0:05
Főoldal | Rénhírek
Nyelvi ideológiák 5.

Bunkó vagy, Bugsy! – A nyelvi doktizmus

„Onnanstól”, „eszek valamit”, „Sopronba’ lakok”, „itt láthassuk”. Néhány klasszikus példa, melyeket sokszor a használójuk műveltségének, iskolai végzettségének hiányával hoznak összefüggésbe. Emögött pedig egy klasszikus nyelvi ideológia húzódik meg, ami nem más, mint a nyelvi doktizmus.

Jánk István | 2014. augusztus 7.

Aki kedveli Bud Spencer és Terence Hill közös filmjeit, minden bizonnyal ismeri az ...és megint dühbe jövünk című vígjátékot. Aki látta a filmet valószínűleg emlékszik még a mára már szállóigévé vált mondásra: „Bunkó vagy, Bugsy!” Bugsyt sok minden miatt bunkónak titulálta a főnöke: hiányos ismeretei, téves döntései vagy egyszerűen csak illetlen megnyilatkozásai miatt. Ám a nyelvhasználata miatt sohasem. Nálunk ez valahogy másképp van. A nyelvhasználat vagy egy-egy nyelvi forma használata gyakran a műveltség, iskolai végzettség mércéje sokak szemében. De vajon igazuk van-e?

Ki a bunkó?

Műveletlen, iskolázatlan, tanulatlan, faragatlan, kulturálatlan, modortalan, neveletlen – néhány azon szavak közül, melyeket sokszor a bunkó szinonimáiként használunk (legalábbis a szinonimaszotar.hu szerint). De mi is az a bunkóság? Mik a fő ismérvei?

Ha a felsorolást nézzük, rögtön ki kell emelnünk két szinonimát: az iskolázatlan-t és a tanulatlan-t. Megteheti az ember azt, hogy a bunkóságot az iskolai végzettséghez, tanultsághoz köti, de azzal mindenképp tisztában kell lennie, hogy ezzel csak egy sztereotípiát fogalmaz meg. Az illető – legyen az kubikos vagy paraszt (értsd: földműves) – csak annyiban érdemes a bunkó címkére, amennyiben az alacsony iskolai végzettséget minősítjük ezzel a kifejezéssel. Vagyis itt csupán egy csoport egészét leszóló előítélet jelenik meg a csoport egy tagjára kivetítve. Ezzel az a gond, hogy – még akkor is, ha a csoport nagy részére nézve igaz – egy-egy személyre nézve nem feltétlen valós állítást fogalmazunk meg.

Igazi bunkó
Igazi bunkó
(Forrás: Wikimedia Commons / Brooklyn Museum / CC BY 3.0)

Valami egészen hasonló történik a nyelvhasználat megítélése során is. Mindenki tagja különböző csoportoknak, rétegeknek, amelyeknek a nyelvi, nyelvhasználati szokásaik némely elemeikben eltérnek egymástól. Másképp beszélünk a munkahelyünkön a kollégáinkkal, másképp otthon a gyerekeinkkel és másképp egy kávézóban ücsörögve a gyerekkori barátainkkal. Van, aki a különböző szituációk között különbséget tud tenni, de van olyan is, aki nem. Mert például nem azt tanulta az iskolában, hogy különböző beszédhelyzetekben különböző nyelvi megoldásokat (nyelvi elemeket, stílust stb.) célszerű választani, hanem hogy nem mondjuk úgy, hogy onnanstól vagy Sopronba’ lakok.

Azonban az illető attól még, hogy nem a standard nyelvváltozatnak megfelelő alakokat választja, nem lesz bunkó. Attól még lehet ő egy tisztességes, illemtudó, empatikus ember, aki odafigyel embertársaira, aki segít az időseknek vagy előreengedi a hölgyeket. Lehet, hogy nem a standard változatnak megfelelő látja azt az utcát, arra kell menni formát fogja használni, hanem a lássa azt az utcát, arra kell menni sokak számára elítélendő formát. De útbaigazítást ad. Nem bunkó.

