Ha Apáczai Csere János február 13-án kiállt volna a Parlament elé, ha elmondja 1656-ban elhangzott beszédét, biztosan kiprovokált volna vele egy-két indulatos kirohanást a megfelelő szakpolitikusoktól. Megdöbbentően érvényes üzenet a múltból.

A Zanza tv oldala sok pénzből, sok ember munkájával készült, és elindulásával tátongó űrt töltött be a magyar oktatás területén. Cikkünkből kiderül, mennyire lehet sikeres a tudásmegosztás eme formája a filozófia esetében.

„Úgy gondolom, aki ezt kitalálta, annak már semmiképpen nem kell fejlesztési tervet írnia, mert ő már eljutott fejlődésének végső határáig.” – Pedagógus olvasónk, aki egyebekben pedagógiai értékelési szakértő, az esztelen bürokráciáról és az önértéke...

...és nyilván rettentően egyszerűek. Íme.

„Ha minden úgy marad, ahogyan most van, én hamarosan már nem leszek tanár.” – A jelen és a jövő. Egy igazán elgondolkodtató beszámoló második része.

„Amióta én a közoktatásban dolgozom, kizárólag a tanári fizetésből még soha nem lehetett megélni.” – Az alábbi levelet Kamrás Orsolya, a budafoki Budai Nagy Antal Gimnázium tanára, továbbá a nyest rendszeres szerzője írta. Írását két részben közöljük...

Tiltakoznak a tanárok – de miért? A közvélemény tájékoztatása nagyon fontos szempont: ebben (is) kíván segítséget nyújtani a nyest.

Párbajra bármikor kész és nagyivó férfiak, pletykálkodó, egymás közt is csipkelődő, de a férfiak közti konfliktusokban a békítésre is bármikor képes nők – a 18–19. század nyelvkönyveit lapozgatva nem csupán a nyelv korabeli állapotáról értesülhetünk,...

Az 1960–1970-es évek fordulója a hazai eszperantó történetében jelentős változásokat hozott. Az első, kifejezetten gyerekeknek írt eszperantó tankönyv megjelenésével párhuzamosan újraindul a hazai eszperantó nyelvű rádióadás, lehetőség nyílik eszpera...

A nyelvészek nevet is adtak a módosítók két fajtájának, vagyis azoknak, amelyek arra szolgálnak, hogy leszűkítéssel járuljanak hozzá az azonosíthatósághoz (ezek a megszorító (restriktív) módosítók), és azoknak, amelyek „csak” pluszinformációt adnak h...

„Összecsengnek dalunkban a sorvégek, / Leszünk mi még dánok is meg norvégek!” – Honnan való ez az idézet? És ha tudjuk, hogyan tudunk rá hivatkozni tudományos szövegünkben?

Amikor ezek a tankönyvek – limitált példányszámban – megjelentek, még nem volt divat képernyőképet készíteni egy-egy kiragadott részlettel. Úgy gondoljuk, azért ezek a könyvek is megérdemlik ezt az eljárást. Íme hét részlet az EU-pénzen fejlesztett, ...

Sorsverte nemzedék vagyunk, vagy 15 (25) év után abba kéne hagyni már az elmúltnegyvenévezést? Sajnálhatjuk, ha mások nem értik dalainkat, vagy kínos erőlködés ilyenre törekedni? Provokatív dal, mely vitára ingerelhet, de nem több egy poénnál.

Bár a nyelvtanítási módszerek sokat változtak az elmúlt évszázadok folyamán, az idegen nyelvet tanulni vágyó diákság problémái szinte ugyanazok: a nyelvtanulás nehézségeinek alapkérdései mellett a múlt nyelvkönyveinek tanúsága szerint az idegen nyelv...

Ha legalább a keményvonalas nyelvművelők szavait visszhangozná! Bár igaza akkor sem lenne... De legalább értenénk, miért olyan biztos magában. Ám még ezt sem mondhatjuk el a védelmében.

Ami elromolhat, az el is romlik – Murphy e kevéssé optimista megfogalmazását a 19. századi nyelvkönyveinek vizsgálata után csupán azzal a gondolattal egészíthetjük ki, hogy ha ez remélhetőleg nem is feltétlenül igaz, számos negatív emberi tulajdonság...

Egy Nényei Pállal nemrégiben készített interjú tanúsága szerint „Az irodalom visszavág” című könyv frusztrációból született. Ez a frusztráció végig érezhető is a szövegen – többek közt épp ettől olyan remek olvasmány.

A múlt nyelvkönyveiből az utókor is sokat tanulhat: a tankönyvekben leírt szituációkból a nyelven túli világ számos érdekességére is fény derülhet. A társadalmi és viselkedési normák mellett a hétköznapok használati tárgyai, tevékenységei, vagy akár ...

Az Urálon túl a tévéből is lehet obi-ugor nyelveket tanulni. Bár e nyelveket a kihalás veszélye fenyegeti, a tanítását nem kapkodják el: négy év alatt jutottak el az ábécé végéig.

A magyar gyerekeknek tehát még viszonylag könnyű dolguk van sok más embertársukhoz képest. Az más kérdés, hogy az iskola képes-e ellátni azt a feladatát, hogy segítsen nekik.