Hogyan hivatkozzunk olyasmire, amire nem szokás hivatkozni?
„Összecsengnek dalunkban a sorvégek, / Leszünk mi még dánok is meg norvégek!” – Honnan való ez az idézet? És ha tudjuk, hogyan tudunk rá hivatkozni tudományos szövegünkben?
Még véget sem ért a vizsgaidőszak, és mi már a következő félévre koncentrálunk, abban is a szakdolgozatokra. Egy „tudományos igényű munkában” (bármit is jelentsen ez) sokszor kerülünk olyan helyzetbe, hogy nem tudjuk, hogyan is kéne az általunk felhasznált forrásra, tárgyra hivatkozni. Olvasónk is egy ilyen kéréssel talált meg bennünket: hogyan hivatkozzunk képregényekre?
Azért írok most Önöknek, mert lenne egy kérdésem: tudományos szövegben Önök hogyan oldanák meg, ha egy „képregényre” kéne hivatkozni? (Most merült fel írás közben számomra egy probléma, amit megoldottam, de kíváncsi lennék az Önök véleményére is, mert korábbi cikkeikben nem találtam rá választ). Előre is köszönöm esetleges válaszukat.
Az első kérdésünk a kérdéssel kapcsolatosan, hogy az olvasó vajon miért tette idézőjelek közé a képregényt. Talán nem szó szerint értette? A képregény egy létező műfaj, és – bár azt elismerjük, hogy ritkán – tényleg előfordulhat olyan helyzet, hogy ennek a műfajnak egy-egy jeles alkotására akarunk hivatkozni valamilyen tudományos igényű szövegben. Korábbi, a hivatkozásokról szóló cikkeinkben valóban nem szóltunk erről az esetről, de valójában nem látjuk annyira kirívónak.
A második kérdésünk ugyanis ez: miért járnánk el másként a képregényekkel kapcsolatosan, mint bármilyen más kiadvánnyal kapcsolatosan? – A hivatkozás legfőbb célja, hogy az idézett mű azonosítható és visszakereshető legyen. A hivatkozási konvenciók mindegyike ezt tartja szem előtt. Így aztán, ha képregényről is van szó, nem járhatunk el másként, mint a könyv formában vagy a folyóiratban megjelent források esetében. Meg kell tehát adnunk a legfontosabb bibliográfiai adatokat: a szerzőt vagy szerzőket, a címet, a kiadót, a megjelenés helyét és idejét, illetve az oldalszámot.
Mi az, amiben egy képregény – ilyen szempontból – feltűnően különbözik egy egyéb kiadványtól? – Igazából azt képregénye válogatja. Abban talán mindenképpen, hogy a képregény esetében a „szerző” bonyolultabb, hiszen van egy vagy több író, és van legalább egy grafikus vagy rajzoló. Úgy gondoljuk, hogy a hivatkozás elkészítésekor mindegyiket illik feltüntetni. Talán abban is lehet különbség, hogy a könyvészeti adatokat mennyire könnyű vagy nehéz megtalálni a kiadványon. Az impresszumot vagy az utolsó oldalak valamelyikén szereplő nyomdai adatokat kikeresve azonban meg fogjuk találni, amit keresünk.
Elméletileg tehát semmi komoly akadályt nem látunk, amiért ne lehetne képregényre hivatkozni. Lássunk is egy példát!
Tegyük fel, hogy az Asterix és Obelix képregényből szeretnénk idézni a vikingek dalát:
Összecsengnek dalunkban a sorvégek,
Leszünk mi még dánok is meg norvégek!
Hogyan járjunk el? Akár a zárójeles, akár a lábjegyzetes hagyományt követjük, szükségünk lesz a bibliográfiai adatokra. Az idézet az Asterix és a vikingek című kiadványból származik, amely magyarul 1985-ben jelent meg az IPM Alfa című folyóiratban; a fordítás pedig Timár György érdeme. Az eredeti, francia mű szerzői pedig René Goscinny, az író és Albert Uderzo, a rajzoló.
A bibliográfiai tételünk tehát a következőképpen néz ki:
Gosciny, René – Uderzo, Albert (1985): Asterix és a vikingek. IPM Alfa, 1985. Fordította: Timár György
Ha a szöveg közben zárójellel kívánunk utalni a hivatkozott műre, akkor egészen nyugodtan használhatjuk így:
(Gosciny–Uderzo 1985)
Ha lábjegyzetben hivatkozunk, akkor még további adatokat is közölhetünk, például azt, hogy a fenti kis dalocskát ki és milyen helyzetben mondja, de ez csak plusz információ. Az idézet eredeti megjelenési helyének azonosításához elegendő megadnunk a fenti adatokat.
Ha pedig a fenti adatokban nem hibáztunk, akkor az Asterixből vett idézetünk valóban visszakereshető, bár az oldalszámot nem adtuk meg, tehát bogarászni kéne a fenti kiadást. (Ha ez nem egy cikk lenne, hanem egy igazi, tudományos igényű mű, megadtuk volna!) Ha az olvasó ellenőrizni akarja a hivatkozásunkat, keresse meg a fenti idézetet, és ha tudja, adja meg az oldalszámot is!
