0:05
Főoldal | Rénhírek
Magyar képviselet a török nyelvű népek parlamentjében

Már megint törököt fogtunk

Lezsák Sándor vezetésével magyar parlamenti küldöttség járt Bakuban, a török nyelvű népek parlamentjének ülésén. Átálltunk a törökökhöz.

zegernyei | 2014. szeptember 4.

Még a nyár elején, júniusban történt, hogy Lezsák Sándor és az általa vezetett magyar parlamenti delegáció Bakuban járt. Ez nem sokkal azelőtt volt, hogy az észtekkel felmondtuk a barátságot.

A bakui utazás önmagában nem hír, az viszont annál inkább, hogy Magyarország megfigyelői státuszt kapott a török nyelvű népek parlamentjében! Ez pedig már akkora hír, hogy nem is az, hanem valódi szenzáció! Mégis csak utólag tudtuk meg. Finnországból jött a kérdés, hitetlenkedve, hogy ez igaz lehet?

Utána jártunk a dolognak, és valóban igaz. Úgy látszik, a magyar külpolitikát manapság nem ékszerészkezű diplomaták cizellálják finom mozdulatokkal, hanem favágók formálják súlyos baltacsapásokkal. Közben forgácsként hullik a szemétbe sok egyéb értékkel együtt a tallinni magyar nagykövetség.

Hazatérése után Lezsák Sándor nyilatkozott az MTI-nek, de a hír valahogy nem futotta körbe a magyar sajtót. Az interneten találni nyomát, de a véleményformáló újságok elsiklottak fölötte. A kurultaj.hu és a nemzetifórum.hu azonban büszkén hirdeti.

A Nemzeti Fórum közölte Lezsák Sándornak a török effendik előtt elmondott beszédét. Magyarul és angolul is. A két változat kivételesen megegyezik egymással.

Elhangzott a Török Nyelvű Országok Parlamenti Közgyűlésében, a TURKPA 5. ülésén, Bakuban 2014. június 11-én, ahol Magyarország megfigyelő státuszt kapott.

Íme a minket érdeklő részletek:

Önök tudatában vannak az azonos gyökerekből táplálkozó történelmi barátság érzésének, amely népeinket összeköti, s amelyre a független új magyar politika épül.

Itt a közös gyökerek nyilván a török–magyar rokonságot jelentik, az erre épülő politika pedig a turanizmust.

Nem vagyunk árvák. Testvéreink élnek tőlünk keletre és megtaláljuk velük az együttműködés korszerű és hatékony formáit.

A testvéreink emlegetése ismét csak a török–magyar rokonság tényként való kezelésére utal.

Ezúton mondok nyilvános köszönetet az azeri, a kazah, a kirgiz és a török követségeknek, nagykövet uraknak, a külszolgálat és a külügyi hivatalok munkatársaiknak és mindazoknak, akik a rokontudat alapján a bizalmi tőkét, kapcsolatot erősítik népeink között. Az új magyar külpolitikában a keleti nyitás természetesen nem jelenthet nyugati zárást, mert az a magyarság történelmi küldetése, hogy járható hidakat teremtsünk kelet és nyugat között.

Nyilván a járható hidak teremtése jegyében zárjuk be a tallinni magyar nagykövetséget.

Számunkra a TURKPA lényegét az a legendás szállóige fogalmazza meg, amely törökül így hangzik: „Dilde, Fikirde, Iste birlik.” Vagyis: „A nyelv, a hit és a tettek egysége” jellemezze közös munkánkat.

Ebből logikusan következik, hogy Magyarországon államnyelv lesz a török, és áttérünk a muszlim hitre. Ha netán mégsem, akkor Lezsák Sándor miért mond ilyen bődületes marhaságokat?

Lezsák Sándor a Kurultájon. Bíró András Zsolt, a Kurultáj szervezője Bakuba is elkísérte
Lezsák Sándor a Kurultájon. Bíró András Zsolt, a Kurultáj szervezője Bakuba is elkísérte
(Forrás: MTI / Ujvári Sándor)

A kedves olvasók ne értsenek félre minket, mi szeretjük a törököket, különösen a dönert (minden mehet) és a baklavát, valamint hívei vagyunk a vallásszabadságnak is. Azt azonban nem szeretjük, ha a politika erőszakot tesz a tudományon, és valótlanságokat állít. Ezt egyébként a magyar alaptörvény is tiltja neki. (Lásd erről Hunok az Alkotmányban c. írásunkat.) Az Alaptörvény Szabadság és felelősség című részének X cikk (2) pontja szerint:

Tudományos igazság kérdésében az állam nem jogosult dönteni, tudományos kutatások értékelésére kizárólag a tudomány művelői jogosultak.

