok nyelvész- Fejes úr sem lehet ....de szellemi fogyatékos sem vagyok. Miért intoleráns, gyanakvó, kioktató, kötözködő olyan sok ember? A nyelvészet anti-finnugor apostola is ennyi marhaságot írt?? Vagy miért ilyen ismeretlen ő? Kicsit zsúfolt és félreértésre is okot adható módon írtam- de még a középkori boszorkányperekben sem volt ENNYIRE fontos sértegetési céllal...sértegetni- ezt azért így írtam, hogy szóismétlés is legyen. Nem vagyok nyelvész- de tragikus, hogy mindegy, melyik oldalon állok, nincs pardon- mert miért ne szóljuk le, ha nélküle előbbre lehetett volna kerülni. Dr. vagyok. Nem idézek olyat, akiről nem is hallottam, vagy hallottam, csak e. nem tudom mit. Miért érné meg nyílt színen egy egész madárrajt csinálni magamból? Összefogni- ez az egy esélye annak, hogy 50 év múlva még tudjon pár ember magyarul. De a torok-átharapás nem erre utal. Ez szomorú. Jó éjszakát kívánok...
@Fejes László (nyest.hu): A szógyök létezik. Van. Akkor s, ha ez sérti bárki hiúságát. Nem tisztem, nem is célom, hogy minden illetékes hozzászóló tudóst életrajzzal együtt említsek.
Dr. Götz László sem volt nyelvész- de aki kifelejti, aki nem olvassa el, nem fogja fel, hogy mennyire fölötte áll az ő színvonala- minden téren- a magyart alapból lesajnálóknak, önjelölt, de igazán gyenge- Götzhöz képest tényleg az!- ellenséges, közönséges, sértő, bántó és a támadást, lehülyézést is bevető urak kezdték el a minősíthetetlen szintű ész-osztást- de roppant érzékenyek, ha nem hajt térdet fejet a gyenge és ....nem elég jó, nem hiteles, nem elég tájékozott műveikre mindenki. (nem hittem, hogy László Gyula másban tudós, mint amiben tényleg az) de a finnugor tudománykodás apostola sem ő- hanem Bjöm Collinder. Mellé téve Götz Lászlót- igen magas szintű magyar nyelvtudósokat olvashat, aki akar. Vajon miért nem őket emelik ki szellemileg zakkantnak a magyart csak úgy lehülyézők? Bajban van az a tudás, aki ilyen stílusra kénytelen fanyalodni. Nem baj, ha nem mindenkinek ugyanaz a véleménye a világról, de ahol a fő érvek közt a lehülyézés, járvány, ostobaság stb. szerepel, ott foghíjas a tudás. (nyilván nem vagyok nyelvész- de szellemi fogyatékos sem- pusztán azért, mert magyar vagyok. Aki szelet vet, vihart arat- tessék elgondolkodni azon, hogy mire reagál pár ember -aki tud róla egyáltalán- ingerülten. Távolról sem írtam össze- de az említésre tényleg érdemes tudósok sem, és ez a lényeg- nem szorulnak sértegetés a sértés kedvéért színvonalra. Nem tisztelek olyat, aki ilyen hangot üt meg rendszeresen a magyar nyelv, nyelvészet, régészet és sok más tudomány igazán komoly képviselője ellen- csak mert megteheti. Ez- nem is ér annyit, hogy még valamit ideírjak. (a tévedő finnugorhoz ragaszkodó tudósok sem szűkölködnek tévedésben- mégsem úgy kezdődnek a komoly magyar nyelvről szóló művek, hogy járványosan hülye, aki nem ért egyet adott nézőponttal- ez nagyon ....ciki, hogy szép magyar szóval fejezzem be. Götz Lászlót, Collindert tessék elővenni első 2-re- és ahhoz tenni a saját mércét. Nem kell káromkodni annak, aki TUDJA, mit miért mert leírni!