Ha ugyanebben a helyzetben egy standard nyelvváltozatban beszélő azt kérdezi, hogy Úgy látja, hogy én ráérek erre? Mi vagyok én, idegenvezető? és sietve továbbhalad, már lehet beszélni bunkóságról. Annak ellenére, hogy ő a standardnak megfelelő nyelvi formát alkalmazta.

Lássa arra van...bár nem vagyok idegenvezető
Lássa arra van...bár nem vagyok idegenvezető
(Forrás: Wikimedia Commons / Udrekeli / GNU-FDL 1.2)

A nyelvi doktizmus

Az előbbiekben vázolt „bunkóság” egy, a hétköznapi életben igen gyakran előkerülő nyelvi ideológiához köthető. Ez a nyelvi doktizmus: az a meggyőződés, hogy közvetlen kapcsolat van a helytelennek vélt nyelvi formák használata és a beszélők műveltsége, iskolázottsága között. Így tehát a helytelennek bélyegzett nyelvi formák használata műveletlenségre, alacsonyabb iskolázottságra vall.

A fenti példából láthattuk, hogy ez miért nincs feltétlen így. Az, hogy valaki egy helytelennek bélyegzett szót használ, még nem feltétlen műveletlen vagy alacsony iskolai végzettséggel rendelkezik (persze ez is sokszor előfordul). Fordítva pedig: attól még hogy valaki nem használ ilyen szavakat még lehet műveletlen vagy alacsony iskolai végzettségű (l. néhány politikus).

Nem a diploma teszi az embert (és az ember értelmét)
Nem a diploma teszi az embert (és az ember értelmét)
(Forrás: Jánk István)

Nyilvánvalóan relatív az, hogy mi számít alacsony iskolai végzettségnek. A nyolc általános iskolát vagy a szakiskolai végzettség biztosan. Az érettségi pedig határeset – korábban, az oktatás expanziója (tömegesedése) előtt, még volt értéke, napjainkban azonban értékét vesztette.

Az természetesen igaz, hogy sokszor következtetünk egy idegen egy-egy ismert tulajdonságából egy-egy nem ismert más tulajdonságára. Ha valaki nagyon ki van gyúrva, trikóban feszít és aranyláncok lógnak a nyakában, arra gyakran azonnal rásütjük fejben a „buta” bélyeget. Ugyanígy a nyelvhasználatnál is: ha valaki eltér az általunk helyesnek vélt nyelvváltozattól, akkor sokszor bunkónak, műveletlennek bélyegezzük. Ez normális, természetes emberi reakció. Azonban tudatában kell lennünk, hogy az előfeltevésünk könnyen téves lehet. És ha ezt tudjuk, akkor már jóval kisebb rá az esély, hogy a valós tények helyett vélt előfeltevések, sztereotípiák mentén ítéljük meg az illetőt.

A nyelvi doktizmus a hozzászólásokban

Ahogy a cikksorozat korábbi részeiben tettük, ezúttal is néhány konkrét hozzászóláson keresztül szemléltetjük aktuális nyelvi ideológiánkat. Elsőként egy enyhébb megjelenési formáját mutatjuk be a nyest Lingvicista fröcsögés a hvg.hu-n című cikkére érkezett hozzászóláson keresztül, amely bibi nevű felhasználónktól érkezett:

naponta elhangzó ilyen-olyan magyar nyelvű beszédek kultúráltsága igen széles skálán mozog. És bizony rengeteg nyelvtani hibát találok magam is, akár még a rádióban elhanzó szövegekben is. Többmindenre mérges szoktam lenni, de pl. a többesszám helytelen használatára igencsak […] igencsak megkülönböztetek „kultúrált, olvasott, harmonikus, stb.”, és kultúrálatlan, olvastlan, és nyökögő” beszédmodort, és bizony a beszédmodorról kialakult véleményemet valamennyire kiterjesztem a beszélőre is.

Amint már szó volt róla, egy adott nyelvi forma (jelen esetben a többes szám helytelennek vélt használata) helytelennek bélyegzése csupán szubjektív benyomások rögzítése; objektív, tudományos alapja nincs. Nekem sem tetszik például a rózsaszín póló vagy az aranynyaklánc. Ettől még nem gondolom azt, hogy az helytelen viselet és a viselője rossz ember.