Márpedig tudományos tény,

1) hogy a magyarok és a törökök között genetikai kapcsolat nincs. A honfoglalás idején még jelen volt keleti vérvonal a mai magyarságban már nem található meg. A genetikai kapcsolat tehát az elmúlt ezer évben megszakadt.

2) hogy a magyar nyelv nem rokona a török nyelveknek. Az ősmagyarok a honfoglalás előtt együtt élhettek valamilyen nyugati türk népességgel, a kutatások szerint ennek emlékét őrzi több mint 300 török eredetű magyar szó. A magyar nyelvben legnagyobb arányban szláv jövevényszavak vannak, de a török mellett jelentős a német, a latin és az angol jövevényszavak aránya is. Miért nem az angol nyelvű népek parlamentjéhez társulunk be? Lehetne tőlük egy kis parlamenti kultúrát tanulni, náluk ennek 750 éves hagyománya van.

3) hogy a 895 táján a Kárpát-medencébe érkező magyarság törökös jellegű, sztyeppi nomád kultúrával rendelkezett. Ezt azonban az Árpád-korban felváltotta egy nyugati típusú feudális berendezkedés. A később érkező, és a magyarokba beolvadó török nyelvű besenyők és kunok is feladták ősi kultúrájukat. A magyar–török kulturális kapcsolatok ápolása szép dolog, de ennek keretében nem kellene valótlanságokat állítani a magyar–török nyelvi és genetikai rokonságról.

Lezsák Sándor törököt fogott – Magyarország pedig padlót. Általa és vele együtt.

Kapcsolódó tartalmak:

Hasonló tartalmak:

Hozzászólások (66):

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Az összes hozzászólás megjelenítése
4 éve 2014. szeptember 16. 16:59
66 zegernyei

@aryanem vaejo: Ha valamit szeretek a magyarokban, az a szerénység (Bástya elvtárs után szabadon).

4 éve 2014. szeptember 15. 10:41
65 aryanem vaejo

"Márpedig tudományos tény,

1) hogy a magyarok és a törökök között genetikai kapcsolat nincs."

Ez így ebben a formában féligazságokból összerakott durva csúsztatás.

1. Magyarország lakossága heterogén, vannak olyan etnikai csoportok, akik semmilyen rokonságban nincsenek a "törökökkel". A dunántúli, pesti, felvidéki stb. magyarság biztosan nincs rokonságban, az alföldi viszont igen, főleg kun hatásra.

2. Hasonlóképpen a törökök sem heterogének. A mai oszmánok többnyire leigázott görögök, örmények, kurdok stb. leszármazottai. Az azeriak török nyelven beszélő kaukázusiak. Az üzbégek török nyelven beszélő szogdok és szakák. Et cetera...

3. Ha a genetikai távolságot nézzük: a kiskunok közelebb állnak az oszmán-törökökhöz, mint a szlávokhoz. Forrás: Czeizel - A magyarság genetikája. A hivatkozott műben a vizsgálatok azért sántítanak, mert nem az oszmánokat kellett volna vizsgálni, hanem a belső-ázsiai törököket.

4. A magyar népesség 30-60 százaléka az R1A Y-haplocsoporthoz tartozik. Ugyanez a haplocsoport jellemzi pld. az üzbégeket is. Más kérdés persze, hogy az üzbégek leginkább leigázott szogdok és szakák. Ugyanez a haplocsoport jellemzi az irániakat és a keleti szlávokat is. Az, hogy a magyar R1A honnan jött, egyelőre még nem tisztázott.

4 éve 2014. szeptember 15. 10:15
64 aryanem vaejo

@bloggerman77: "Tarcalon nem országgyűlés volt, hanem zsinat, ahol Kálmán törvénykezett egyházi és világi ügyekben."

1. törvénykezni = törvényt alkalmazni, bíráskodni. Tarcalon valóban bíráskodás folyt volna?

2. Könyves Kálmán decretumot (törvényt) hirdetett ki, amely - többek között - büntetőjogi tartalmú jogi normákat tartalmazott. A zsinaton kizárólag egyházi ügyek vannak napirenden.

