Nagyon ijesztő határidő közeleg!
Nem biztos, hogy mindenki tudja, ha nem tudja, akkor most megint szólunk: 2020-tól csak középfokú, B2-es nyelvvizsgával lehet felvételizni a felsőoktatási intézményekbe.
A 2020-as felsőoktatási felvételiknél már elvárás lesz, hogy a jelentkező rendelkezzen legalább egy középfokú, B2-es nyelvvizsgával (pontosítva: vagy azzal egyenértékű okirattal, ami – adott esetben – emelt szintű érettségi is lehet). Ennek hiányában nem lehet felvételt nyerni felsőoktatási intézményekbe. Mindez négy év múlva esedékes, tehát a mostani 14-15 éves korosztályt már mindenképpen érinti majd az új feltétel.
Ha bárki azt gondolná, hogy nincs itt semmi látnivaló, lehet oszolni, annak érdemes elgondolkodnia a következő kérdésekről:
Vajon képes-e a közoktatás jelenlegi állapotában arra, hogy minden gyerek számára, rendszeren belül biztosítsa a négy év múlva esedékes felvételikre a szükséges nyelvtudást?
Vajon Magyarország valamennyi iskolájában, egységesen megteremtődtek-e mára a hatékony nyelvoktatás feltételei?
Mi lesz azokkal, a nem kimondottan tehetős, ám tehetséges fiatalokkal, akik nem képesek az oktatási rendszer hiányosságait saját pénzből kiegészíteni? A bevezetett felvételi követelmény eredménye nem az lesz-e, hogy tehetséges fiatalok tömegei hullanak úgy ki a felsőoktatásból, hogy lehetőséget sem kapnak?
A Nyelvtudásért Egyesület a kérdésről egy országos szakmai konferenciát szervez március 5-én. A konferenciára egy felméréssel is készülnek: tanárokat illetve egyetemista és középiskolás diákokat kérdeznek a nyelvtanulással, nyelvoktatással kapcsolatos tapasztalataikról.
Segítse ön is a munkát, válaszoljon a tanári vagy a nyelvtanulói kérdőívekre! (Bár ilyen fontos kérdésekre, ilyen fontos ügyekben amúgy is igen jó dolog válaszolni, a szervezők egy e-bookot is bedobtak, amit a kérdőívet kitöltők között sorsolnak majd ki.) A felmérés eredményeinek összegzését a márciusi szakmai konferencián mutatják be.
A tanárok számára készített kérdőív kitöltéséhez kattintson ide.
A diákok számára készített kérdőív kitöltéséhez kattintson ide.
Egyetértve El Vaqueróval, továbbra is abban látom a problémát, hogy a PAPÍR kell majd, nem pedig a nyelvtudás. Papírt meg bárki tud szerezni. Addig semmi értelme nincs ennek az erőltetésének, amíg a papír nem ad használható nyelvtudást. Márpedig nem ad.
@Irgun Baklav: hopsz, ezen átsiklottam, csak a B2-őt néztem. Akkor még jobb, az emelt szintű érettségi még csak nem is akkreditált. Gondolom könnyebb is, mint akármelyik nyelvvizsga.
@El Vaquero: „Egy aggályát látom még, hogy nem olcsó nyelvvizsgázni, és emiatt is le fognak szakadni egy csomóan, akik egyébként önerőből tanulással fel tudnának rá készülni.”
vö.
„A 2020-as felsőoktatási felvételiknél már elvárás lesz, hogy a jelentkező rendelkezzen legalább egy középfokú, B2-es nyelvvizsgával (pontosítva: vagy azzal egyenértékű okirattal, ami – adott esetben – emelt szintű érettségi is lehet).”
Az emelt szintű érettségi szvsz nem kerül többe, mint a sima. Vagy legalábbis én nem tudok erről...
Összességében jó dolognak tartom, írom ezt úgy, hogy tényleg igazságtalan, sok tanuló fog lehetetlen helyzetbe kerülni, még többen leszakadnak, lemaradnak, de legalább a nyelvoktatás hátha észbe kap az ellehetetlenülés folytán, és végre megfelelően megújul, szakít a régi írásbeli, nyelvtani alapú mihasznasággal. Nem sok remény van rá, mert a nyelvtanárok nagy része alkalmatlan az idegen nyelv megtanítására, és az elavult szemléletük is nagy akadály (írásbeli nyelv elsőbbsége, nyelvhelyességre törekvés, akadémiai tudományos sztenderdek erőltetése a tényleg használt nyelv helyett). B2-őt letenni viszont nem olyan nehéz, pláne a mostani nyelvvizsgarendszerben a színvonal sincs sehol, egyáltalán nem a használható nyelvtudást mérik, mindenféle kamu nyelvvizsga van már, az egyik könnyebb, mint a másik. Ennek ellenére, aki egy B2 A+B-t vagy C-t letesz, valami fogalma mégis csak lesz a nyelvről, legalább is több, mint annak, aki nem képes letenni.
Egy aggályát látom még, hogy nem olcsó nyelvvizsgázni, és emiatt is le fognak szakadni egy csomóan, akik egyébként önerőből tanulással fel tudnának rá készülni.
A hosszú ó-s automata népetimológia.
Továbbá:
Ellenvetés: Nyelvtanfolyamra vagy legalábbis tankönyvekre van szükség.
Otthon pedig esetleg még áramra sem telik, nem pedig drága nyelvkönyvekre.
Megoldás: Irány a könyvtár. A lehetőség pedig adott a Magyarországi Eszperantó Szövetség számára, hogy jó tankönyveket adjon ki, amikkel fel lehet készülni önállóan a nyelvvizsgára.
Az esélyegyenlőség érdekében majd felmentik a diszlexiásokat a nyelvvizsga alól. Azután majd járványszerű terjedésbe kezd a diszlexia.
Másrészt, az UEA (Nemzetközi Eszperantó Szövetség) meg fogja köszönni a magyar kormánynak, hogy támogatták a nyelv terjedését. Az egyetemen aztán valamennyire fejleszti az angolját is, de egyik nyelvet sem fogja középfokon tudni a kara amiko vagy kara amikino, mire végez.
Ellenvetés: Nem minden szakra lehet ezzel bejutni.
Válasz: Nem biztos, hogy ilyen nyelvérzékkel boldogulnál azon a szakon. A TTK meg így is fel fog venni.
Csak aztán nehogy olyan fafejűre sikerüljön a rendszer, hogy B2-es nyelvvizsgával (vagy azzal egyenértékű bizonyítvánnyal) lehet felvételizni, de C1-essel (vagy azzal egyenértékű papírral) nem.
(Mint ahogy most OKTV meg OTDK teljesítményért jár pluszpont, de PhD-fokozatért nem. És B2-es nyelvvizsgáért jár, de C1-esért nem.)