Krizsa: 1. Azért, mert a melléknév és a melléknévi igenév a nyelvtani ókorban még közös használatú "szófaj" volt és magánhangzóra végződött. Azóta viszont a magyar nyelv már sokat fejlődött...habár a folyamat...

Sultanus Constantinus: @szigetva: "Nem kell mindig precízkedni és a műveltségünket fitogtatni azzal, hogy mi tudjuk ám, az „eredetiben” hogy ejtették." Mert mintha ti nyelvészek nem ugyanezt csinálnátok...

Fejes László (nyest.hu): @Földönkívüli: Na várj! Ha az írás és az ejtés közötti különbséggel van gondod, akkor miért a jelölésmód azonosságát kéred számon? Ha a jelölésmód azonossága probléma, miért ment fel ezalól a mai hang...

szigetva: @Földönkívüli: Van egy olyan dolog, hogy hagyomány. Nem kell mindig precízkedni és a műveltségünket fitogtatni azzal, hogy mi tudjuk ám, az „eredetiben” hogy ejtették. Arról nem is beszélve, hogy mi a...

Sultanus Constantinus: @Fejes László (nyest.hu): "Miért, az ezópusz alaknál ez nem áll fenn?" De, csak ezt legalább úgy is ejtjük, ahogy írjuk.

Fejes László (nyest.hu): @Földönkívüli: Miért, az ezópusz alaknál ez nem áll fenn? Különben valóban éthetetlen, pl. miért vesztek el a tővégi magánhangzók,hiszen ma is tudunk szó végén magánhangzót ejteni... miért lett a szó ...

Sultanus Constantinus: Az <Ezópus> alaknál mindenféleképpen következetlenség, hogy ugyanazt a hangot kétféleképpen írjuk át ugyanabban a szóban. Én mondjuk eleve nem értettem sosem azt a szokást, hogy miért kell magya...

Krizsa: Ja, és a cikkben: "A „számos” és a „számtalan” ugyanazt jelenti" állítás nem helyes: A "számos": elég sok, mindenesetre több, mint néhány, de a "számtalan": nagyon sok. Annyi, hogy nem érdemes, vagy n...

Krizsa: Idézek a cikkből: "A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára szerint a régiségben ’rend; mód; fortély; csinosság, ízléses külső; csend, nyugalom’ jelentésben fordult elő." Magyar CN gyökszavak: cin...

Krizsa: @Avatar, 18. hozzászólása:Természetesen az itt kialakult vitára reagáltam, konkrétan és utoljára erre a kérdésre:" Krizsa, te mit fejtettél meg az M-L gyök jelentéseként?" @ügyeletes szerkesztő: Ha Ön...

szigetva: @Pierre de La Croix: Még kettő se!

Pierre de La Croix: @El Vaquero: Két és fél hónap telt el a kérdésed óta. Szerintem senki sem élte túl. :))

Grant kapitány: "ha valakinek elege van a van-t tartalmazó mondatokból, sajnos nem tudja ezt a kifejezést szó szerint lefordítani angolra" Dehogynem tudja: "I have had enough of these sentences." ezt jelenti. Nekem e...

Fejes László (nyest.hu): @don B: De miért gondolnánk ezt? Először is: nem igazán látjuk, hogy főnevet képezne. Sőt, még azt is hozzátehetjük, hogy viszonylag szűk szerkezettípusban szokott előfordulni (valakinek van vagy táma...

ügyeletes szerkesztő: @Krizsa: Mi köze ennek a hozzászólásnak a cikkhez? És a másik kettőnek? A Használat feltételeiből: "- határozott időre eltilthatja a kommenteléstől azt a személyt, aki közösségellenes magatartást tanú...

don B: @Fejes László (nyest.hu): „azt mutatja, hogy a rag semmilyen értelemben nem zárja le a szóalakot”... Már persze ha ragaszkodunk hozzá, hogy az énekelhetnék végén rag van, és nem gondoljuk, mondjuk, az...