4 éve 2014. szeptember 15. 10:06
63 aryanem vaejo

@zegernyei: "A tarcali országgyűlésből nem vezethető le semmiféle parlamenti hagyomány."

Csak annyi, amennyi a Montfort-i Parlamentből.

4 éve 2014. szeptember 15. 10:03
62 aryanem vaejo

@zegernyei:

"Mit mondott Demszky a kazah napokon? Pontos idézet? Forrás megjelölése?"

Nem jegyzeteltem, de a kazah-magyar rokonságról beszélt. 2004-ben volt.

www.mfa.gov.hu/kum2005/Templates/OldTemp...Guest&printable=true

4 éve 2014. szeptember 13. 18:01
61 zegernyei

@Miklós (59): Kedves Miklós, elnézést kérek, összekevertem a szövegeket. Az ön által idézett részletek, vagyis ezek itt ni:

"azonos gyökerekből táplálkozó történelmi barátság érzésének...Rokon tudat" teljes egészében Lezsák Sándortól származnak, amint erre helyesen felhívta a figyelmemet. Vagyis semmi közöm hozzá. Akkor is, ha én idéztem.

Egyébként joga van véleményt nyilvánítani és kérdezni. Sajnos, mind a véleményében, mind a kérdéseiben olyan rettenetesen keverednek a butaságok a helyes észrevételekkel, hogy azok kibogozása meghaladja az erőnket. Olvasson és gondolkozzon minél többet..

4 éve 2014. szeptember 13. 08:50
60 Untermensch4

@Miklós: "Nyilván Lezsák is amikor azonos gyökerekről, és rokontudatról beszél akkor ugyanarra a törökös jellegű kultúrára gondol és semmi képen sem a nyelvre sem pedig közös őshazára nem hivatkozik. Mindez az ön képzeletének szüleménye!"

a "nyilván" nekem ebben a kontextusban az erőltetett gondolatolvasás jele. pedig később pont ön írja hogy politikusként azt tekinti az illető mércéjének hogy az ország javára tesz-e. ez utóbbival egyet tudok érteni, a csúsztatások és hazugságok a politikust akkor teszik "nagyobbá" ha országa érdekében használja.

"Tisztázzuk előbb egy egyszerű kérdést tettem fel: mit lehet érteni a „törökös jellegű magyarság”-on?"

a kérdés egyszerűsége ellenére a válasz nem az. eleve nehéz meghatározni a kultúrát, mennyire része a nyelv, a szokások, pszichológiai rutinok, olyan dolgok amik eszembe sem jutnak most... talán "összehasonlító elemzéssel" lehetne közelíteni a dologhoz: pl magyarok alkusznak rátermetten egyiptomban. maga az alku megy nekik mintha csak arabok/törökök lennének (leszámítva a nyelvet) de minden csoportban akad aki a bazáron kívül, ott is alkudna ahol fix árak vannak. ekkor szokott előbújni belőlük (az életösztönt háttérbe tolva) egy időre az agresszív (észt?finnugor?) sün.

másik: azeri illetővel beszélget egy magyar, oroszul, azeri földön. mondja a helyi ember neki: te sokkal inkább azeri vagy mint az európaiak vagy az oroszok... érdekes fejlemény egy erdélyi számára akinek nem szakterülete a keleti kultúrák/országok.

ezek kis mozaikok, a kultúrák a nagy-nagy kép. elvitatkozgathatunk nyelv és kultúra kapcsolatáról (leginkább csak magyar viszonylatban) de nem tudok olyan módszerről (a hit-en kívül) amivel a "törökös jellegű magyar kultúra" ügyében megegyezésre juthatnánk. de lehet hogy egyszerűsíthetnénk mint a barométeres-fizikusos városi legendában: az a törökös kultúrájú nép amelyik a "törökök" szemszögéből az :)

4 éve 2014. szeptember 13. 08:22
59 Miklós

@mondoga: Zegernyei (54): "Ezt idézi tőlem: "azonos gyökerekből táplálkozó történelmi barátság érzésének...Rokon tudat"

Ilyet én nem írtam, csak a mondat első fele az enyém. Ön egy Don Quijote. Vagy nem jól lát."

Ha a mondat első fele a Zegernyeié akkor a második fele is az övé! Mind a kettőt Lezsák mondta és Zegernyei írta! Egyébképpen már tényleg elég. Fölösleges ez a szöszállhasogatás ami messze eltér akár a cikk szövegétől és teljesen értelmetlen. Egy demokratikus világban alapvető jog a véleménynyilvánítás amíg az nem fullad személyeskedésbe. A kérdés feltevés is alapvető jog mint a válasz megtagadása is!

