Az íróeszközök fejlődésének rövid történetén keresztül kalauzol el minket Kosztolányi egy metaforarendszerbe, amelyből kiderül, hogy régen minden jobb volt és hogy az írógép ördögi masina.

Mit tenne meg a napi betevő vodkájáért? A minimum, hogy mindig legyen Önnél egy szarvkupica és egy testhezálló csempészdemizson, vagy legalább egy vodkahorgony. Úgy tűnik, az október tömény hónap lesz...

A 20. század egyik legnagyobb népmozgására az 1919-1922-es görög-török háború alatt és azt követően kerül sor: mintegy 2 millió embernek kell elhagynia otthonát. Ez egyúttal az évezredes múltra visszatekintő kis-ázsiai görög kisebbség gyakorlatilag t...

Verstani sorozatunkban ezúttal megismerkedünk néhány ütemhangsúlyos sorfajtával. Kiderül, hogy attól, hogy „felező”, még lehet „négy ütemű”. Végül pedig az olvasóra bízzuk József Attila egyik leggyakrabban átköltött versének ritmizálását.

Cikksorozatunkban Kárpátalja és népeinek modern kori történetének irodalmi feldolgozásaival foglalkozunk: az előző részekben a magyar Illés Béla Kárpáti rapszódia és a cseh Ivan Olbracht Kárpátaljai trilógia című gyűjteményes kötete alapján nyerhettü...

Az eszperantó nyelvkönyvek magyarországi megjelenése nem sokkal követte magának a nyelvnek az 1887-ben való megjelenését. Az eszperantó történetében az első, 1905-ös Boulogne-sur-Mer-i, minden szempontból sikeres világkongresszus azonban határozott l...

Író az, aki még szerette koporsója mellett is szerencsésnek érezheti magát, hogy végre van nagy tragédia, amit megírhat? – Kosztolányi helyére teszi ezirányú gondolatainkat. Szerinte a nagy irodalom nem a nagy élményekből születik.

Farkasok tizedelik a manysi és komi pásztorok nyájait – a legyilkolt réneket azonban nem falják fel, csupán a vérüket isszák meg. Nyikolaj Szergejevics azért érkezik a faluba, hogy megoldja az ügyet. Életét az alkohol, a fagy, és egy féltékeny férj i...

A szomszédos országokban élő magyarokról sokat tudunk, de vajon mennyire ismerjük a határon belüli kisebbségeket? Itt vannak rögtön a svábok… Na, ezzel sokakat megsértenénk, hiszen a magyarországi németek többsége nem sváb eredetű. Vajon lehet németü...

Az Europai Unió idzétegyűjteménnyel ünnepli a nyelvek európai napját. De miről szólnak az idézetek? Kiderül, hogy a magyarokon kívül kiknek jutott eszükbe a teremtés, és hogy kik azok, akik megint elkomolytalankodtak egy ügyet.

A verselési rendszerek közül most az ütemhangsúlyos verseléssel ismerkedünk meg. Ehhez azonban meg kell határoznunk, hogy mi a hangsúly, és hogy mi az ütem. Végül arra is fény derül, hogy mit takar az, hogy egy vers „felező tizenkettesben” vagy „fele...

Miért gyűlnek össze az emberek kétévente szeptember elején a Erdő alatti Tavla nevű falucskában? Ki hívja őket, milyen céllal terelődnek össze ezen a napon, és mire készülnek? És miért esnek egymásnak a fiúk tesiórán?

Mit jelent kiolvasni valamit? És milyen művek azok, amelyek kiolvashatatlanok? – Kosztolányi ezúttal komplett olvasáselméletet gyárt e szavak magyarázata kapcsán.

Kis-Ázsiában már az ókortól kezdve nagy számban éltek görögök, s ez az Oszmán Birodalom idején is így volt, ám a 20. század eleje gyökeres fordulatot hozott Anatólia évezredes nemzetiségi összetételében. Az első világháborút követő görög-török háború...

A bécsi döntésekkel foglalkozó sorozatunk előző részében azt láthattuk, milyen elméleti megfontolások indokolják azt, hogy a magyar-román kapcsolatban a „történelmi, isteni és egyedül üdvözítő stb.” igazság keresésével kapcsolatban soha ne feledkezzü...

Verselő című sorozatunkban ezúttal még maradunk az időmértékes verselésnél. A leggyakoribb sor- és strófafajtákkal ismerkedünk meg. És az is kiderül, mire jó nekünk Berzsenyi.

Új hetilap jelent meg a piacon POSZT címmel. A lap az interneten megjelent írásokból közöl szerkesztett és rövidített válogatást egy hét eseményeihez kapcsolódva. Belekukkantottunk az első lapszámba.