@kopi: Az is érdekes, hogy szerinte magyar tudósok közt nem létezik olyan, aki elég értelmes lenne akárcsak összehasonlítani a magyart -BÁRMILYEN FONTOSNAK kikiáltott nyelvvel- "nem értenek hozzá...."
Kezdetben vala egy nyelv- az az egy nyelv agglutináló , nem indoeurópai, nem sémi, nem latin- ő pedig a confluáló, analizáló nyelvek vizsgálója- azt is kijelenti: nincs JOGA magyart hasonlítgatni, mert az eleve nem alkalmas ilyesmire....az ősi agglutináló nyelvet nem tanulmányozó, nem értő Komoróczy Géza természetesnek jelenti ki, hogy a HATALMAK...nyelveit nyugodtan hasonlíthatja -akár ő is, aki nem ismeri az agglutináló nyelvet (ergo: a magyar hogy jönne akkor ahhoz, hogy idétlenkedjen...?) de ahhoz képest, hogy nem tudja hivatalosan értelmezni, hangzósítani az ős szintetizáló egy nyelvet- mégis merészen és hosszan fordítja le a NAGYOK nyelvére- újkori rímekbe szedve- vajh hogyan sikerülhet ez neki- és ha nem ismeri az ősi egy közös nyelvet- ő miért bátorkodhat próbálkozni azzal, hogy bármilyen más nyelvvel összehasonlítja- de ha magyar meriteni, vagy magyarról teszi nem magyar- az csak fogyatékos lehet. Büszkén nagyra tartja magát, mint tévedhetetlent, fölöttünk fényévekkel járó tudósnak írja a saját lehordását a magyarral kapcsolatban, de a magyart ostobának írja újra és újra.....ha nem ismeri a magyart eléggé- legalább írja össze, hogy a magyarok közül hány zseniális matematikus, fizikus, etc. került a világ élére! Az internetet, a bináris nyelvrendszert is magyarok alkották, Einstinnek a sokak által tőle sokkal többre tartott Newmann János matematikus volt a segítője- és persze ki is nőtte a relativitását...az amerikai diákok Newmannt találták zseniálisabbank. Eötvös Lóránd, Bólyai János -és többet nem írok le, fáradjon vele- hátha kevesebb durva cinizmust szül meg , ha megismeri a végtelenül lenézett (= nem eléggé ismert) magyarokat. Ember K. Géza- = tévedhet, téved is. Attól, hogy nem vállalja, még nem lesz kevésbé igaz ez sem. (sok magyar gagyinak minősített nyelvészt hoz elő, gúnyolódási alapnak, viszont az MTA őt igazoló tudósai közül a legkevésbé jelentős nyelvészekre hivatkozik. Na erre varrjon gombot, aki szerint lehet.
@idiklat@gmail.com: Az egész cikk arról szól, hogy miért nincs igaza a szerzőnek. Kár lenne bizonyítékokat adni a kezébe, hogy mégis igaza van. Tényleg, ha valaki annyira nem ért az egészhez, hogy azt sem tudja, ki volt László Gyula (nem volt nyelvész), és hogy nemhogy szembenállt volna a finnugor rokonsággal, de még a finnugor őshaza helyét is megpróbálta meghatározni, az igazán ne álljon neki okoskodni.
Ja, és Collindert is el kéne olvasni (meg meg is érteni), mielőtt hivatkozunk rá. És elsajátítani a nyelvtudomány szaknyelvét, nem írni olyanokat, hogy „hangkészleti eltérés” meg „szógyök”.
És hagyjuk a fecskéket: ha valaki annyit ért valamihez, mint tyúk az ábécéhez, akkor ne legyen bagoly, aki mondja a verébnek...
Van más nép, nemzet, aki gond nélkül- akármi miatt lehülyézhető? (tökmindegy, mivel magyarázkodik a szerző)
Tehát: van egy finn-ugor nyelvészkedő, aki lehülyéz és bizonyít- és ha ő egy szem maga ezt teszi, akkor a MAGYAROKNÁL hülyeség járvány VAN- elég furcsa, elég pökhendi vélemény.