@Molnár Cecília:
"Hivatkozni mindig arra a kiadásra kell, amit konkrétan mi használunk"
Ez az említett "vikinges" idézetnél különösen fontos, hiszen legalább három fordításban jelent meg magyarul.
Először jugoszláv kiadású önálló füzetben, Asterix és a normannok címen (borítója a cikkben).
Ezt követte a Timár György-féle fordítás az Alfában, végül itthon is megjelent füzet formában, de már rímbe szedve.
Utóbbi kettő már Asterix és a vikingek címen.
(szubjektív vélemény: A Timár-fordítások verhetetlenek, emiatt a rajzfilmváltozatok is erősen csökkent élményfaktorral bírnak az alfás képregényekhez képest)
@Molnár Cecília: Tudom és a képet az Internetről kerestem elő és a megfelelő/elvárt módon hivatkoztam rá. Viszont ekkor merült fel bennem a beküldött probléma...
(Éppen ezért nem is vártam ilyen gyors reagálást a nyesttől, amely kellemesen meglepett)
@Pierre de La Croix: Hivatkozni mindig arra a kiadásra kell, amit konkrétan mi használunk a munkánkban, nem az első vagy a teljes kiadásra. Az általunk konkrétan használt példány adatait kell pontosan megadni. Ha mindkét forrás a birtokunkban van, akkor a hitelesebbnek tekinthetőre vagy elterjedtebbre, esetleg nagyobb példányszámúra érdemes, szerintem.
A „birtokunkban van” lehet, hogy azt jelenti, hogy be kell menni a könyvtárba, és újra megnézni a katalógust, az összes elérhető könyvészeti adattal. Ha hiányoznak az adatok, pl. nincs évszám a kiadványon, akkor azt is beleírjuk a bibliográfiába: „é. n.”, azaz évszám nélkül.
Amúgy a képregény nem csak egy műfaj. Szokták művészeti ágnak, médiumnak, meg még sok másnak is nevezni, de szerintem több egy műfajnál.
A kérdésem az lenne, hogy amikor több képregénybuborékon keresztül folytatódik az idézet, (és csak a szöveget, a panelokat nem illesztem be) akkor szükséges-e ezt valamilyen módon jelölni, vagy lehet folyamatosan írni?
Én küldtem be a kérdést, amire köszönöm a választ (én is hasonló megoldást választottam). Azért raktam a képregényt idézőjelbe, mert kétféleképpen jelent meg az általam "idézni" próbált mű (függelékben, érdekességképpen). Egyrészt folyóiratban, másrészt még ugyanabban az évben album formátumban is megjelent (pontosabban két éven keresztül jelent meg egy újságban, és a második évben jelent meg. Mivel az "eredeti" verzió megjelenési idejét csak találgathattam, ezért indokoltnak tartottam az idézőjel használatát)
Amúgy pont egy Asterix és Obelix kocka volt az. Sajnos nem az én érdemem, hanem egy szigorú értelemben is vett tudományos műből csentem az ötletet (A Római világ atlasza, ha valaki ismerné)
@Nensis: "nem a magas kultúra része"
Erre van valami definíciód? Hol kezdődik a magaskultúra? A Gaiman-féle Sandman nálam pl. simán belefér a magaskultúrába.
@Nensis: "Más kérdés, hogy mivel nem a magas kultúra része, sokan nem tartják elemzésre méltónak."
A Wikipédia szerkesztésénél (régebben aktívan részt vettem benne) hasonló okokból jelentett örökös problémát a megbízható forrásokra való hivatkozás. Ugyanis a konvenciók szerint mindenre hivatkozni kell, de emellett állandó viták tárgyát képezte, hogy a hivatkozás a fontosabb, vagy a források megbízhatósága (extrém esetben ugyanis előfordulhat, hogy a valós adatokra nincs forrás, amire pedig van, az erősen kétes). Ez főként popkultúrával összefüggésben merült fel: mire hivatkozzunk? Egy bulvárlapra, amelynek információi már a műfajából adódóan is megbízhatatlanok, vagy az adott személy "hivatalos" forrásaira, amelyekről szintén sokszor köztudott (vagyis nyílt titok), hogy -- marketinges érdekekből vagy egyéb okokból -- hazudnak?
"Az első kérdésünk a kérdéssel kapcsolatosan, hogy az olvasó vajon miért tette idézőjelek közé a képregényt. Talán nem szó szerint értette?"
Kommunikáció szakon volt olyan óra, ahol képregények elemzésével foglalkoztak. A popkultúra része, és ugyanúgy vizsgálható, ahogy bármely más műfaj. Más kérdés, hogy mivel nem a magas kultúra része, sokan nem tartják elemzésre méltónak. De ki tudja, mi lesz mondjuk 50 év múlva. :)