Hogy hívják az Egyesült Államokban az ausztráliai őslakos bevándorlókat? Sértő-e a magyarban a néger szó? Sárgák-e az ázsiaiak? Szakértőnk olvasói kérdésekre is válaszol, s eközben kiderül, miért van szükség a politikai korrektségre, és lehet-e egy e...

A „szörnyet hal” kifejezésben a „szörnyet” eredetileg azt jelentette: ’szörnyűt, szörnyen’. De mit jelent ma a kifejezés? Szakértőnk cikkében még egy szörnyűségről lesz szó: a helyesírásról.

Olvasónk azt kérdezte, miért mondunk hosszú [sz]-t a „jössz” igealakban. Nyelvész szakértőnk több különböző tényezőt is felsorol, amelyek közre játszhattak a kivételes alak létrejöttében.

Nyelvtani szempontból sok esetben valaminek a hiánya is jelöl, kifejez valamit. Ezekben az esetekben a nyelvészek hajlamosak úgy tekinteni a semmire, mintha valójában az is valami lenne. És ebből sok bonyodalom származik...

...ilyen hatású az, ha egy közismert slágert ilyen módon kiforgatva, továbbgondolva, átértelmezve kapunk. Hogyan lesz a Latabár Kálmán (később Aradszky László) által énekelt Nem csak a húszéveseké a világ című vidám, a generációk közti falakat lebontó, ...

...ul a keleti szlovákban, a kárpáti ukránban) a „kemény” mássalhangzók után csak kemény magánhangzók állhatnak (erről korábban Kálmán László írt a nyesten), míg a németben vagy a bolgárban egyáltalán nincsenek lágy mássalhangzók. A bolgárban ugyan vann...

A nyelv gyakran használja meglevő eszközeit sajátos funkciókban akkor, amikor a szokásos funkciót az illető eszköz nem képes betölteni. Az eszközök ilyen kihasználtsága nyelvenként és nyelvjárásonként változhat. A leghelyesebben tesszük, ha megmaradu...

Egy magyarul tanuló svéd a nyár közepén egy talpig bőrruhába öltözött motoros futártól kérdezte meg együttérzően: „Meleg?” Baj-e hát, ha egyes szavak többértelműek? Egyáltalán: hogyan alakult ki a hőmérsékletre utaló szónak a szexuális preferenciára ...

Mielőtt Párizsba beszökik az ősz, „août”-ot írnak a dátumba, pedig csak [ut]-ot mondanak. Nem lenne itt az ideje az írásreformnak? Cikkünkben szakértőnk azon is elmélázik, hogy egy kínainak vagy egy magyarnak könnyebb-e felismernie egy tűzoltóautót.....

Az emberi kommunikáció abban különbözik az állatitól, hogy az ember képes arról is beszélni, ami nem tényszerű, sőt arról, ami ellentétben áll a tényekkel. A nyelvek azonban nem csak abban a tekintetben különböznek egymástól, hogy ezeket hogyan fejez...

Mi köze a meggyilkolt kerékpárosnak a menyasszonyhoz és az ex-feleséghez? Miért sértődött meg Jóska és Kati főnöke? Gyerek-e még a logikából megbuktatott fiú? Milyen viszonyban a van a távol levő és a leendő főnök, és mit főznek az ausztráliai bennsz...

Ügyes bajos dolgaink mellett rendszeresen még arra is van energiánk, hogy egymás nyelvhasználatát javítgassuk. Ilyenkor általában abból indulunk ki, hogy egyetlen helyes változat létezik a nyelvben, és ezt a változatot mi használjuk; aki pedig ettől ...

Egy kedves olvasónk azt kérdezte, hogy miért mondjuk azt, hogy „Pécsre megyek”, de azt „Bécsbe megyek”. Szakértőnk pedig utánajárt a kérdésnek: megmutatja, mi a fő szabály, és hogy hogyan ágyazódnak egymásba matrjoskaszerűen a toldalékolási tendenciá...

Ha házi szakértőnk azzal kezdené, hogy a Börzsöny nevének köze van Brazíliához, olvasóink biztos azt hinnék, hogy a Pilis szívcsakrájához méltó elméletet próbál felállítani, vagy ő is az indián–magyar rokonság híve lett. Azért persze erről szó sincs....

...alitás emlékét idézték vissza, a magyar kultúrába mélyen beágyazódott hagyományt követve. A Magyar Királyság I. László és I. Kálmán alatt kezdett erőteljes terjeszkedésbe, a 11-12. századra a magyar korona birtokolta a Balkán nagy területeit. A királ...

Házi szakértőnket joggal fogja el a félsz, amikor teljesen váratlan kérdést kap. Rémültében még az egyetemi nyelvtankönyvet is előszedi. Ki merné azt állítani, hogy ebből nem lesz szalonna?

...erepelni kell a mondatban. De hogy mi lenne ez a közös tulajdonság? – Ennek megfejtésére még várnunk kell. További olvasmány Kálmán László (szerk.): Leíró magyar nyelvtan. Mondattan I. Tinta Kiadó, Budapest, 2001., 112–121. oldal...

...k, mint a szabad lenne stb. A magyar nyelvben – úgy tűnik – mindkét forma létezik. Ezt már bizonyította egy korábbi cikkében Kálmán László, nyelvész szakértőnk. A Nyelvtudományi Intézet történeti korpuszából hozott példákat a szabadna alak létezésére...

...kus (szépítő, elkerülő) vagy orvosi regiszterben. De másféle hiányok is vannak mindenkinek az anyanyelvében. Itt van például László nevű olvasónk kérdése: Nekem furcsa, hogy a felizgulnak kifejezetten szexuális jelentése van, míg nincs olyan igekötős...

...lalkozik a magyarral, nincs térkép a magyar nyelvterületről sem. Nyelvművelés és bűnbánat A nyelvművelés kapcsán szóba kerül Kálmán László A pincei bogár című írása. Ennek mondanivalóját Tótfalusi így foglalja össze: Álláspontjának a lényege az volt,...

Ha a közhelyekkel az a baj, hogy elcsépeltek, miért fogadják sokan ellenségesen az éppen divatba jövő közhelyeket? Házi szakértőnk ezek sorsáról elmélkedik, bár jósolni alapból is nehéz, hát még a jövőt!

Mielőtt végleg beköszöntene a hideg és a szekrények mélyére kerülnek az úszófelszerelések, házi szakértőnk siet olvasónk kérdésére válaszolni. Eközben kiderül, mit nem tanulunk meg nyelvtanból az iskolában, és az is, miért egyszerűbb az élet monokini...

Az albán olyan indoeurópai nyelv, mely egyben az indoeurópai nyelvcsalád önálló ága. De ez csak nézőpont kérdése. Mondhatnánk azt is, hogy az albán az indoeurópai nyelvcsalád egy ága ugyan, de ebbe az ágba két nyelv tartozik: a toszk és a gég.

...n helyzetben hajlamos felcserélődni. Források A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára Szabó Géza: A magyar nyelvjárások Kálmán Béla: Nyelvjárásaink Kiss Jenő szerk.: Magyar dialektológia...