Aki a rózsaszín pólót szereti...rossz ember lehet?
Aki a rózsaszín pólót szereti...rossz ember lehet?
(Forrás: Wikimedia Commons / Kisha6 / CC BY-SA 3.0)

Azzal, hogy a hozzászóló egy-egy nyelvi forma kapcsán elkülönít kulturált és kulturálatlan beszédmodort, melyet még az érintett formák használóira is kiterjeszt, a nyelvi doktizmus ideológiájának híve. Mivel a kulturálatlan-t tekinthetjük a műveletlen, esetlegesen bunkó szinonimájaként, a fórumozó közvetlen kapcsolatot feltételez a helytelennek vélt nyelvi forma használata és a beszélők műveltsége között.

Ennél erőteljesebb megjelenését láthatjuk az ideológiának a következő hozzászólásban, amely a gyakorikerdesek.hu Jösztök vagy jöttök? topikjának első kommentjének részlete:

olyan, hogy jösztök csak a legnagyobb parasztok szótárában van.

A kontextusból kikövetkeztethető, hogy a paraszt itt nem mint a ’földet művelő, dolgos ember’, hanem sokkal inkább a pejoratív, ’bunkó, műveletlen személy’ jelentésben kerül elő. Vagyis itt ismét arról van szó, hogy az illető a jösztök alakot használójának műveltségéhez köti, holott erre abszolút semmi alapja nincs. Rengetegen használják például Borsodban, de hogy mindegyikük műveletlen vagy alacsony iskolai végzettségű lenne, nagyon valószínűtlen.

Jösztök még a mi utcánkba!
Jösztök még a mi utcánkba!
(Forrás: Wiimedia Commons / Kfengler / CC BY 3.0)

Összefoglalva az eddigieket és megelőzvén a nyesten gyakran előkerülő vitaforrásokat: nem arról van szó, hogy ha valaki valamit „a műveltség mércéjének” tekint, ne tartsa hozzá magát. Arról sincs szó, hogy nem lehet valakit bunkónak tartani, ha ettől eltér. De ez a fajta értékítélet legfeljebb hagyományon és érzelmeken alapul, nem pedig nyelvészeti alapokon, objektív valóságon. Normális dolog valakit a kigyúrt, tetovált karja és a leborotvált feje miatt bunkónak vagy agresszívnak bélyegezni magunkban. Ám azt is tudnunk kell, hogy ez csak egy feltételezés, aminek nem mindig van valós alapja.

Felhasznált irodalom

Nádasdy Ádám (2001): Engedjétek hozzám a bunkókat!

Lanstyák István (2011): A nyelvi ideológiák néhány általános kérdéséről

Kapcsolódó tartalmak:

Hasonló tartalmak:

Hozzászólások (25):

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Az összes hozzászólás megjelenítése
4 éve 2015. június 28. 05:41
25 cochabamba

Ettől az eszek-eszem okoskodástól amúgy idegbajt lehet kapni, teljesen abszurd hogy nem érzékelik emberek hogy van egy árnyaló-tulajdonsága. A tárgyas ragozásnak csak akkor van értelme ha a a pillanatnyi cselekvést akarjuk kifejezni, tehát ha "iszom a sört" akkor az imént vettem el a számtól a korsót, és ezt a rövidtávú időszakot szeretném megfogalmazni. Ellenben a sört iszok az alapvető általános igazság megfogalmazásán kívül jelölhet egy folyamatot is, tehát ha "eljöttem a kocsmába és sört iszok" akkor lehet hogy épp elfogyott a korsómból, de mindjárt rendelek egy következőt. A köznyelv ezt nagyon szépen alkalmazza is, márpedig az az eltérés a hivatalos szabálytól ami által a nyelv érthetőbb lesz azt szerintem nemhogy lehet használni, de kell is. Sőt aki nem akarja használni és erőlteti az iszomozást, kifejezetten modorosnak hat..

4 éve 2015. március 13. 18:15
24 Fejes László (nyest.hu)

@marczy: „iszik > iva [sic!], eszik > nincs”

www.nyest.hu/hirek/defektivitas-a-csaladban

Egyénbként a Hungarolingvábnan: „eszek valamit”. :)

@marczy:

„bizonyos izomtömeg elérése egyszerűen lehetetlen pl. szteroidok szedése nélkül” Kivéve, ha olyan az alkatod.