4 éve 2014. szeptember 13. 01:03
58 mondoga

@Miklós: "Ezt ki írta? nem Ön?"

Nem, nem ő írta. A keretes (kék háttér) szövegeket nem ő írta, ő csak idézi. Lezsák mondta (és vagy ő, vagy az alkalmazott szövegírója írta).

Illene a kettő közötti (írás és idézés) különbséget felismerni, megérteni, és ennek megfelelően viselkedni.

Zegernyei úr nagyon visszafogottan viseli a hamis állításokat, én inkább vagyok személyeskedő - pedagógiai célzattal, de láthatóan eredménytelenül, ez se segít. :-)

4 éve 2014. szeptember 13. 00:54
57 blogen

@Miklós: Szoktál beszélni amerikai-magyar rokonságról? A közös gyökereinkről, mint a rapzene, a hamburger vagy a farmernadrágok viselése?

4 éve 2014. szeptember 13. 00:42
56 Miklós

@zegernyei: Kedves Zegernyei! Van önnek valami baja, miért mind személyeskedik? Magyarázat helyett olyan dolgokról beszél ami nem tartozik ide, mint a személyeskedés.

Rokon tudat: "Ezúton mondok nyilvános köszönetet az azeri, a kazah, a kirgiz és a török követségeknek, nagykövet uraknak, a külszolgálat és a külügyi hivatalok munkatársaiknak és mindazoknak, akik a rokontudat ...stb."

Ezt ki írta? nem Ön?

4 éve 2014. szeptember 13. 00:35
55 Miklós

@blogen: Tisztázzuk előbb egy egyszerű kérdést tettem fel: mit lehet érteni a „törökös jellegű magyarság”-on?

Erre választ nem kaptam Mondoga felhívta a figyelmemet, hogy nem pontos az idézőjelbe tett szövegen. Helyesbítettem: „3) hogy a 895 táján a Kárpát-medencébe érkező magyarság törökös jellegű..."

Untermensch4: „és ha populáció- nyelv-kultúra megkülönböztetés lenne a probléma megoldása? innen az én monitoromról úgy tűnik, önök a nehezen mérhető/vizsgálható kultúráról vitatkoznak, nem pedig nyelvről és genetikáról...”

Zegernyei úr: kibővítette a kérdést gondolva, hogy akkor benne van a magyarázat is:

„a Kárpát-medencébe érkező magyarság törökös jellegű, sztyeppi nomád kultúrával rendelkezett Ha ezt nem érti, alapvető ismerethiánytól szenved a magyar őstörténet terén.”

Persze most sem világos mit ért Zegernyei úr ezalatt amikor egyik oldaláról Lezsákot azért ítéli el, mert úgy gondolja hogy: „Itt a közös gyökerek nyilván a török–magyar rokonságot jelentik, az erre épülő politika pedig a turanizmust.” és néhány sorral késöbb: „A testvéreink emlegetése ismét csak a török–magyar rokonság tényként való kezelésére utal.”

Persze nem tudom hogy Lezsák mit hisz de ö mint politikus hivatalosan volt kint. Zegernyei megállapítását („a Kárpát-medencébe érkező magyarság törökös jellegű, sztyeppi nomád kultúrával rendelkezett”) nem találom ellentétesnek vagy bármilyen indoknak arra hogy Lezsák „közös gyökerei” miért nem vonatkozhatnak éppen a Zegernyei féle „a magyarság törökös jellegű sztyeppei nomád kultúrájára” is? Nyilván valami mást akart mondani!

Hogy a történelem szemléletemről is felröppentsem fátylat én a természettudósoknak: Fóthi Erzsébetnek, és Raskó Istvánnak adok igazat őket követem, Mindezt Róna Tas András megfogalmazása szerint így hangzik: „Azzal egyet kell értenünk hogy a magyar nép a Kárpát- medencében alakult ki végleg!” régészeti pedig a nagy mezőgazdasági tudás, fejlettség, a ház és településformák a honfoglalást átívelő folyamatosságot mutatja. videotorium.hu/hu/recordings/details/650...konferencia_hozadeka

Lezsák történelem hozzáállása egyáltalán nem érdekel, csak mint politikus amennyiben hozzájárul az ország javához vagy sem!

