0:05
Főoldal | Rénhírek
Nyelvi-vagyoni cenzus

Újabb tragédia előtt az oktatási rendszer

Egy alapvetően jó szándékú, de kimondottan időszerűtlen rendelkezésnek köszönhetően tehetséges gyerekek tízezrei szorulhatnak ki a felsőoktatásból. Tenni kellene valamit.

Kincse Szabolcs | 2016. március 4.

Azt a legmegátalkodottabb elitista se gondolhatja komolyan, hogy ha minden évben sikeresen kirekesztünk pár ezer potenciálisan tehetséges versenytársat a felsőoktatásból, akkor a jól szituált családból származó csemeték jobb esélyekkel indulhatnak, és szebb jövő vár majd rájuk. A társadalom egészét rázza meg a tragédia – a következményei pedig fokozatosan gyűrűznek be a mindennapokba elmaradt adóbevétel, hanyatló gazdasági eredmények, egy kevésbé versenyképes társadalom formájában, ahol a társadalmi mobilitás a szerencsejáték kategóriája. Az oktatás esélyegyenlősége álom, de mindannyiunk érdekében lenne fontos törekedni felé. 

Már most sem fényes

A kormány és az oktatási–embermenedzsment tárca a jelenlegi, központosított, ám rogyadozni tűnő közoktatás-irányítási rendszert egyebek mellett azzal a nemes céllal is indokolta, hogy meg kell szüntetni az oktatásban tapasztalható esélyegyenlőtlenséget. Márpedig az most is akad bőven. Sőt.

Iskola 1902-ben. Számít a háttér
Iskola 1902-ben. Számít a háttér
(Forrás: Fortepan / Morvay Kinga / Vértes Károly felvétele – CC-BY-SA-3.0)

Az Európai Bizottság a napokban publikált 2016-os országjelentése szerint nőtt „az alapkészségek terén gyengén teljesítők aránya” – és „a tanulók társadalmi-gazdasági háttere jelentősen befolyásolja teljesítményüket”. Ha valaki nem értené pontosan, mit jelent ez, annak lefordítjuk: a jómódú családok csemetéi lényegesen jobban teljesítenek, mint a rosszabb körülmények között élők gyerekei. Nincs kecmec, a jelentés világosan kifejti: az iskola elhelyezkedése (értsd: vidéki vagy fővárosi intézményről van szó) a gyerek teljesítményére Magyarországon bír az egyik legjelentősebb hatással az Unióban. Fordítsuk le ezt is: ha ön vidéken él, akkor ön jó eséllyel olyan iskolába járatja a gyerekét, ahol eleve rosszabb esélyekkel indul, mint egy fővárosi iskola diákja.  

Nyelvi cenzus 2020

Hogy miért érdekes mindez? Csupán azért, mert 2020-tól általános szabályként csak azok a diákok jutnak felsőoktatáshoz (alap- és osztatlan szakokon), akik képesek lesznek a felvételi kérelmükhöz legalább egy középfokú (B2-es szintű) nyelvvizsgát felmutatni. Ennek a követelménynek pedig messzemenő következményei lesznek a fent leírtak ismeretében. Mégpedig, ha minden úgy marad, ahogy most van, gyerekek ezreit zárjuk ki a felsőoktatásból. Olyan gyerekeket, akiknek pedig ott lenne a helyük. Az ő helyükre esetleg kevésbé tehetséges, ám jobb iskolákba járó, esetleg privát nyelvórákra költeni tudó diákok kerülnek majd. Ez a feltétel az országjelentésben taglalt, amúgy is jelentős problémákat szinte biztosan tovább fogja mélyíteni.

Idén kezdte középfokú tanulmányait az első évfolyam, akikre ez a rendelkezés felsőoktatási felvételkor már érvényes lesz, a helyzet pedig most a következő: a Nyelvtudásért Egyesület szerint „sok diák a megfelelő óraszámban történő általános- és középiskolai nyelvtanulás ellenére sem jut el a B2-es szintig egyetlen idegen nyelvből sem a közoktatásban elvégzett tanulmányai során”. Az is nyilvánvaló, hogy a nyelvtudás eredményessége intézményenként is „drasztikusan eltér” – az egyesület ezen álláspontja fájóan összecseng az Európai Bizottság fent citált megállapításaival. 