„Az aranylánc meg egyértelmű fitogtatása annak, hogy az illetőnek még telik is ilyesmire, mert az erőnövelő doppingszerek drágák.” Ez legalább akkora butaság, mint azt mondani, hogy aki idegen szavakat használ, akkor fitogtatni akarja a tudását. Ráadásul a testtömegnövelők NEM doppingszerek. Két egészen különböző dologról van szó.

„amint abbahagyják, leeresztenek, mint a lufi, amikor kibökik, és nem csak izomzatilag, hanem férfiasságügyileg is” Ha pedig nem gyakorlod a nyelvcet és a matekot, elfelejted őket! Szóval akármilyen okos vagy, hülye vagy! :) (A többiről csak annyit, hogy ezek szerint férfiaknál is van péniszirigység.)

4 éve 2015. március 13. 15:08
23 marczy

Picit off:

Az aranylánc + kigyúrt test kombónál már csak azért igen nehéz nem agresszivitást feltételezni, még művelt emberként is, mert tudható, hogy bizonyos izomtömeg elérése egyszerűen lehetetlen pl. szteroidok szedése nélkül, azokról meg tudni kell, hogy növelik az agressziót, és akiben túltengenek, annál tényleg gyakori, hogy az első rossz szóra bepöccen.

Az aranylánc meg egyértelmű fitogtatása annak, hogy az illetőnek még telik is ilyesmire, mert az erőnövelő doppingszerek drágák.

Ja és persze amint abbahagyják, leeresztenek, mint a lufi, amikor kibökik, és nem csak izomzatilag, hanem férfiasságügyileg is.

Szóval ha van egy izmos, kigyúrt, ember, aki agresszív, nem biztos, hogy a nagymama lekvárjától izmos. Hanem egy olyan közösségben nőtt fel, ahol a testi erő a domináns mint az erőszak potenciális forrása, és ezért mindent hajlandó megtenni. (És nem csak az élsport ilyen.)

4 éve 2015. március 13. 14:51
22 marczy

A "jösztök" Borsod megyében elég gyakran fordul elő, de még nyelvkönyvben(!!!) is találkoztam vele.

A Hungarolingua D, melyben a magyar nyelv ragozási típusai fel vannak sorolva több oldalon át, le sem tagadhatná, hogy debreceniek írták. Gyakorlatilag a debreceni regionális köznyelvet írja le.

Ennyit a nyelvjárások befolyásáról. De nem hiszem, hogy csak ezért bunkók lennének, akik a Hungarolinguát írták.

Pl. a határozói igenév: iszik > iva [sic!], eszik > nincs.

Állítólag léteznek a köznyelvi normatív eszik > éve, iszik > íva alakok, de szinte soha nem hallottam őket (az elsőt főleg nem), ezért nyelvjárásból pótolva nálam is "kaja megedve, sör megidva".

4 éve 2015. február 6. 17:20
21 scasc

@Kormos: Persze. Pont ezért bunkóság (illetlenség) lebunkózni (tanulatlannak tartani) valakit, hiszen valójában nincs kellő információd ítélkezni: vajon nem tud (valóban tanulatlan), vagy nem akar.

Bár, *bizonyos* szituációkban a nem akarás bizony lehet bunkóság (az udvariatlanság értelmében): magyar nyelvközegben kevésbbé, de pl. ha egy vorarlbergi osztrák nem-vorarlbergi nyelvi közegben a saját nyelvjárásán beszél (amit Bécsben nagyon nehéz érteni), az bizony udvariatlanság (amennyiben *tud* osztrák sztenderdhez közelebb eső változatot). Magyarországon ez a szituáció kevésbbé fordulhat elő, mert a nyelvjárási variáció általában nem nehezíti a megértést. Bár egyes szociolektusok igen.

4 éve 2015. február 6. 16:35
20 Kormos

@scasc: A kérdés, hogy nem ismeri-e a sztenderdet az ember, vagy éppen nem azon akar megszólalni. A dolog azért nem állja meg a helyét, mert nincs egy kibeb*ott 5 perc, amikor az ember az anyanyelvén beszélhetne anélkül, hogy lebunkóznák érte.

