Műfordításra költ az állam
Összesen 17,9 millió forint hozzájárulást kap 39 kiadó 33 magyar szerző 40 művének 21 nyelvre történő fordításához – erről döntött a héten a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) Magyar Könyv- és Fordítástámogatási Irodájának Szakértői Bizottsága.
A Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) Magyar Könyv- és Fordítástámogatási Irodájához május 31-ig nyújthattak be pályázatot olyan külföldi kiadók, amelyek vállalták, hogy az elkövetkező két évben újonnan lefordított, magyar műveket jelentetnek meg hazájukban. A megadott határidőig hetvenegy pályázat érkezett be, amelyekről július 9-én döntött szervezet – tájékoztatta az MTI-t a hozzájárulást biztosító Emberi Erőforrások Minisztériuma.
A bizottság – amelynek Bengi László (ELTE), Hatos Pál (Balassi Intézet), Józan Ildikó (ELTE), Szakály Sándor (Károli Gáspár Református Egyetem), Thimár Attila (Pázmány Péter Katolikus Egyetem) és Károlyi Dóra (PIM) volt a tagja – a pályázatok több mint felét ítélte támogatandónak.
A közlemény szerint a nyertes pályázatok között kortárs szerző éppúgy megtalálható, mint klasszikus. Kosztolányi Dezső Nero, a véres költő című műve franciául, az Esti Kornél macedónul, a Pacsirta pedig svédül fog megjelenni a hozzájárulásnak köszönhetően. Ugyancsak három nyelven olvashatják majd Spiró György műveit, hiszen lengyel, osztrák és olasz kiadók pályáztak egy-egy könyvének a fordítására.
A pályázók között angol, amerikai, portugál, svájci és román kiadók is vannak, utóbbiak révén Krasznahorkai László Sátántangója, illetve Papp Sándor Zsigmond itthon idén megjelent Semmi kis életek című regénye jelenhet meg Romániában. A hozzájárulásoknak köszönhetően Benedek Elek meséi udmurt nyelven, Mikszáth Kálmán Beszterce ostroma című regénye szlovákul, Weöres Sándor versei finnül, Esterházy Péter Harmonia Caelestise pedig ukránul jelenhet meg.
A megítélt összegek általában a fordítási költségek 40-60 százalékát fedezik, kifizetésükre a pályázatban vállalt könyvek megjelenése után kerülhet sor. Az első kifizetések már ebben az évben aktuálissá válhatnak, hiszen például Szentkuthy Miklós Széljegyzetek Casanovához című könyve néhány héten belül megjelenhet New Yorkban, Weöres Sándor finn verseskötete pedig az októberi Helsinki Könyvvásáron – ahol Magyarország lesz a díszvendég – kerülhet az olvasók kezébe – olvasható a dokumentumban.
A közlemény felidézte: L. Simon László kultúráért felelős államtitkár múlt pénteken a Balassi Intézetben jelentette be, hogy a magyar könyvek külföldi megjelenéséhez további 100 milliós forrást kíván biztosítani.
A szlovén nyelv amúgy benn van ebben a 21-ben?