Észtek vagy mongolok?
Magyarország bezárja tallinni nagykövetségét. Nyit helyette másikat Ulánbátorban, Mongólia fővárosában. Állítólag gazdasági okokból. Bevegyük ezt a maszlagot?
Július 8-án jelent meg a hír a magyar sajtóban az észtországi és ciprusi nagykövetségek bezárásáról, helyettük pedig új diplomáciai képviseletek nyitásáról Ecuadorban és Mongóliában. Az MTI-nek Nagy Anna, magyar külügyi szóvivő nyilatkozott a külképviseletek átszervezéséről – az összevonásokról, bezárásokról és új nagykövetségek nyitásáról. Tallinnban a nagykövetséget ugyan felszámolják, de a magyar kulturális intézet tovább működik.
A szóvivő szerint „a döntések meghozatalakor több szempontot is figyelembe vett a kormány, így külgazdasági, külkereskedelmi, külpolitikai és kulturális diplomáciai szempontokat is”. A nyilatkozatból csak arra következtethetünk, hogy a magyar külügyek irányítóinak nincsenek külgazdasági, külkereskedelmi és külpolitikai céljai Észtországgal kapcsolatban. Maradt a kultúra, háromfős intézettel. A sajtó még csak most kezdi kommentálni a döntést: a Népszabadság méltatlankodott, a mandiner blog közölt egy elemzést Észtországról, a Magyar Narancsban pedig Ara-Kovács Attila gondolkodott el azon, vajon miért fontosabb nekünk Ecuador, mint Észtország. A magyar döntésre válaszolva július 24-én az észt külügyminiszter bejelentette, hogy országa bezárja budapesti nagykövetségét.
Navracsics Tibor, külgazdasági és külügyminiszter július 17-én a Kossuth Rádióban azt mondta, hogy a külképviseleti rendszer célja a magyar állampolgárok védelme külföldön. Más cél nem jutott eszébe. Véleménye szerint az Észtországba kiránduló magyarok védelme Helsinkiből is ellátható, hiszen a két főváros látótávolságra van egymástól. Ugyanezzel indokolta a ciprusi nagykövetség bezárását is (ahhoz meg Athén van közel). Az ecuadori és mongóliai követségnyitást külgazdasági érdekeinkkel indokolta. Tekintsük át, hogy milyen politikai és gazdasági érdekeink vannak, illetve lehetnének Észtországban, Mongóliában Ecuadorban és Cipruson!
(Forrás: keh.hu)
Magyar–észt politikai és gazdasági kapcsolatok
A két világháború közötti időszakban Magyarország és Észtország szívélyes viszonyt ápolt egymással. Az önálló észt államot 1921-ben a Népszövetség fölvette tagjai közé. Ugyanabban az évben Magyarország is elismerte Észtország függetlenségét. 1923-tól működött magyar nagykövetség Tallinnban. 1928-ban bezárták a nagykövetséget, onnantól kezdve a Helsinkibe akkreditált nagykövet felelt az észt–magyar ügyekért is. A kulturális kapcsolatok változatlanul élénkek maradtak. A magyar állam támogatta a nyelvrokon népek közti kapcsolattartást is. A magyarok, észtek és finnek együttműködtek a Lettországban élő nyelvrokon nép, a lívek támogatásában. A kulturális érintkezés néhány formája Észtország szovjet megszállásának idején is fennmaradt. A magyar könyvkiadás figyelemmel kísérte a Szovjetunió nem orosz népeinek irodalmát is. Észt írók műveit fordították magyarra, itthon megjelent a Kalevipoeg, az észt nemzeti eposz is. Észtországban pedig kultikus tisztelet övezte az elnyomás ellen küzdő magyar nemzeti hősöket, mint például az egri várat védő Dobó Istvánt, a labancokat móresre tanító mesehőst, a Tenkes kapitányát és a forradalmár költőt, Petőfi Sándort. A kicsik és gyengék erőszak elleni küzdelmét látták a Pál utcai fiúk történetében is. A regény máig kötelező olvasmány az észt iskolákban.