4 éve 2015. február 6. 16:11
19 scasc

A fejtegetett probléma összefügg -- és ezt egy nyelvészeti oldalon illene tudni -- a "bunkó" jelentéseivel.

A bunkó ugyanis nem csak "modortalant, udvariatlant" jelent, hanem "tanulatlant" is.

Egy országban, pedig, ahol a művelt sztenderdet jóformán senki sem beszéli anyanyelvként, hanem az iskolázás révén teszi magává, igenis megállja a helyét ha valakit "tanulatlannak" vélünk ennek hiányában. (Persze, állhat tévedés mögötte).

És persze "bunkóság" (itt: 'modortalanság, udvariatlanság, illetlenség') ezt a tanulatlanságot a pejoratív "bunkó" (itt: 'tanulatlan') szóval kifejezni.

4 éve 2014. szeptember 24. 08:52
18 Untermensch4

@El Vaquero: az "überelhetetlen" hosszú ű-vel írandó... :D

5 éve 2014. augusztus 9. 18:44
17 hun

@Sultanus Constantinus: "eztet", "aztat"

mert az eredeti alak

az ajsz ojszt ojsz

azaz ajszojsz, ojszat, ojsza

attól (való) ojsztic

attól (származó) ojsztov

az is ojsztesh

azt ajszet, ojszet

5 éve 2014. augusztus 9. 16:16
16 Sultanus Constantinus

@El Vaquero: Hát ez nagyon LOOOL! Nem is ismertem. Komoly! Meg is osztottam a kollégáimmal.

5 éve 2014. augusztus 9. 15:03
15 El Vaquero

@El Vaquero: most látom, én is jól megaszontam: olyanfélét :D Én sem leszek már facepalmosabb, aztán nem szóltok :D

 

@KATÓ ferenc: jó, de nem csak ő-zésről van szó, hanem az egész beszéd parasztosságáró’, itt-ott egy kis nákolással és suksüköléssel tarkítva.

5 éve 2014. augusztus 9. 14:53
14 El Vaquero

@Sultanus Constantinus: „…egyebet nem tudok elmondani, kérem kaccsoja ki!” :D Óriási klasszikus a csávó az ojjektumjával, meg a Polgár jenős fazon sem semmi, de nekem torony magasan ez a kedvencem:

www.youtube.com/watch?v=HhCf_FeE-Cw

Frankón le szokták adni a jobbak munkavédelmi-tűzvédelmi oktatáson. Emettoros tűz, Whisky-járat és hasonlók :D Pedig mond ráadásul jókat is, már amit el tud mondani a szerencsétlenje :D Ez az a szint, ami már bőven überelhetetlen.

5 éve 2014. augusztus 9. 14:40
13 KATÓ ferenc

Vegyes a kép, valóban. A szegedi özés tájszólás, nem szubsztenderd nyelvi variáció. Én csak a saját tapasztalatomat mondom. Még Montágh Imre (RIP) stilisztikai óráiról emlékszem olyasmikre, hogy nem csak a nyelvi formák pontatlanságai (suk-sük és társai, meg a doktori címmel büszkélkedő Schamschula György államtitkár mondotta volt a tévében, hogy "a kormány nem ossza ezt az elképzelést"), hanem a hangképzés is szerepet játszik. A műveletlen beszélő hátrább képez, mint a sztenderd, úgy beszél, mintha "gombóc lenne a torkában", vagy pl. hiperkinetikus a kiejtése, azaz nyögve beszél, vagy túl alacsony nyelvállással beszél (pl szovjetónió). Széles a skála, szerintem mindenki tudja, mire utaltam.

5 éve 2014. augusztus 9. 13:20
12 Sultanus Constantinus

Egyébként meg "a nővérje, a Malvin velem egykora". :)

www.youtube.com/watch?v=2oKh0-mb770

5 éve 2014. augusztus 9. 13:18
11 Sultanus Constantinus

@KATÓ ferenc: @El Vaquero: Én is hallottam már doktori címmel rendelkező egyetemi tanártól olyanokat, hogy "eztet", "aztat", "ez miatt" stb.