Krizsa: Na, megint hibáztam, mert már rohannom kellett volna melózni. Az ML gyökről volt szó: múló, mell, meleg, s az angolban: melt, stb... Az MN elvont értelme ezzel szemben: számításba vétel, indíték.

Krizsa: Nem vállalom a gyöknyelvészeti konklúziók kiterjesztését az angol nyelvre, éspedig azért nem, mert az angol nyelvet nem elemeztem SZÓTÁRSZERŰ teljességgel gyöknyelvészeti szempontból. Eddig csak a két...

Fejes László (nyest.hu): @gligeti: Az úrhatnám ugyanolyan kivételes, mint a nagybani stb., sőt, még inkább: van olyna ige, hogy úrik? Az „énekelhetnékjétől” viszont érdekes felvetés, de itt is a birtokos személyrag után jelen...

Krizsa: Két héten át nem tudtam hozzászólni semmihez. Írtam a szerk.-nek és ennek következtében ma ismét hozá tudok szólni.

Pesta: @Avatar: ez nem új probléma. Klasszikus példa a Windows, illetve az Office hibaüzenetei. Annyi különbséggel, hogy ezek már az angol eredetiben is kész rébuszok. Hát még amikor a szerencsétlen honosító...

gligeti: @Fejes László (nyest.hu): Úgy értettem, hogy egyetlen kivételes szerkezet van, a xxx-hatnék (szemben a kivételes egyedi esetekkel, pl. nagybani vagy kézbesít). A modell kiegészül azzal, hogy a "xxxhat...

seta92: @apismell: Tévedsz! A Magyar grammatikának nem "vannak hibái", hanem csak hibái vannak, úgy szar az egész, ahogy van. Ami nem rossz benne, az csak a hibahatáron belüli tévedés. Amúgy meg: www.szv.hu/k...

Fejes László (nyest.hu): @gligeti: Éppen arról van szó, hogy nem egyetlen kivételes alak van, hanem szabályosan gyárthatunk „kivételes” alakokat. @apismell: Ó, hogyne, de ők ezt arra értik, hogy vannak képzőszerű ragok, meg r...

anokó: @tenegri: Sajnálatomra csak most vettem észre, hozzászólásodat az általam ajánlott " Az első szemita csavar" című cikkhez. Elképesztő szövegértésről tesz tanúbizonyságot a hozzászólásod. Újraolvastam ...

Sultanus Constantinus: "Persze tudjuk, hogy vanank, akik azzal érvelnének, hogy ezek az alakok főnévvé váltak [...] Ez ellen több érvet is fel lehet hozni. Nincs olyan, hogy *alhatnálom van, pedig még „logikusnak” is vélhet...

Wenszky Nóra: @Fejes László (nyest.hu): Ezt a csínbe került kifejezést én sem igazán értem, ez volt az első hely, ahol találkoztam vele. A szöveg alapján valami olyan lehet a jelentése, hogy két rossz közé került, ...

apismell: Tény, hogy a Magyar grammatikának vannak hibái. A cikk azonban toldalékokkal kapcsolatban valótlanságot sugall. Idézet a Mg-ból: ,,Véleményünk szerint a toldalékmorfémák merev elhatárolása lehetetlen....

szigetva: @Ohayo Nikki: Ha a tő Vt-re végződik, akkor Vsd (lásd, üsd, nézhesd), ha VCt-re, akkor VCtsd (nyújtsd, bántsd, írtsd). De van olyan — általában hosszú magánhangzós — Vt végű igető, ami kivételesen Vts...

Ohayo Nikki: A minap belefutottam egy nyelvtani hibába. A szorongat szót így tettem felszólító módba I/2 személyben: szorongatsd. Persze, mint utóbb kiderült szép kis bakot lőttem... az valójában szorongasd. De ho...