1991-ben Magyarország elismerte az újjáalakult Észtország függetlenségét. Kicsit megkésve, nem úgy, mint ahogy a nyelvrokonság és a kulturális kapcsolatok alapján azt rögtön tennie kellett volna, hanem megvárva, míg az USA is megteszi ezt. 1991-ben a Finnországban működő magyar nagykövetet akkreditálták Észtországba is. Magyarország Orbán Viktor első miniszterelnöksége alatt, 1999-ben nyitotta meg ismét tallinni nagykövetségét.
2014-ben Orbán Viktor harmadik kormánya akár az 1928-as követségbezárásra is hivatkozhatott volna, amikor bejelentette a tallinni külképviselet felszámolását a kulturális kapcsolatok egyidejű szinten tartásával. Helyette azonban gazdasági érdekekre hivatkozott. Ez téves értékelésen alapul, esetleg valami be nem vallott hátsó szándék van mögötte.
(Forrás: phototrans.hu, Marcin Przychodny felvétele)
Gazdálkodj okosan!
Észtország 1991-ben visszaszerzett függetlensége óta rendkívül lendületesen fejlődött. Ebben a másik két balti állam, Lettország és Litvánia is követte. A számok és az elért eredmények imponálóak, sőt megdöbbentőek.
A balti államok közül elsőként Észtország vezette be a közös európai fizetőeszközt, még 2011-ben. Három év múlva követte Lettország, 2015 januárjától pedig Litvániában is az euro lesz az érvényes fizetőeszköz. Mint tudjuk, az euro bevezetéséhez olyan gazdasági feltételeknek kell megfelelni, amelyeknek Magyarország még sohasem jutott a közelébe sem. A balti államok gazdasága jóval nagyobb ütemben növekszik, mint a magyar gazdaság. Ennek köszönhetően immáron mindegyikük egy főre jutó nemzeti jövedelme magasabb, mint Magyarországé.
A gazdasági fejlődés Észtországban sem volt egyenletes, a 2008–2009-es válság nagyon megrázta az országot. Mégis hamar kikászálódott a gödörből. Az észt gazdaságpolitika irányítói az északi országok sikeres módszereit másolják. Toomas Hendrik Ilves államfő 1999-ben, még külügyminiszterként ezt így fogalmazta meg: „Észtország egy nordikus ország.” Van kitől tanulni: Finnországban az egy főre jutó nemzeti jövedelem még a két világháború között került a magyar fölé, s az előny azóta fokozódott. A finnek jelenleg a tizenhatodikok a világranglistán. Észtország a negyvennegyedik, Magyarország az ötvennyolcadik. (Reméljük, Magyarország egyre jobban fog teljesíteni, s előbb-utóbb az élre tör.)
Észtországnak lényegében nincs államadóssága (a hazai össztermékhez viszonyítva csupán 6 százalék), és Magyarországtól eltérően nem is tervezi, hogy adósságát növelje. Az észtek biztosan nem fognak Oroszországtól atomerőművet vásárolni.
A baltikumi gazdasági csoda nem utánozhatatlan. Ugyanazt kellene csinálnunk, mint az észt rokonok: utánozni a finn rokont. Romsics Ignác egy 2006-ban megjelent tanulmányában (Suomi titkai, korábban írtunk róla) elemezte Finnország felemelkedését: kellett hozzá liberális gazdaságpolitika, pénzügyi szigor és az oktatás támogatása. Ez így együtt általában demokráciákban szokott megvalósulni, de időleges sikerrel próbálkoztak már diktátorok is liberális gazdaságpolitikával (lásd Pinochet esetét a chilei gazdasági csodával).
A felsorolt tények azt bizonyítják, hogy külgazdasági szempontból Magyarországnak elemi érdeke ápolnia a kapcsolatait Észtországgal. Tanulhatunk a kisebb testvértől. A kapcsolatok szervezője, közvetítője mindkét fővárosban a nagykövetség. Talán abban is segíthetne a diplomácia, hogy ne csak a futball- és kézilabdacsapatok részére vásároljunk külföldi nagymenőket, hanem a magyar gazdaságirányítás is igazoljon egy-két észt világsztárt. Esetleg megkaphatnánk őket némi kedvezménnyel, rokoni áron is.
