Hogyan hivatkozzunk
netes tartalmakra?
Olvasónk nyestes kommentekre szeretne hivatkozni. Elmondjuk, hogy lehet, sőt, még ennél többet is: megmutatjuk, hogyan lehet hivatkozni Facebook- és Twitter-posztokra és -kommentekre, videomegosztásokra – és hogy miért nem érdemes hivatkoznunk emailekre.
Egy olvasónk kommentben tette fel kérdését. Szerencséje volt, mert véletlenül észrevettük, de továbbra is hangsúlyozzuk, hogy kérdéssel érdemesebb az erre szolgáló felületen vagy mailben fordulni a szerkesztőséghez, mert a kommenteket nem mindig tudjuk követni.
Mi a helyzet akkor, ha egy internetes oldalon megjelent hozzászólásra/kommentre szeretnék hivatkozni,ill. abból idézni ? Ilyenkor elég csak a cikkhez tartozó adatokat ( cím, szerző,dátumok,URL) megjelölni vagy a hozzászóló felhasználónevét és a beküldés dátumát is fel kell tüntetni ? Vagy pl. ha Kálmán László vagy Szigetvári Péter egyik hozzászólására szeretnék hivatkozni, akkor az eredeti nevüket vagy a felhasználónevüket ( @kalman, @szigetva ) kell feltüntetni ?
Arról már korábban is írtunk, hogyan kell hivatkozni internetes forrásokra, de abban a cikkben csak az önálló írásművekről volt szó. Nézzük meg tehát, hogyan kellene hivatkozni olvasónk kommentjére!
Hivatkozás kommentre
Sajnos azonban erre nincsenek kialakult szabályok, ezért a magunk józan esze után kell mennünk. (Ha olyan helyen szeretnénk publikálni, ahol vannak erre vonatkozó szabályok, ott természetesen azokat kell követni – de minden bizonnyal azok a szabályok is hasonló megfontolásokra épülnek.) A hivatkozások célja mindig az, hogy azonosítható legyen: az adatok, állítások vagy vélemények kitől, honnan származnak.
Olvasónkról csak annyit tudunk, hogy a Roland2 felhasználónevet használja, névként tehát ezt tudjuk feltüntetni (a @ nem a felhasználónév része!). Vannak esetek, amikor azonban tudjuk, ki „rejtőzik” a felhasználónév mögött: ilyenkor azt is feltüntethetjük, sőt, érdemes is feltüntetni – lehet, hogy számunkra ez az információ kézenfekvő, de lehet, hogy az olvasó számára (akár évtizedekkel később) nem lesz az. A felhasználónevet tehát lényegében úgy kezeljük, mint egy írói álnevet. A „rejtőzik” azonban nem véletlenül került idézőjelbe! Lehetséges, hogy valaki azért kommentel álnév alatt, mert nem szeretné, ha valódi személyével összekapcsolják kommentjeit. Ezt akkor is tiszteletben kell tartanunk, ha nagyon nem értünk vele egyet! Ha tehát tudjuk, ki a kommentelő, akkor se hozzuk nyilvánosságra! Ha nem vagyunk egészen biztosak benne, hogy ezzel maga is egyetért, akkor kérdezzük meg!
Mivel a kommenteknek nincs címük, célszerű annak a kommentnek a címére (és szerzőjére) hivatkozni, amelyikhez a kommentet írta (még akkor is, ha a komment egy másik kommentre válasz, és semmi köze nincs a cikkhez.) Természetesen internetes forrásnál szükség lesz az url-re is. Ügyeljünk azonban arra, hogy olyan url-t adjunk meg, melyen a komment mindig megjelenik! A nyesten például alapesetben csak az utolsó kommentek látszanak, és a hivatkozott komment idővel eltűnhet. Éppen ezért a ?comments kiegészítésel ellátott url-t érdemes megadni, ezzel ugyanis az összes komment megjelenik.(Ha lehetséges (mint a nyesten), a link közvetlenül a kommentre mutasson – ha nem, elég a cikk url-jét megadni.) Lássunk tehát néhány példát!
Roland2 (2013): 7. komment. 2013. október 2. Molnár Cecília Sarolta (2012): De van benne rendszer. Nyelv és Tudomány, 2012. április 11., http://www.nyest.hu/hirek/de-van-benne-rendszer?comments#comment_7 (Utolsó letöltés: 2013. október 4.)
szigetva [Szigetvári Péter] (2013): 3. komment. 2013. október 2. nyest.hu: Másfél millió scots beszélő. Nyelv és Tudomány, 2013. október 2., http://www.nyest.hu/hirek/masfel-millio-scots-beszelo?comments#comment_3 (Utolsó letöltés: 2013. október 4.)
Honnan tudom? Há olvastam az interneten...
