Hogyan hivatkozzunk internetes forrásokra?
Olvasónk azt kérdezi tőlünk, hogyan hivatkozhatna ránk a szakdolgozatában. A ténynek, hogy hivatkozni szeretne ránk, nagyon örülünk. Azt pedig, hogy hogyan lehet ránk hivatkozni az offline világban, megmutatjuk, méghozzá úgy, hogy saját magunkra hivatkozunk.
A szakdolgozatok leadásának őszi és tavaszi hetei mindig a jó sok munkát adnak a nyestnek. Tavaly tavasszal pédául három cikkben vettük végig, hogy hogyan kerülhetjük el a politikusok körében mind népszerűbb plágiumot, azaz hogyan hivatkozhatunk az általunk feldolgozott szakirodalomra. Ezekben a cikkekben elsősorban a papíralapú kiadásokra koncentráltunk: szakkönyvekre, tanulmánygyűjteményekre, folyóiratokra. Az internetes forrásokra való hivatkozások akkor kissé háttérbe szorultak, pedig mind több és több cikk érhető el ingyenesen az interneten, így a hivatkozási probléma elég aktuális.
Olvasóink már nem egyszer kerestek meg minket olyan kérdéssel, hogy ránk, a nyestre, azaz a Nyelv és Tudomány című ismeretterjesztő portál cikkeire hogyan tudnak hivatkozni. Legutóbb például ezt a kérdést kaptuk Zsuzsanna nevű olvasónktól:
Szeretnék hivatkozni egyes cikkeikre a szakdolgozatomban. Hogyan jelölhetem az internetes hivatkozást, hogy formailag helyes legyen? Bibliográfiát használok.
A kérdésre a válaszunk elsősorban az, hogy annak megfelelően, ahogyan a szakdolgozatot elbíráló intézmény megköveteli; ugyanis az internetes hivatkozások formájára vonatkozóan – ahogyan a más forrásokra való hivatkozásokat illetően is – különböző hagyományok, szokások léteznek. A nyesttel kapcsolatosan alapvetően két nehézség merülhet fel a bibliográfia készítése közben – szigorúan hivatkozási szempontból. Az egyik az, hogy nekünk nincsenek lapszámaink; a nyest nem egy periodika, amely az interneten teszi közzé a lapszámait, hanem egy állandóan frissülő portál. A másik pedig az, hogy a nyesten olykor konkrét szerző megnevezése nélkül látnak napvilágot a szerkesztőség által készített vagy készíttetett anyagok. Vegyük tehát sorra a felmerülő nehézségeket!
Az elsőről már írtunk az egyik tavalyi cikkünkben, így igazából elég lenne erre az internetes forrásra hivatkoznunk, hogy bemutassuk, hogyan lehet a nyestre hivatkozni. Ezt mi könnyen meg is tettük a fenti hyperlink beillesztésével, ami persze szakdolgozatíróinkon mitsem segít. Nekik 20. századi problémákkal kell megküzdeniük egy egyre inkább anakronisztikussá váló műfajban, a szakdolgozatban. Ebbe nem szokás hyperlinket illeszteni, hiszen a bekötött változatban úgysem lehet majd kattintani, meg amúgy is praktikusabb, ha meg van nevezve explicite a forrás. Ennek megfelelően ugyanúgy járunk el, mint a többi forrás esetében: megadjuk a szerző nevét, a megjelenés helyét és idejét; a különbség csupán annyi, hogy a cikk URL-címét is megadjuk és azt az időpontot, amikor mi a cikket „letöltöttük”, azaz, amikor olvastuk:
Molnár Cecília Sarolta (2012): De van benne rendszer! Nyelv és Tudomány, 2012. április 11.
http://www.nyest.hu/hirek/de-van-benne-rendszer (Utolsó letöltés: 2013.04.19.)
A megadott információk alapján már azonosítható és visszakereshető az általunk felhasználni kívánt cikk. A letöltés (praktikusan: az olvasás) dátumát azért fontos megjelölnünk, mert az interneten mindig mozgó célpontra lövünk – még egy olyan megbízható portál esetében is, mint a Nyelv és Tudomány. Az internetes tartalmak sokkal kevésbé rögzítettek, sokkal könnyebben megváltoztathatók vagy akár törölhetőek is, így fontos megadnunk, hogy mi a szöveg mikori állapotával dolgoztunk.
(Forrás: Wikimedia Commons / Franco Atirador / GNU-FDL 1.2)
A második problémára – azaz arra az esetre, amikor olyan cikkre szeretnénk hivatkozni, amelynek nincs nevesítve a szerzője, hanem szerkesztőségi anyagként „nyest.hu” áll a szerző neve helyén – már nincs ilyen egyértelmű receptünk. Azt javasoljuk, hogy ilyen esetben járjunk el úgy, hogy szerzőt nem írunk, hanem a cikk címével kezdjük (ennek kezdőbetűjét illesztjük a bibliográfia betűrendjébe), és a többi adatot ugyanúgy felsoroljuk, ahogy az előzőekben:
Hogyan hivatkozzunk internetes forrásokra? Nyelv és Tudomány, 2013. április 20.
http://www.nyest.hu/hirek/hogyan-hivatkozzunk-internetes-forrasokra (Utolsó letöltés: 2013. április 20.)