(Forrás: hipa.hu)
A magyar–észt kapcsolatok nagykövetségi szintű fenntartását indokolja a két ország egymás közti kereskedelmi forgalma is. Magyarország kivitele kb. 140 millió euró évente, behozatala pedig 20 millió euró körül van. Jelentős tehát a magyar többlet. Ahhoz, hogy a kereskedelem volumene emelkedhessen, és a magyar többlet fennmaradhasson, kellenek a gazdasági kapcsolatokat építő diplomaták is.
A magyar kivitel jelentős részét gépek, berendezések alkotják. Ezen belül a legjelentősebb a telefonok kivitele volt. A Nokia komáromi gyáregységének bezárása után ez a tétel kiesik. Pótlása szép feladat lesz. A magyar nagykövetség munkatársai tudtak volna segíteni a probléma megoldásában.
Kártékony külpolitika
A tallinni magyar nagykövetség bezárásának politikai következményeit Ara-Kovács Attila elemezte a Magyar Narancsban. Írásában kifejti, hogy Magyarország háromszorosan is szövetségese Észtországnak. Mint a finnugor ügyek képviselője, szövetséges nemzeti-kulturális téren: történelmi tapasztalatai révén Észtország mélyen átérzi Oroszország finnugor népeinek helyzetét, és a finnugorközi együttműködésben erélyes és hatásos partner. Észtország szövetségesünk az európai együttműködés terén is: fontos a szerepe a kelet-európai problémák kezelésében is (Belorusszia, Ukrajna helyzete). Harmadszor pedig Észtország NATO-államként fontos szerepet játszik a kelet-európai katonai fejlemények megfigyelőjeként és értékelőjeként is. E szövetségesi háló minden szálát elvághatja a nagyköveti szintű kapcsolatok felszámolása. Ez a döntés Magyarország számára külpolitikailag káros.
A nagykövetség bezárásával Magyarország súlyosan megsérti Észtország önérzetét, valamint az észt és a magyar népet. Az észtek és a magyarok nem úgy tekintenek egymásra, mint egy másik európai ország lakóira. Itt ennél sokkal többről van szó: a két népet összekötő érzelmi szálról, amelynek alapja a nyelvrokonság. Ebből következően a nagykövetség bezárása Magyarország számára kül- és belpolitikailag is káros.
Észtország helyett ezután Ecuadorral fogjuk ápolni a kapcsolatokat. Ara-Kovács Attila e mögött is az orosz minta követését látja: megfigyelése szerint Ecuador politikai berendezkedése a miénkhez hasonló, és ott is megfigyelhető Oroszország pozícióinak az erősödése. Vajon az orosz tanácsadók már a magyar külügyminisztérium éléskamrájában falják a befőttet?
Ecuadorról elég ennyi is. Ciprus esetében talán még indokolni is lehetne a nagykövetség bezárását. Bizonyosan találhattak volna más magyar nagykövetséget is, melynek bezárása szintén elfogadható lenne. Valószínűleg Ciprus csak véletlenül került a szórásba. Az átszervezés valódi céljainak elfedésére kifőzött kommunikációs tervet a Magyar Nemzet cikkének címe árulja el: Magyar nagykövetségek: kettő nyílik, kettő bezár. Vagyis a píárosok úgy találták jónak, ha azt sugallják az embereknek, valójában nem történt semmi, darabra ugyanannyi nagykövetség maradt, mint amennyi volt. Mellesleg közben nyílik négy új konzulátus is (Kazany, Saigon, Stuttgart, Düsseldorf), pénz tehát akadt volna a tallinni nagykövetség további működtetésére is. Csak, hát a politikai akarat…
A tallinni nagykövetség megszüntetésének és az ulánbátori újbóli felállításának lehetséges belpolitikai üzenetéről eddig nem esett szó a magyar sajtóban. Pedig Magyarország keleti nyitása mögött ott rejlik az egykori turáni gondolat: az eurázsiai sztyepp pásztor népeinek a magyarok lehetnének a szellemi vezérei… (A turáni gondolatnak egykor az észtek is hívei voltak, erről nem tudnak a kormány politikai háttérintézményei?)