4 éve 2014. szeptember 12. 21:57
54 zegernyei

@Miklós (48): Ezt idézi tőlem: "azonos gyökerekből táplálkozó történelmi barátság érzésének...Rokon tudat"

Ilyet én nem írtam, csak a mondat első fele az enyém. Ön egy Don Quijote. Vagy nem jól lát.

4 éve 2014. szeptember 12. 21:48
53 blogen

@Miklós: Mivel a kettő elválaszthatatlan egységet alkot. Ha majd sikerül a fejedet elvonatkoztatnod a testedtől, akkor érvelj ez ellen az egység ellen!

4 éve 2014. szeptember 12. 21:43
52 hun

(Thoman, Thoban, Thobay, Thobai, Thaban). A név eredetileg Tumannak hangzott, amelynek jelentése: 'köd'"@

terebess.hu/keletkultinfo/kunhantos.html

Tömény (a Tuman mindenhol)

.

fog sis

fog sislemek

fog sislenmek

fog (gözlük,vb.) buğulanmak

fog şaşırtmak

fog kafasını karıştırmak

fog sis kaplamak

fog sis basmak

fog karartmak

fog donuklaştırmak

fog bulanıklık

fog duman

fog karartı

fog pus

fog sis. (--ged, --ging) buğulanmak

fog buğulandırmak

fog buğulan

fog buğulanmak

cloud bulut

cloud karaltı

cloud gölge

cloud küme

cloud korku ya da üzüntü kaynağı olan şey

cloud bulutlanmak

cloud bulandırmak

cloud karıştırmak

cloud bulutla kaplamak

cloud karartmak

cloud kapatmak

cloud örtmek

cloud gölgelemek

cloud berbat etmek

cloud lekelemek

cloud bulanıklaşmak

cloud bulanıklık

cloud leke

cloud sürü

cloud sıkıntı veren şey

cloud duman veya toz bulutu

cloud kararmak

cloud bulanmak

cloud gölge düşürmek

cloud bozmak

cloud şüphe altında bırakmak

cloud bulutlan

haze ince sis

haze duman

haze pus

haze uğraşmak

haze canından bezdirmek

haze taciz etmek

haze belirsizlik

haze hafif sis

haze sis

haze şüphe

haze ince duman

haze kuru pus

haze bulanıklık

duman smoke

duman fume

duman mist

duman fog

duman haze

duman kapnos

duman vapor

duman hash

duman hashish

duba barge

duba pontoon

duba floating bridge

duba float

duba ark

duba caisson

duba camel

duba hoy

dubalar moors

dubalı iskele floating pier

dubalı köprü floating bridge

dubalı tarak floating dredge

dubalı vinç floating crane

@terebess tehát valaki a ködből ringatózó uszadékra változtatja a nevét. nyet

"qun, quman ~ qoman, illetőleg az ezekből tovább képzett qundur, qumandur, qomandur volt. A nyugati források java részében is vagy ezeken a neveken említik őket, amit a bizánci írók komanoi ~ koymanoi a latin források Comani ~ Cumani neve, a magyar kun, a román coman, coman név, továbbá a magyarországi Kuman, Komán, Komony stb. személynevek és a komondor szó"

már csak az nem világos h honnan húzta elő a 'quw' nevű szavat

" törzseit tarthatjuk tulajdonképpeni kunoknak, akiknek saját maguk használta neve a török-tatár quw ~ qu 'falb, gelblich, bleich' szóból származó..."

a kun az kajtori hun (e: hHún)

"a hat kun törzsnek megfelelően idők múltán hat kun és egy jász szék alakult: Zenthelt-szék, Kolbáz-szék, Halas-szék, Mizse-szék, Kecskemét-szék, Hontos-szék, illetőleg a jász Berény-szék"

Alagaz, Csobak, Iluncsuk, Kojtár/Kajtor, Bajda, Bajdamer, Gyolcsa

.

Tabán és alakváltozatai (Tabány ~ Tobán ~ Tobány)

1. az arab eredetű dabbag ’tímár, varga’ és a perzsa eredetű hane ’ház,műhely’ szóból összetett perzsa dabbaghane ’tímárműhely’ lehetett. Ez a szó a török köznyelvben tabakhana-nak hangzott.

2. a török "taban" talpat, hegyaljat jelent

Kr. e. 219 – Kr. e. 207 Touman….頭曼.(Tuman,Thoban)