1212: Van még néhány ötletem a meleg szó e jelentésének eredetére: 1. Meleg, mint barátságos, közvetlen, annyira, amennyire akár nem is várnád. 2. Meleg, mint vigyázni kell vele, mert ha kedves vagy vele, f...

Roland2: @imi60:" a mongolok a közelebbi rokonok minden területen." Persze, mert ugye kinézetre könnyebb összekeverni egy mongolt egy magyarral, mint egy észttel, és egy magyar könnyebben megérti a mongol nyel...

Fejes László (nyest.hu): @imi60: Tallinn. És nem ez az egyetlen tévedés a hozzászólásodban.

Nem tudtam jó nevet kitalálni: Egyébként a Hepburn-ben <u>-val jelölt hangot miért írjuk át u-nak? Ha egyszer azt a magyar /ü/-nek hallja? Legalábbis én mindig is így hallottam. Ha már a <w>-t sikeresen torzítjuk v-vé a...

Molnár Cecília: @Karuso: Köszönjük, javítottam.

Sultanus Constantinus: Mexikóiétel- és -ital-rendelés.

Karuso: A Vilmos kérdésében szereplő link hibás.

Odysss: Igen, a deiktikus fókusz fogalmával érthető meg a probléma. Teljesen egyetértek. Az odaad igében az oda nem egy elhomályosult jelentésű igekötő; az valóban a fókusztól távolabbi hely felé irányulást j...

imi60: mindenképpen nagy hülyeség volt bezárni a Tallin-i nagykövetségünket. Viszont akkor kik is a közelebbi nyelvrokonaink? Az észtek vagy a mongolok? Szerintem ez a finnugor nyelv mizéria már rég túlhalad...

Krizsa: A magyar nyelv kutat? Nem. Ezért a magyar nyelv nem egy kutató. A magyar nyelv kutathat? Nem. Akkor az nem nem is egy "kutatható". Aki magyar nyelvet kutat, az kicsoda? Kutató. Aki magyar nyelvet kuta...

Fejes László (nyest.hu): @Sultanus Constantinus: Ezt lényegében mindegyik nem tárgyasról elmondhatjuk... pontosabban elmondhatnánk, ha nem lennének olyan furcsa megkötések, hogy nem lehetnek állítmányok...

Sultanus Constantinus: @JM: Az "éghető" nem jó példa, mert az már egy rögzült melléknév, nem pedig hatóigéből képzett melléknévi igenév (vö. *A fa éghet. -- ilyet nem mondanak, legalábbis abban az értelemben, amely az éghet...

Fejes László (nyest.hu): @JM: Nekem ez is csak úgy jó, hogy „a fa éghető anyag”. @Grant kapitány: Tulajdonképpen inkább arról lehet szó, hogy az a szabály,a mit a cikk leír, azt mutatja, hogy mikor működik mindenkinél problém...

Fejes László (nyest.hu): @tkis: „Azt, hogy az aikidósok hogy írják magukat, rájuk kéne hagyni” Nekem is ez a véleményem, de ha közülük kérdez valaki, mégsem intézhetjük el annyival, hogy „csináljatok, amit akartok”. „Lenin a ...

Grant kapitány: @Fejes László (nyest.hu): "Vannak bizonyos nem ható igék, amelyekből van ható melléknévi igenév, de az valóban csak jelzőként fordul elő, állítmányként nem. Pl. a lehető legjobb eset, de *ez az eset i...

LAttilaD: De a fa mégse analóg a többi példával: a virág letéphető → a virágot le lehet tépni az alma leszedhető → az almát le lehet szedni a tégla elvihető → a téglát el lehet vinni kristályosodás előfordulhat...

hun: én olvastam félre, bocsi. azért nincs különbség, mert ami elveszlett az ugyanúgy elveszett (az 'ők elveszik' az elvenni múlt ideje 'elvették'), ha alanyi-tárgyi (venni/veszni) különbségtételt akarunk ...

hun: @LvT érdekes. nálatok merre van magyarország? mert valamelyik más országgal kevered. . agyról leváló cseppek. ezt a nagyapádtól hallottad? a családba ez volt a hiedelem? nálatok hány generációra megy ...

hun: van egy kicsi hasonlóság a rovással の No ○𐑋 イ i ᚾ ト To ア A ᛩ . ギ Gi ヂ (dzsi) ᚬ GY

hun: @LvT: "Én egyébként – vélhetően a valahai japántudásom utózöngéjeként – nem /j/-vel ejtem, hanem rövid /i/-vel és nem hosszú /á/-val, hanem annak a rövid /ȧ/változatával." . és akkor nem úgy kell ejte...

schirm_a: Rosszul másoltam be a linket az előbb, íme újra: www.nytud.hu/oszt/elmnyelv/mgtsz/032_eki...liscsaba_kezirat.pdf

Karuso: Ugyancsak érintettként azt mondom, hogy az egyszerűsített Hepburn a legjobb megoldás: aikido. Persze toldalékoláskor érdemes betartani a szabályt, és kitenni az ékezetet, mert egyébként előfordulhat, ...

schirm_a: @nudniq: a magyar szórend változásának a kérdéséhez É. Kiss Katalinnak Az ősmagyar SOV-től az ómagyar (TQF)VSO-ig című cikkét ajánlom: www.nytud.hu/oszt/elmnyelv/mgts /032_ekiss_sov_svo_piliscsaba_ke...

LvT: @Janika: A latin <gutta> ’csepp’ szó a magyarországi nyelvhasználatban felvett ’szélütés’ értelmet is abból a hiedelemből eredően, hogy az okot az agyról leváló cseppeknek tulajdonították. Egyéb...

JM: A fa éghető. Itt predikátum az éghető, pedig nem tárgyas ige.

LvT: @tkis: >> Azt, hogy az aikidósok hogy írják magukat, rájuk kéne hagyni << Én belülről látom úgy, hogy ez rossz gyakorlat. Az okokat később. >> merthogy ezek magyar szavak << Az...

LvT: @Janika: >> Ha kiejtés szering kell alapvetően leírni, akkor nem ájkídónak kellene írnunk? << Ez így van, de eddig csak a köznyelvbe bekerült szavak jutnak el, mint a <szamuráj>, <...

LvT: @Fejes László (nyest.hu): Nem az olvasó letromfolása volt a célom, hanem a probléma további, mélyebb oldalának kibontása.

Janika: Angolban csak simán ütés (stroke), nálunk mit jelent a guta? Köze van a gótokhoz vagy a gut (jó) szóhoz? Esetleg isteni jelentése van? Angol: good-god. Német: gut-gott Vagy ezek mind összefüggenek?

tkis: Azt, hogy az aikidósok hogy írják magukat, rájuk kéne hagyni - meg a többi hasonló nevűekre is (akár japán eredetű neve van egy sportnak, szakmának vagy bárminek, akár zulukaffer) -, és nem megkérdője...