A posztszovjet ázsiai köztársaságokba látogató magyar politikai vezetők mindig elmondják vendéglátóiknak, hogy mi valójában rokonok vagyunk. Ezzel szavazatokat is próbálnak szerezni az ugyanezt hirdető, tudatlanságával kérkedő másik párttól, a Jobbiktól. A tallinni nagykövetség bezárása és az ulánbátori egyidejű megnyitása is felfogható a szélsőjobb felé tett gesztusnak. Kitalálói úgy gondolhatták, hogy ez a lépés több belpolitikai célt szolgálhat, több problémát is megoldhat. Valójában Magyarországnak ártottak vele.
Mongólia aranya
Magyarország és Mongólia 1950-ben létesített egymással diplomáciai kapcsolatot. Ulánbátori nagykövetségünk 2006-ban zárt be. Gyurcsány Ferenc kormánya ezt az intézkedést akkoriban a takarékossággal és a racionalizálással indokolta. Spórolni bizonyosan nem lehetett rajta, politikailag pedig káros volt. Mindkét országban sértődést keltett.
A 20. század első felében Mongóliába vetődött magyar hadifoglyok tevékenysége következtében mélyültek el a magyar–mongol kapcsolatok. Útikönyvek és tudományos értekezések szólnak Geleta Józsefről, aki villanytelepet és színházat tervezett a mongoloknak, Báder Pálról, a vörösök oldalán harcolt kőművesről, Ulánbátor házainak egyik építőjéről, valamint Radnóti Arnoldról, Szühebátor, mongol forradalmár orvosáról is.
(Forrás: darkhanmuseum.com)
A század második felében különösen felélénkültek a magyar–mongol gazdasági kapcsolatok: magyar kutatók ásványkincseket találtak Mongóliában, magyar beruházás keretében ruhagyár, húskombinát és állatgyógyszereket előállító üzem is épült a feudalizmusból egyből a szocializmusba csöppent testvéreinknél. Mongólia problémáit persze a szocializmus sem tudta megoldani. Az ország a gyér lakosság és a hatalmas állatállomány keltette problémáival, valamint szerencsétlen földrajzi helyzetével küzdött reménytelenül. Perspektíva azonban volt benne. Ezért gazdaságilag is hibás döntés volt az ulánbátori magyar nagykövetség bezárása.
A perspektívát a hatalmas ásványkincsek jelentik. Mongólia negyedszázadon belül valószínűleg ugyanúgy meg fog gazdagodni, mint például Norvégia, a maga olajából. A Szovjetunió bukása után Mongólia nagyon nehéz helyzetbe került. Ezen az új társadalmi berendezkedés sem tudott változtatni. Az emberek nosztalgiát éreztek a langymeleg, ámde fejlődésképtelen kommunizmus iránt. Ennek következtében időnként a kommunista párt (a Mongol Forradalmi Néppárt) nyerte meg a választásokat. Manapság Mongol Néppárt a neve, és még mindig jelentős politikai tényező. Azt azonban mindenki tudja, hogy gazdagság csak úgy lesz az országban, ha az idegen tőke felépíti a bányákat és ércfeldolgozókat. Jelenleg a Rio Tinto angol-ausztrál cég áll ehhez a legközelebb: egy réz-és aranybánya beindításán dolgozik (Oju Tolgoj).
(Forrás: Wikimedia Commons, PD-self)
2012-ben Mongólia a világ negyedik leggyorsabban fejlődő országa volt. Úgy tűnik, hogy ebből a fejlődésből Magyarország is ki akarja venni a részét, és ezt nagyon helyesen teszi. 2010 óta élénkülnek a magyar–mongol gazdasági kapcsolatok, legalább is, ami a politikusok és gazdasági szakemberek tárgyalásait illeti – ők ugyanis sűrűn utazgatnak ide is, meg oda is. A megvalósult üzletkötések száma azonban eddig még igen csekély: 2013-ban a magyar export 2,6 milliárd forint volt, az import pedig 5,5 millió (ez euróban 8,6 millió, illetve 18,3 ezer).
A rendkívül szerény eredmények ellenére a fentebb leírtak mindenképp indokolják a magyar nagykövetség újbóli megnyitását Mongóliában. De semmiképp sem az észtországi nagykövetség bezárásával ellentételezve.