Ezzel persze az a gond, hogyha a szöveg közben a zárójeles hivatkozásokat használjuk, akkor bajba kerülünk: mit írjunk a zárójelbe? – Erre csak azt tudjuk mondani, hogy az ilyen helyzeteket érdemes elkerülni. Például úgy, hogy a szövegbe illesztjük a címet és zárójelbe csak az évszámot írjuk, például így:
A Hogyan hivatkozzunk internetes forrásokra? (2013) című összeállítás például azt javasolja, hogy lehetőleg ne hivatkozzunk szerző nélküli művekre, de ha nagyon muszáj, akkor...
Természetesen ha a lábjegyzetes hivatkozási rendszert választjuk, akkot ez a probléma elő sem áll, hiszen akkor a lábjegyzetbe ugyanazok az adatok kerülnek, amelyek a bibliográfiába.
Felhasznált irodalom
Molnár Cecília Sarolta (2012a): Hogyan hivatkozzunk? Nyelv és Tudomány, 2012. április 10.
http://www.nyest.hu/hirek/hogyan-hivatkozzunk (Utolsó letöltés: 2013.04.19.)
Molnár Cecília Sarolta (2012b): De van benne rendszer! Nyelv és Tudomány, 2012. április 11.
http://www.nyest.hu/hirek/de-van-benne-rendszer (Utolsó letöltés: 2013.04.19.)
Molnár Cecília Sarolta (2012c): Tíz hiba, amit ne kövessünk el a bibliográfiában. Nyelv és Tudomány, 2012. április 13.
http://www.nyest.hu/hirek/tiz-dolog-amit-ne-hibazzunk-el-a-bibliografiaban (Utolsó letöltés: 2013.04.19.)
a kérdezőtől kérdezném: Az egyetemed nem adott ki kötelező szabályzatot? Nálunk kiadtak, és az alapján kellett hivatkozni, ami eltér az itteni hivatkozástól ráadásul. Szerintem kérdezd meg az egyetemeden is a hivatkozást.
@knauszi: Én sem látom értelmét. Csak azért írtam bele, mert annó a főiskolán ezzel magyarázták, és szigorúan megköveteltették velünk, oktatókkal, hogy várjuk el. Az egész tényleg tök értelmetlen. A te megoldásod sokkal jobb, illetve az, hogyha a MATARKA vagy más tart fenn repertóriumot egy bizonyos állapotból (mint ahogy a tani-tani.info cikkeivel).
Egyetértek az előttem szólókkal, az a baj, hogy az interneten semmi sem állandó, ha már valami 2-3 éve elérhető ugyanazon a helyen, az már csodaszámba megy. Vannak persze kivételek, de sajnos ugyanez igaz a különböző archiváló webhelyekre is: jártam már úgy, hogy éppen egy ilyen szolgáltatás vált elérhetetlenné több hónapra. Ez hatványozottan igaz a YouTube-ra és a hasonló megosztóoldalakra.
Megoldás lehetne, amit "knauszi" ír, csak nem minden oldal tartalmát lehet elmenteni, mivel a legtöbb már automatikusan generált tartalom, vagyis egy program állítja elő valós időben a webhely megtekintésekor, adatbázisokat felhasználva, és ezek a tartalmak nem menthetőek el. Kivétel, ha copy–paste módszerrel bemásoljuk őket egy dokumentumba, csak annak meg már szintén megkérdőjelezhető a hitelessége.
@knauszi: „Mivel az internetes források visszakereshetősége mindig tartalmaz egy bizonytalansági elemet” Ezzel az a baj, hogy nem csupán a webes forrásokra igaz! :)
Ott vannak pl. a kéziratok, levéltári anyagok stb. Ezek is elpusztulhatnak, vagy ott van a csak külföldön hozzáférhető szakirodalom – a dolgozatíró mellékelje a másolatot, hogy az értékelő ellenőrizhesse, tényleg az van-e odaírva? Sajnos egy ponton túl ez már bizalmi kérdés...
Mivel az internetes források visszakereshetősége mindig tartalmaz egy bizonytalansági elemet, praktikusan nem sok értelmét látom annak, hogy megadjuk az utolsó letöltés dátumát. Szakdolgozatok esetében ennél jobb megoldás lenne egyszerűen mellékelni digitális adathordozón magát az elmentett cikket. Egyéb publikációk esetén is hasznos lehetne egy a tanulmányhoz kapcsolódó weboldal, ahol a szerző maga archiválná internetes forrásait - legalábbis akkor, ha valóban bizonytalannak tűnik, megmarad-e a felhasznált cikk a neten.
Még egy dolog: ha a dolgozat vagy más anyag leadása előtt az adott elérhetőség megszűnik (például a weboldal tartósan elérhetetlenné válik), akkor használjuk a Web Archive-ot. A fenti cikkek esetében:
Molnár Cecília Sarolta (2012a): Hogyan hivatkozzunk? Nyelv és Tudomány, 2012. április 10.
web.archive.org/web/20120822072237/http://www.nyest.hu/hirek/hogyan- (2012. 08. 22-i állapot)
Azóta eltűnt webes tartalmakra is tudunk hivatkozni, és hiteles, független szolgáltató.