Vannak nyelvészek rajta kívül- pl.László Gyula, a finn- ugorisztika apostolának nevezett Bjöm Collinder -Stockholm, 1960, prof. Hideo Matsumoto , aki más irányból vizsgálódik- de nem magyar, így lehet esély, hogy egyik sem hülye!....???- részletesen leírják a saját kutatásaik eredményét. Mivel a magyart hülyeség járványban szenvedőnek jelzi egy valaki- de nem ő az alfa és nem is omega, sőt, még tévedhet is- lásd a másik 3 tudóst, és vannak többen is- óvatosan kellene a minősíthetetlen jelzőket osztogatni. Collinder legalább annyi bizonyítékot ír össze- és cáfolni a tényeket azért nehéz, mert azok makacs dolgok- nem hagyható csak azért ki a minősítésből, mert nem ért egyet a hülyézővel. (milyen tudós, milyen ember az, aki így ír egy népről, de nem említi meg, hogy az ellen bizonyítékok sorából legalább a legnagyobbnak tartott Collindert hajlandó legyen ismerni, reagálni az ő bizonyítékaira, esetleg cáfolni...nem olyan ember a lehülyéző tudós, akit első sorban szeretnék látni, vagy hitelesnek jelölni. A tudós ember is. Ha nem eléggé az, akkor dugja a hülye tanulmányait oda, ahol nem zavar. Engem zavar. És Collinder-re ki fáradna reagálni?A 14 hangkészleti eltérés, az igekötők hiánya, a tény, hogy nincs több azonos szógyök a magyarban és a finnben (és "ugorban"- bár őket senki nem találta meg eddig, de a remény hal meg utoljára)- mint a magyarban és latinban, angolban, ógörögben és lehetne ezt sorolni még- főleg a nyelvészektől elvárnám. Egy ember egy véleménye, egy bizonyíték a lehülyézésre, egy fecske nyár-csináláshoz KEVÉS.
@kopi: erre van valami megbízható forrásod?
Mondjuk egy youtube-link, ahol Komoróczy Géza maga ezt mondja szó szerint.
Vagy akár egy Komoróczy által írott könyv/jegyzet mondata, ami szó szerint így van leírva, oldalszámmal, sorszámmal (csak,h meg lehessen találni).
Volt idő, mikor sokat beszélgettem sumérmagyarrokonság-hívőkkel, akik mondtak mindenfélét Komoróczyról,h állítólag ezt mondta, meg azt mondta, és milyen szörnyen idegenszívű már ez az ember... De azt,h még akkor sem fogadná el, ha be lenne bizonyítva, na ezt még senkitől sem hallottam.
Ezért szomjazom különösen ezen mondat hiteles forrására...
@SzabírHunOgur: Komoróczy mondta,hogy ha valaki be is bizonyítaná a sumer-magyar nyelvrokonságot,ő akkor se fogadná el és nem tanítaná. Egy "tudós" szájából ez elég bizarr.
@SzabírHunOgur: Furcsán töröd a magyart... :DDD
@SzabírHunOgur: Badinyi egész élete hazugságban és szélhámoskodásban telt. Egykori önéletrajzi írásaiban lebuktatta saját magát, nem kellett ahhoz se Komoróczy, se más.
A hivatkozott cikk viszont szakembertől származik. A felsorolásodban egyetlen személy sincs, aki ismerte volna a sumer nyelvet.
@Krizsa: "Ma még a biztosnak gondolt megfejtéseimnek is megváltoztatnám már a negyedrészét."
Bezzeg milyen magabiztossággal állítottad ezek igazságát is, mindenki mást lefizetett finnugrásznak bélyegezve, aki nem értett egyet veled, és már akkor mondta, hogy nincs igazad.
@hun: Az igaznak vágyott hülyeség kritikátlan elfogadása, amit te művelsz, az nem gondolkodás, hiába próbálod e szó jelentését átdefiniálni. Az se számít annak, hogy elképzeled, hogy nekem mikor mit mondtak meg, és azt hiszed, hogy ettől igazad van.