A Mongólia felé megélénkülő magyar érdeklődést még egy motívum magyarázhatja: a mai magyar kormányzat ugyanis különösen érdekeltnek mutatja magát az alapvető szolgáltatások, valamint a nyersanyagok beszerzése és birtoklása terén. Ennek következtében lehetőségeihez képest túlságosan is tolakszik, hogy a nyersanyagokkal és ásványkincsekkel teli fazekak közelébe jusson.
Köszönet Bereczki Andrásnak és Kubínyi Katának a segítségért.
Kapcsolódó tartalmak:
Hasonló tartalmak:
Hozzászólások (30):
Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)Az összes hozzászólás megjelenítése
www.facebook.com/events/1464511503836944
@imi60: "Szerintem ez a finnugor nyelv mizéria már rég túlhaladott"
akkor ettől a száltól tekintsünk is el. meg a történelemtől is, főleg a nagyon régitől. ami marad: mit tudnak az észtek amit mi nem? gazdasági fejlődést, alacsony államadósságot és keménynek lenni az oroszokkal szemben... hmm 8) sztem ez a tudás nekünk is kell, és mindezt legkönnyebben úgy tanulhatnánk el tőlük ha van ott nagykövetségünk. az csak a bónusz hogy a nyelvrokonság ("nyelvrokonság") miatt még barátságosabbak is velünk mint bárki mással (leszámítva az oroszokat)
@imi60: A finn, a magyar, héber nyelv nagyon hosszú időn keresztül sem változik. Mit jelent ez? Hogy a szókincsük legnagyobb része hatalmas szóbokrokból épül fel, amelyek "levédik" egymást. Vagyis egyetlen mássalhangzó véz megvűltozása több tucat - többszáz szó értelmetlenné válását okozná - ami lehetetlenség. A nem-gyöknyelvek (keveréknyelvek) mindenhonnan összeszedett szavakat használnak, tehát nincsenek nagy szóbokraik. Fellazult a szórendjük is, a nyelvtani megoldásaik is kevertek, mindenhonnan... stb. Ezek a nyelvek, amelyek amúgy is csak párszáz évesek - nem is lehetnek stabilak, tehát valóban folyton változnak.
A nagy harc - 15O éve - azon van, hogy az IND (finnugor) nyelvészet bebizonyítsa: a magyar sem különbözik a többi nyelvtől, és hogy stabil nyelvek nem is léteznek. Tehát szerintük a magyar (gyöknyelv, de ezt meg nem ismerik el róla) is folyton változik. S mivel mégse változik (lényegesen), hát művileg változtatják. Pl. ilyen minősíthetetlen hamisítással, hogy még a "tegnapi" Egri csillagokat is, úgymond "át kell már írni".
@imi60: akkor miért van rajta görög írás? ha nem a pápa adta volna, hanem magyar tulajdonban lett volna, akkor nem gondolod, h nem lenne rajta idegen elem?
azonban valószínű h se nem római, se nem bizánci, hanem hun vagy avar a korona alapja, amelyet a bizánciak vagy a frankok/bajorok megszereztek.
egyről tudunk, aki hun király volt és akit a bizánciak megöltek, Dengizik (de arról valószínűleg fennmaradt volna valami).
bizánc vallással erősen terjesztett az 5.-6.században (a bulgárokat le is győzték végül másodszorra a 9.században) és Gordasztól zsarolhatták ki a koronáját (az emlékezetes aranyművek bizánci pénzre cserélése).
vagy NagyKároly/Pipin szerezte meg az avar tuduntól/kagántól.
.
a görög részét
talán már a konstantinápolynál felsorakozott magyar hadak is látták a bizánci kajszár fején.
i.imgur.com/LfLmmM2.png
.
a 3 királykép csak 1070-90 között kerülhetett a koronára, I.Géza és az egyik Konsztantin, másik a gyilkos Dukasz császár (látható, h mindketten ugyanazt a koronát viselik, miközben Géza pedig egy abroncsos koronát).
