Tornyok, nővérek, tengerek, harangok jelképezték a balti népek szabadságvágyát, amikor 24 évvel ezelőtt milliók alkottak élőláncot.

Elias Canetti, az 1905-ben a bulgáriai Ruszéban (Ruszcsuk) szefárd családban született író A megőrzött nyelv című önéletrajzi művében életének korai, 1905 és 1921 közötti szakaszáról ír. Megtudjuk belőle, hogy anyanyelve az a zsidó-spanyol nyelv (lad...

A Kerényi Imre miniszterelnöki megbízott neve által fémjelzett Nemzeti Könyvtár sorozat a honlap tanúsága szerint „a magyar írott kultúra legjavát gyűjti egységes sorozatba. A válogatás első szempontja az olvasmányosság, a második a sokszínűség, a ha...

Ha eddig eredetinek tartotta a Monty Python humorát, most csalódni fog: abszurd humorukról kiderül, hogy színtiszta realizmus. A középkori kódexek átlapozása után már az Angry Birds sem tűnik olyan egetverő nagy ötletnek.

Az Ukrajnához tartozó Krímben ma főleg oroszok élnek, akik gyakran követelnek maguknak nyelvi jogokat. De hogy kerültek az oroszok a Krímbe? És kik laktak ott előttük? És hová tűntek?

Három olyan jelenséget vizsgálunk meg Kosztolányi segítségével, amelyekben a nyelv és a lélek összekapcsolódik. Kosztolányi ugyan nem szolgál számunkra tudományos magyarázattal, de az általa naivan leírt jelenségek akár magyarázhatóak is a nyelv és a...

Az eszperantót gyakran érik olyan kritikák, hogy mesterséges nyelv lévén nincs is saját, a természetes nyelvekkel összevethető, azokhoz hasonlító és hasonlítható frazeológiája. Korábbi cikkeinkben már beszámoltunk arról, hogy Zamenof apja, maga Zamen...

A Soltész Miklós államtitkár által gründolt és nem kevés kritikát kapott „Táncválasztó, párválasztó” elnevezésű program kapcsán azon elmélkedünk, vajon egy 17. századi és egy 20. század eleji utópia milyen képet fest az államilag irányított magánélet...

Az alkoholtól csak butulunk? Ez nem igaz! A finnek kitalálták, hogyan lehet népművelni a sörrel. És még nyelvtanuláshoz sem utolsó módszer, ha lassan magunkba kortyolgatjuk a finn kultúrát. Lesz szó hősökről, papucsokról és néhány mérges madárról...

A Göncölszekér a mongolok szerint egyáltalán nem is szekér, a fiastyúk pedig egy olyan állat, amelyet ritkán látnak. Az égen mozgalmas vadászjeleneteket is felfedezni vélnek.

Milyen hosszú legyen egy mondat? – A nyelvhelyességet ellenőrző szoftverünk tudni véli, egyik legnagyobb írónk azonban széttárja a karjait, és azt mondja: „kérdezzetek okosabbat!”

Neolatin irodalmi műveket és neolatin országokat gendernyelvészeti szempontból vizsgáló sorozatunk második darabjában a Nobel-díjas spanyol szerző, Camilo José Cela egyik vidám kis áldokumentarista írásával foglalkozunk.

A hét napjai a mongoloknál is az égitestekről kapták a nevüket. Igaz, akárcsak az Európában használt hasonló elnevezéseknél, a nyelvhasználók a napnevekben már nem ismerik fel az égitestek elnevezéseit.

Hogyan egyesül táj és történelem két hasonlóan gondolkodó festő műveiben? Hogyan élik át és festik meg népük történetét? Hogyan keresik az ember helyét az isten teremtette világban? – Csontváry és Rerih gondolkodásában, témaválasztásában elgondolkodt...

Tudományos kutatásai és felelős politikai funkcióinak ellátása mellett még művészi karrierre is futja erejéből egy rendkívüli üzbég nőnek. Nem csoda, ha Depardieu kezet csókol neki...

A mongolok szerint hajdan egy több tagból álló csillagrendszerben éltünk, s hogy ma nem így van, abban a mormotának kulcsszerepe van.