A 2020-as nyelvi cenzusra innen nézve szinte lehetetlen lesz időben felkészíteni az amúgy is megosztott, nehéz helyzetben lévő, rogyadozó közoktatási rendszert. Az ugyanis szintén tény, hogy ha ma vezetnék be ezt a rendelkezést, a most felvételizők közel fele be sem adhatná felvételi kérelmét. Azt, hogy mennyire nincsenek felkészítve az középiskolák erre a lényeges változásra, mi sem illusztrálja jobban, mint azok az érdeklődő levelek, amelyeket pedagógusok írtak nekünk arra kérve bennünket, hogy osszuk meg velük a vonatkozó jogszabályt, mert az intézményükben még senki sem hallott erről az elvárásról. Ez az információhiány pedig önmagában megdöbbentő.

 

A nyest mindig is a nyelvtudás fontossága mellett kardoskodott. Kétségtelen tény, hogy fontos lenne valahogy ráerőltetni a használható nyelvtudást a társadalomra, mivel annak hiánya komoly versenyhátrányt jelent az országnak. A nyelvvizsga híján „beszorult” diplomák ezrei nem mutatnak szépen a statisztikákban, és nyilván kellene tenni azért, hogy a felsőoktatásban már használható, ütőképes nyelvtudással rendelkezzenek a tanulók.

Azonban a kérdéses rendelkezés bevezetése a mostani helyzetben és a jelenlegi formában reménytelenül széles körű esélyegyenlőtlenséget teremtene egy, már amúgy is meglehetősen egyenlőtlen küzdelemben. Nehéz elképzelni olyan intézkedéscsomagot, ami ezt a problémát az ország valamennyi zugában egy csapásra megoldaná – lehetőleg pár hónap alatt, hiszen a mostani kilencedikes diákoknak már nincs sok idejük arra, hogy középfokú szinten megtanuljanak egy nyelvet. Rajtuk nem segít egy rövidesen talán formát öntő, néhány éves, történelmi nagyjainkról elnevezett akcióterv. Egy olyan országban, ahol a létminimum alatt élők számát már nem is méri a statisztikai hivatal, ez a lépés beláthatatlan következményekkel járna – és a társadalom igen széles rétegeit érintené. Ez nem lehetett cél akkor sem, amikor a rendelet szövege megfogalmazódott. 

A Nyelvtudásért Egyesület Mi a baj az iskolai nyelvoktatással? címmel tart a kérdésben konferenciát március 5-én, amit a szervezők a neten is közvetítenek. 

„A szakmai fórum célja olyan kulcsfontosságú problématerületek feltárása, amelyek a továbbiakban megalapozott cselekvési tervek kidolgozásának kiinduló pontjául szolgálhatnak az oktatáspolitika és a döntéshozók számára. A rendezvényre meghívjuk a döntéshozó oktatáspolitikusokat is, valamint a sajtó képviselőit, hogy az eredmények a nagyközönség felé is eljussanak. A konferencia terveink szerint bevezetőül, alapul szolgál egy későbbi rendezvényhez, amelynek fókusza a fejlesztés módjainak feltérképezése lesz.”

Jogszabályi hivatkozás:

A felsőoktatási felvételi eljárásról szóló 423/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet módosításáról szóló 335/2014. (XII. 18.) Korm. rendelet 10. § (2) pont (2020.01.01-től hatályos)

Hasonló tartalmak:

Hozzászólások (26):

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Az összes hozzászólás megjelenítése
3 éve 2016. március 8. 21:21
26 Untermensch4

@mederi: "...ahogyan ma állunk, leginkább arra jó, hogy akik a végzettek közül nyugatra kivándorlókká válnak, ingyen jólképzett munkaerővé lesznek más országok számára"

És mi lenne ha elképzelnénk hogy azok az emberek nem dezintegrálódnak hanem élnek tovább, felnevelnek 5-10 gyereket és két-három generáció múlva a magyarok demográfiailag meghódítják a más országokat..?

3 éve 2016. március 8. 09:13
25 Galván Tivadar

@mondoga: "Már megérte a nyest.hu-t olvasni! :-)"

A nyest.hu olyan, mint a Talmud: mindig szabad és kell is olvasni, akár dohányzás közben is!

3 éve 2016. március 7. 22:55
24 |Emese|

@mondoga: Megérte feljönni, legalább tudom, hogy mifelénk tényleg nincs ilyen óvoda. Több tíz kilométeres körzetben biztos.

@El Vaquero: Azt én is gondoltam, hogy nem egyből a C2-es nyelvvizsgára fogják felkészíteni a 4-5 éves gyerekeket.