@imi60: renhirek.blogspot.hu/2010/07/laszlo-gyul...eti-munkassaga1.html
www.nyest.hu/renhirek/magyarok-bejovetele
@imi60: „Az amerikai angol és a szigetországi angol is egyre nagyobb másságot mutat” Ez kb. a 20. század közepéig volt igaz, onnantól kezdve közeldnek egymáshoz. (Főleg a brit meg a többi az amerikaihoz.)
@Krizsa: nem egészen értem mit is akarsz mondani.mit követelnek a magyaroktól Egri csillagoktól?
Shakespeare óta az angol nyelv nagyon megváltozott. Ebben teljesen igazad van. Sőt ! Az amerikai angol és a szigetországi angol is egyre nagyobb másságot mutat. De a többit nem értem mit akarsz mondani.A szponzorációs dolgot meg végképp nem.
Néha igen bonyolultul fogalmazol.
@Fejes László (nyest.hu): kettős honfoglalás. Már elég régen szó van róla. A koronát meg valószínűleg NEM a pápa adta. Majd pont bizánci koronát fog adni aki a legnagyobb ellenfele volt. Muszáj a pápától kapott dolgot erőltetni mert keresztény nyugathoz tartozónak valljuk magunkat és az maradt fenn.
A "tudomány" személyi állománya, azok kiadványai, utazásai, az épületek, és fenntartásuk, a segédszemélyzeteik fizetése is, műszerezés, egyetemeik, stb. hatalmas pénzekbe kerülnek. E pénzek kiutalása nem a tudomány keretein belül történik. Még akkor, sem, ha "úgy néz ki", de ált. nem is titkolt, hogy kívülről érkezik. Ahhoz tökéletesen nem értő - "jó esetben" - állami szervektől.
Konklózió: a szponzorált tudomány (és más ma már nem létezik) csak és kizárólag hatalmi=anyagi érdekeket szolgál ki.
@imi60: „Akkor azt tanultam, hogy volt egy honfoglalás 895-ben, István a pápától kapta a koronát és a szocializmus a legjobb államforma. [...] Szóval akkor mi az épületes marhaság? ”
Ami a szocializmust illeti, az tényleg épületes marhaság (bár szerintem ezt a kommunizmusról tanították, de az is). De ezt már akkor is tudtuk. A többi meg azóta sem változott.
„Demokrácia van.” Vannak, akik ezt is vitatják. Azt viszont senki nem vitatja, hogy a tudomány nem tetszés szerinti választásokróül szól. :)
@imi60: Most erről van szó - vagyis erre van pénz az újabb gyarmati főrendezőtől, az EU-tól.
Ha Shakespierre keveréknyelve párszáz év alatt olvashatatlanra rongyolódott, mert még fel se épült (azóta se),
akkor megkövetelik a magyaroktól, hogy az ő Egri csillagaik már száz év alatt is a padlóra kerüljenek. Nem kerülnek? Akkor is kerüljenek! Csináld!
már megbocsáss, de azóta nagyon sok minden változott. Akkor azt tanultam, hogy volt egy honfoglalás 895-ben, István a pápától kapta a koronát és a szocializmus a legjobb államforma. Iskolán kívül meg már szó volt a kettős honfoglalásról, nem a pápától kapta a koronát és nem a legjobb államforma a szocializmus. És hogy a finn-ugor rokonság sem állja meg a helyét. Szóval akkor mi az épületes marhaság? Nem Treforttal kell foglalkozni hanem történészek, kutatók , nyelvészek eredményeivel. Lehetőleg már újabbakkal nem az 1800-as évekből. Nekik még nagyon kevés lehetőségeik voltak. De ha úgy akarjátok akkor nektek a finnek a legközelebbi rokonaitok. Demokrácia van. Választhattok. :)
@imi60: Milyen kérdésre kellene válaszolnom? Iskolába kellett járnod, ha meg ott nem tanultad meg, akkor most mit okítsalak? Roland2 ajánlott neked néhány értelmes olvasmányt, mire te épületes marhaságokra hivatkozol.
Roland2-bocs, elfelejtettem, hogy csak az a tudomány amit a Roland2 hisz.
@imi60: A 12. hozzászólást te írtad, a 14. pedig @hun. De mind1, azért jobb ha tudod, h. amiben hiszel, az nem tudomány.