(Forrás: Wikimedia Commons / Frydolin / GNU-FDL 1.2)
Hivatkozás közösségi oldalakra
(Forrás: Wikimedia Commons / Frydolin / GNU-FDL 1.2)
Előfordulhat, hogy egy közösségi oldalon megosztott posztra szeretnénk hivatkozni. Általában világos, hogy ki a posztoló, de itt is lehetnek kérdések: lehet, hogy egy posztot egy oldal oszt meg, de valahonnan kiderül, hogy ki a megosztó személye. Ha a poszt nem nyilvános, vagy a kommentet nem nyilvános poszthoz írták, akkor az is kérdéses, hogy érdemes-e rá hivatkozni, hiszen nem kereshető vissza. Ilyenkor a legjobb, ha megkeressük a forrást, és amennyiben hozzájárul, az adatokat személyes kommunikációból származóként hozzuk nyilvánosságra. Ha a poszt nyilvános (illetve a kommentet nyilvános poszthoz írták), akkor személyiségi jogi kérdések fel sem merülhetnek. Elvben a Facebookon mindenkinek a saját nevét kell használnia, de ez a gyakorlatban nem mindig érvényesül – ilyenkor nem a mi feladatunk igazságot tenni, a fent ismertetett elvek szerint járjunk el.
A Facebook-posztok és -kommentek url-címét a posztoló (kommentelő) neve alatti dátumon levő linken találjuk meg.
Mivel a posztoknak és a hozzájuk írt kommenteknek nincs címük, de rövidek, szokás azt javasolni, hogy kerüljön bele a teljes poszt (vagy komment) a hivatkozásba:
Ajtay Örkény (2013): Nagy Skót! Facebook, 2013. szeptember 27. https://www.facebook.com/leiterjakab/posts/10151879822997439?comment_id=28751292&offset=0&total_comments=6 (Utolsó letöltés: 2013. október 4.)
Mivel azonban egyes Facebook-posztok jóval hosszabbak is lehetnek, véleményünk szerint elég, ha csak a poszt első néhány szavát tesszük a hivatkozásba – a lényeges részeket amúgy is idézzük valahol.
Kicsit más a helyzet a Twitternél, itt ugyanis mindenkinek van egy neve, ami elvben a rendes polgári név, és van egy felhasználóneve (ez kezdődik @-cal), ami ettől teljesen független is lehet (de lehet teljesen azonos is) – ha azonban a megadott név nem egyezik a valódi névvel, a korábban kifejtettek alapján harmadikként a valódi nevet is megadhatjuk.
Alice (@Tiny_Pigeon) (2013): I just love the fact that Confucianism and the balance of Yin and Yang control vowel harmony in Korean verbs #complicatedmuch? Twitter, 2010. október 26. https://twitter.com/Tiny_Pigeon/status/28818213121 (Utolsó letöltés: 2013. október 4.)
Hasonlóképpen tudunk hivatkozni a videomegosztók posztjaira.
ELTEBTKMMI (2013): Kálmán László:
http://www.youtube.com/watch?v=EnoThk7p3HE (Utolsó megtekintés: 2013. október 4.)
(Forrás: TeachBytes)
Hivatkozás emailre
A fenti táblázatban szerepel az emailre való hivatkozás is. Az emailek azonban nagyban különböznek a közösségi oldalakon megjelenő posztoktól: leginkább abban, hogy nem a széles nyilvánosságnak szánják őket, hanem magánlevélnek minősülnek. Éppen ezért a megfogalmazásuk sem feltétlenül olyan pontos vagy kiegyensúlyozott, hogy a feladó a nyilvánosságnak szánná (hiszen támaszkodott a mi vélt vagy valós háttérismereteinkre). Éppen ezért mindenképp kérjünk előzetes engedélyt idézetek közlésére, sőt, ha magunk foglaljuk össze a levélen szereplő gondolatokat, lehetőleg ellenőriztessük, hogy valóban egyezik-e a közlő gondolataival.
A másik kérdés, hogy érdemes-e megadni a levél adatait. A hivatkozás egyik fő célja a visszakereshetőség, márpedig jó esetben egy nekünk írt levelet senki nem olvashat el. Éppen ezért bőségesen elégnek tűnik, ha azt jelezzük, hogy az illető személyes kommunikációban közölte velünk a leírtakat – a pontos forma lényegtelen. Ha mégis belefoglalnánk az emailt a forrásjegyzékünkbe, akkor viszont külön fontoljuk meg (vagy kérdezzünk rá), hogy van-e jogunk nyilvánosságra hozni az illető emailcímét. Ha ez amúgy is tudható (mert az illető hivatalos címe, mely nyilvánosan elérhető pl. munkahelye honlapján), akkor ez nem kérdés. Ekkor is megfontolandó azonban, hogy van-e információs értéke, hiszen az illető címe megváltozhat. Éppen ezért jobbnak tűnik, ha az emailt egyszerűen a személyes közlés egy formájának tekintjük.
Köszönöm a választ.