3 éve 2016. március 7. 12:06
23 nadivereb

@mederi: "Faraday "csak" könyvkötő volt, nem hiszem, hogy az "iskolai felsőfokú papír" számára fontos lett volna"

Persze, Helen Keller meg siketnémán is diplomát szerzett, tehát számára a hallás és látás nem is volt olyan fontos. :D

A külföldre vándorlás ellen meg nem azzal kellene védekezni, hogy piacképtelenné tesszük a fiatalok tudását (ez olyan, mintha azzal akadályoznám meg, hogy ellopják az autómat, hogy direkt összetöröm), hanem azzal, hogy javítjuk az itthoni feltételeket. Én pl. marhára nem akarok külföldre menni, de lehet, hogy a közeljövőben rákényszerülök, pedig már nem is vagyok olyan fiatal.

3 éve 2016. március 7. 09:29
22 szigetva

@mederi: De talán nem az a megoldás a kivándorlás lassítására, hogy ne tanuljanak a gyrekeink nyelveket, ugye? A kisgyerekek lábát is elköthetnénk, ne menjenek messze anyucitól, apucitól.

3 éve 2016. március 7. 08:59
21 mederi

Cikk:

"ha minden úgy marad, ahogy most van, gyerekek ezreit zárjuk ki a felsőoktatásból" ..

Több az "ezrekből" való kiválóság, pl. Faraday "csak" könyvkötő volt, nem hiszem, hogy az "iskolai felsőfokú papír" számára fontos lett volna, ahogyan más nagyszerű tudós esetében sem..

A "tömegek" felsőfokú végzettsége ahogyan ma állunk, leginkább arra jó, hogy akik a végzettek közül nyugatra kivándorlókká válnak, ingyen jólképzett munkaerővé lesznek más országok számára.. Elég bonyolult lesz a helyzet, mert a nyelveket tudó felsőfokú végzettségűek még inkább könnyedén intenek búcsút kis hazánknak..

3 éve 2016. március 6. 17:59
20 mondoga
3 éve 2016. március 6. 15:03
19 El Vaquero

Köszönjük |Emese| :D Vidéken is van ilyen óvoda. Nyilván nem úgy kell elképzelni, hogy beültetik az ovis kiskölköt és mindenféle particip perfecttel és kötőmóddal sikálják ki jó habosra a szürkeállományát, hanem ilyen játékos foglalkozások vannak rendszeresen (meg mellette ilyen kézügyességet fejlesztő és hasonló foglalkozások), ahol köszönni, bemutatkozni tanítják, meg játékoknak a neveit, és jutalmazzák a törpevízművet, ha valamit vissza tud belőle mondani. Nyilván felsőfokújuk nem lesz belőle, de ez a fajta „primitív” oktatás még többet is ér, mint a kisiskolai áltudományoskodás. Mire iskolába érnek, addigra lesznek nyelvi alapjaik, nem a nulláról kell majd tanulniuk egy teljesen ismeretlen nyelvet, és meglesznek azok a minimális alapok, amit az általános iskolai nyelvtanár lerombolhat a nyelvtanozós szarakodással, meg lesz önbizalom, amit leépíthet a nyelvhelyességi baromságaival.

 

@Sultanus Constantinus: na, jobb is, ha ezt Sultanónk abbafejezi, túl sok infó, és ki fogunk belőle ábrándulni. Még cirill betűs ruszki elvtárssá sem tudta magát felszultánkodni, mikor ezt alapból elvárnánk tőle.

3 éve 2016. március 6. 14:39
18 |Emese|

@El Vaquero: Én még nem hallottam olyan óvodáról mifelénk, ahol idegennyelvet tanítanak. Biztos a vidékiség ártalma.

3 éve 2016. március 6. 08:33
17 Sultanus Constantinus

@El Vaquero: De még ha az általános iskolában is kezdik, az egyrészt nem olyan szinten megy, másrészt ott csak egy nyelvet tanulnak, a második nyelvet már így is későn fogja a diák elkezdeni tanulni.

Pl. az én időmben még oroszt tanítottak az általános iskolában, és annak ellenére, hogy végig kitűnő voltam belőle, kb. 3 kifejezésre emlékszem, hogy "mennyibe kerül", "hol laksz" és "hogy hívnak". Az angolt és a spanyolt már 15 évesen kezdtem (mivel évvesztes is vagyok). Az orosz annyiban segített mindössze -- de csak a spanyolban, mert az angolhoz még annyi köze sincs --, hogy nem volt teljesen ismeretlen a nyelvtani nem és hogy mindent mindennel egyeztetnek.

