Az eszperantisták hagyományosan július 26-át tekintik az eszperantó nyelv születésnapjának: az orosz cári cenzúra 130 éve e napon adta áldását az első eszperantó tankönyv kinyomtatására és nyomtatás utáni terjesztésére. Az első eszperantó tankönyv sz...

Régen bezzeg nem volt ennyi „diszes” meg problémás gyerek. Tényleg nem, hülye meg lusta gyerekek voltak helyette. Balog Zoltán egy személyben megtestesíti mindazt, ami ellen boldogabb országokban már küzdeni szokás: a normalitásként felfogott átlagos...

Miért nem fogadja el a magyar társadalom nyelvünk finnugor eredetét? Erről rendeztek konferenciát a Magyar Tudományos Akadémián. Az okokat kereső előadók a társadalmi és emberi lélek legmélyebb bugyraiban kutakodtak.

Különös oldal bukkant fel nemrég az interneten: egy nyílt kínai-magyar szótár, amelyben nemcsak keresni lehet, de bárki hozzá is írhat. Kinek van szüksége ilyesmire, és egyáltalán: mi fán terem 2017-ben egy kínai-magyar szótár?

Idén tavasszal nemcsak az érettségizők vizsgáztak, először bizonyíthatott a hirtelen megreformált magyar nyelv és irodalom írásbeli is. Cikkünkből kiderül, nálunk átment-e.

Az identitásának megőrzése mindenkinek alapvető joga. A kérdés elsősorban a kisebbségiekkel kapcsolatban szokott felmerülni. De előfordul, hogy „túl jól sikerül” a kisebbségvédelem.

A Nyelv és Tudomány kifejezi szolidaritását a Central European University mellett, és elítéli a politikailag motivált hadjáratot, amit a köztiszteletben álló intézmény ellen folytatnak.

Miért beszélnek a szakemberek PISA-sokkról? Mit jelent a szövegértési átlagpontszám, az a bűvös 472 pont? Mit jelent ez a gyakorlatban? Miért kongatják a vészharangokat a szakemberek még most is? Milyen megoldások jöhetnek számításba? Funkcionális an...

Ha van ok, amiért ma utcára kellene mennie a diákságnak, akkor ez az. A kormány eltökélt: bevezeti azt a feltételt, miszerint a felsőoktatási felvételihez minimum egy államilag elismert középfokú nyelvvizsgát kér a felvételizőktől. Ennek hiányában a ...

A tudományos gondolkodás egyik alapelve, hogy nagyon körültekintőnek kell lennünk, mielőtt ok–okozati összefüggést állapítunk meg két jelenség között. Ezt akkor is szem előtt kellene tartanunk, ha ismeretterjesztésről van szó.

Minden ember más és más. Ám nemcsak külső vagy belső tulajdonságaink különböznek, hanem az általunk használt nyelv(változat is). Más anyanyelvet tanulunk meg a szüleinktől, más kifejezéseket veszünk át a baráti körünkből és más szakszavakat a munkahe...

2017. január harmadikán távozott az élők sorából az egyetlen, anyanyelvét kutató manysi nyelvész.

A sznobok vajon kutyabőrös nemesek vagy őket majmoló emberek, esetleg cipészek? Nancsi néni konyhájából Cambridge-be jutván mindenre fény derül.

Ha tíz évvel ezelőtt Ön ott állt volna abban a nyitrai ligetben, megvédte volna Malina Hedviget? Milyen eszközöket szabad használnunk mások védelmében? A maró gúny már túlságosan durva eszköz? A szlovákiai magyarok nyelvi indítékú bántalmazásáról is ...

Nagymorávia, vagyis Μεγάλη Μοραβία Bíborbanszületett Konstantín bizánci császár De Administrando Imperio című művében szerepel. Vajon mekkora volt ez a Nagymorávia? Nagyobb volt, mint Nagymagyarország? Vagy csak annyira volt nagy, mint egy nagymama?

Lehet, hogy tényleg akadnak problémák a nyelvi ismeretterjesztéssel. Ahhoz azonban, hogy ezt megállapítsuk, a nyelvi ismeretterjesztést kellene megvizsgálnunk. A butaság viszont butaság, és nem öncélú dolog küzdeni ellene.

Honnan tudjuk, hogy kit mi érdekel? Hát onnan, hogy az ember azokról a dolgokról gondolkodik, beszél, ír, amelyek foglalkoztatják. Ami nem érdekli, arról hallgat. Eszébe sem jut, hogy foglalkozzon vele.

Vajon hatásos-e a létező magyar nyelvi ismeretterjesztés? Alkalmas-e ellátni a feladatát? Személyes hangú, szándéka szerint vitaindító cikkünkben szó esik felkészületlenségről, ideológiákról, hadviselésről, elbizakodottságról, cinizmusról – és sok mi...

A hazai eszperantó tankönyvek történetével foglalkozó sorozatunk legújabb állomásaként egy 1971-ből származó tankönyvre hívjuk fel a figyelmet. A Beszélgessünk eszperantóul! című kötetről minden túlzás nélkül állítható, hogy nem csupán egyszerű eszpe...

Az OFI nemrég reagált a tankönyveikkel kapcsolatos kritikánkra. Vajon tényleg ellentmondunk az értékőrző nyelvészeti felfogásnak? A Nemzeti alaptantervnek is? Hát az oktatás-nevelés lényegének?

A bíróságokon a hétköznapi szövegek értelmezéséről azt szokták mondani, hogy „a magyar nyelvtan szabályai” meg „a szavak szokásos jelentése” a mérvadók... Úristen, talán nem is tudják, mennyire vitatottak és zavarosak ezek a kifejezések!

Nemrég jelentek meg az OFI honlapján a kísérleti tankönyvek átdolgozott változatai, az úgynevezett „újgenerációs tankönyvek”. Megnéztük, hogy történt-e valamiféle előrelépés, változás pedagógiai és nyelvészeti szempontból. Elsőként az ötödikes tankön...

A templom a hegyen van, az „emberek csánták, jó nagyra, hogy sok ember béférjen, mámókák es segítették, hordták szekérvel a köveket. Védőszentje Mária Magdolna”– mondják a Csík falusiak.

Akkor most szófaj a számnév, vagy sem? A probléma persze az, hogy nem tudjuk pontosan, mi az a szófaj. Akkor miért kell ezt tanulniuk a kisiskolásoknak?

„Sokat szenvedtünk annak idején, mikor megindultunk az iskolába, és egy szót se tudtunk románul. A tanítók a paraszt hülyéből nem vettek ki. Mindenfélének neveztek minket, csak arra nem gondoltak, hogy normál gyermekek vagyunk, akiknek nem volt soha ...