Már tízéves korban kellene úgy kezdeni az oktatást, hogy vagy anyanyelvi tanárral, vagy anyanyelvi szinten beszélő magyar tanárral, aki csak ritkán beszél magyarul, ha szükséges.

3 éve 2016. március 5. 22:44
16 El Vaquero

@Sultanus Constantinus: nem 14 éves korban kezdenek el nyelvet az iskolában, már 10 éves kortól kötelező, sőt, sokan előbb kezdik, vannak már óvodák is, ahol nyelvet tanítanak. Egyébként mindegy is, mert az akadémiai nyelvtanozós-fordítgatós módszerrel tanulhatnák 100 évig is, az sem segítene.

 

A 3. pontodhoz még egy megjegyzés. Ezt a fajta nyelvtudást az gyakorikerdesek.hu-n úgy szokták nevezni, hogy felsőfokúja van, meg anyanyelvi szinten beszéli az adott idegen nyelvet, muhahahaa. Persze, valahol minden csak szemlélet kérdése.

3 éve 2016. március 5. 18:39
15 El Vaquero

@Sultanus Constantinus: az 1. ponthoz kiegészítésként megemlíteném, hogy nem csak az állami iskolai nyelvoktatás nem ér semmit, hanem a nyelviskolai, stb. sem, csak az önszorgalom, és a magánórák érnek valamit, de utóbbi is csak színvonalas tanárnál, aki tényleg beszéli is a nyelvet. A 2. pont azért így nem igaz, mert El Sultano felmegy egy tetszőleges TeamSpeak szerverre, aztán tud idegen nyelven rendetlenkedni, senki nem tilcsalyamegneki, more. A 3. pontot meg vegyük úgy, hogy nem láttam, mert már kevesebbért is szedtem le néhány embernek a fejét.

3 éve 2016. március 5. 18:36
14 Sultanus Constantinus

@El Vaquero: Egyébként mivel az eszperantó kb. 80%-ban spanyol, jó spanyoltudással simán érteni, csak néhány szó lesz, amit úgy kell kikövetkeztetni.

Apropó, bár semmilyen forrás nincs rá és régen elterjedt pletyka volt, hogy a nyelv neve a spanyol "esperando" ('remélve') szóból származik, ez nem lehet, sem fonetikailag, sem jelentéstanilag. Inkább a francia espérant 'reménykedő, várakozó' jöhet szóba + a főnévű -o végződés.

3 éve 2016. március 5. 18:32
13 El Vaquero

@Szalakóta: ezt úgy érti ám El Sultano, hogy eszperantó helyett spanyolt akartál írni :D Amúgy az az 500 millió jóval egymilliárd felett van. Persze az eszperantóval sincs baj, arra jó, hogy legyen egy nyelvvizsgapapírja az embernek, de ha pl. folyékonyan (használható szinten) akarsz megtanulni eszperantóul, az semmivel nem könnyebb, mint folyékonyan megtanulni angolul vagy más nyelven.

 

@cikk: erről már volt szó egy másik cikknél, és ott a kommentek között azt írta valaki, hogy 2020-tól nem csak a nyelvvizsga jó a felvételihez, hanem az ezzel egyenértékű papír, pl. emelt szintű nyelvi érettségi, vagy más hasonló vizsga.

3 éve 2016. március 5. 18:30
12 Sultanus Constantinus

@Szalakóta: Azért hozzáteszem, nem vagyok tanár, de mint diák és mint nyelvvizsgázó (igaz, mindkettő nagyon régen voltam, de a rendszer nem hiszem, hogy sokat változott volna azóta) megtapasztaltam mindezt. Mármint azt, hogy

1. az iskolai nyelvoktatás semmire nem volt jó (sem az emelt szintű, heti 5 órás angol, sem a normál, heti háromórás spanyol): a nyelvvizsgára -- a többek szerint is jó nyelvérzékem ellenére -- saját szorgalomból és pótórák vételével készültem fel;

2. hiába van két középfokú nyelvvizsgám, egyik nyelvet sem tudom használni, mert a nyelvoktatás nem a beszélt, hanem az írott nyelvre épül, így aztán

3. kiválóan tudok fordítani és cikkeket írni akár tudományos, pl. nyelvészeti témában is, de lehet, hogy nem tudom megkérdezni egy étteremben a pincértől, hogy mi a napi ajánlat (jó, ezt talán meg tudom, csak mint példa)...