Középkor nyúlon innen, nyúlon túl
Ha eddig eredetinek tartotta a Monty Python humorát, most csalódni fog: abszurd humorukról kiderül, hogy színtiszta realizmus. A középkori kódexek átlapozása után már az Angry Birds sem tűnik olyan egetverő nagy ötletnek.
A középkort hajlamosak vagyunk unalmasnak, szürkének képzelni, pedig a középkori embernek igencsak élénk volt a fantáziája, különösen, ha mindenféle fura lények kitalálásáról volt szó. Péterfy Gergely így ír Halál Budán című regényében:
[...] később, évekkel az ostrom után Helmuth Liebenberg, a polgármester különc unokaöccse, aki életét az állatok és növények tanulmányozásának szentelte, egy egész könyvet adott ki ezen a címen: A török ostrom idején Bécs városában felbukkant csodás és istentelen állati és emberi lények kézikönyve; ebben hétszáztizennyolc lényt sorol fel, amelyeket saját szemével látott, a hullagödrökből exhumált, segédei segítségével befogott, vagy amelyek létéről hiteles szemtanúk beszámolói alapján győződött meg. Vannak köztük camelanthroposok, a janicsárok és a tevék ocsmány szerelméből született, rövid életű, nyáladzó, szőrös, visszataszító lények, amelyeknek már a puszta látványa is több napos lázat okoz: ezeket az éjszaka leple alatt katapultokról hajigálták be a törökök a városba, hogy zűrzavart és ragályt keltsenek. Amelyik túlélte a földet érést, vinnyogva és hörögve vonszolta végig magát az utcákon, vérző púpját a falakhoz dörgölte, és ragályt terjesztő vizeletével és ürülékével mindent beszennyezett. A többségük még napfelkelte előtt kiszenvedett, és szokatlanul gyors oszlásnak indult, bőre lilásra vált és gyorsan felpuffadt, majd felrepedt, és a lény belseje szétfolyt a földön. Csontjaik szinte egyáltalán nem voltak, csak valami vékony, porcos, bordaszerű képződmények, melyek ideig-óráig megtartották az életképtelen testet, de aztán maguktól vagy a test súlyától, ki tudja, hirtelen összeroppantak, elpusztítva az istentelen torzszüleményt.
A camelanthropos mellett igen különös és veszélyes lény a lupasinus: egy ilyet, azt hiszem, magam is láttam, bár esküdni nem mernék rá – sok furcsa dolog történt azokban a napokban. A lupasinusok a török sereget kísérő kurvák szamaraktól fogant torzszülöttjei, amelyek közül állítólag igen sok életképesnek és idomíthatónak bizonyult, olyannyira, hogy azt beszélték, a szultán már azon volt, hogy egy egész sereget állít föl ezekből a lényekből, amelyek éles patáikkal képesek voltak akár a páncélt is átrúgni: pusztító rohamuknak a nehézlovasság sem tudott volna ellenállni, de ez a terv is sírba szállt a császárral és az európai Török Birodalommal együtt, pedig már egy egész várost építettek a birodalom minden részéből összefogdosott örömlányoknak és szamaraknak, és a pároztatásuk is megkezdődött.
Mindez nem pusztán Péterfy írói fantáziájának szüleménye: az úgynevezett bestiáriumokban, azaz az állatok (és időnként más természeti jelenségek) leírását tartalmazó könyvekben bőven találkozhatunk a Péterfynél szereplőkhöz hasonló lényekkel, melyekhez képest E.T., az Alien vagy a Star Wars lénysereglete egészen uncsinak mondható. Ráadásul ezek a lények nem csupán kifejezetten a témát tárgyaló könyvekben jelennek meg, hanem a könyveket díszítő miniatúrákon mindenfelé.
(Forrás: Discarding Images)
Hasonló illusztrációkkal szórakoztatja követőit nap mint nap a Discarding Images, mely a Facebookon és a Tumblrön is jelen van. A közzétett kódexillusztrációkon gyakran láthatunk a Péterfynél szereplőkhöz hasonló állatkeverékeket.
(Forrás: Discarding Images)
Más képeken a jól ismert állatok jelennek meg szokatlan szerepben. Ha egyes szerepek mégis ismerősek, elgondolkodhatunk azon, hogy a középkorral való 20. századi tréfálkozások valóban túlzások, vagy tényleg a középkor világképét tükrözik.
(Forrás: Discarding Images)
Ha pedig valaki úgy képzelné, hogy a disznók építményeit ostromló madarak ötlete annyira eredeti, ki kell ábrándítanunk. Az ötlet már rég megvolt, csak a szereplőket kellett lecserélni.
(Forrás: Discarding Images)
De hogy visszatérjünk Péterfyhez: a szövegben megjelenő erotikus tartalom sem idegen a középkortól. Sőt, a középkori ember sokkal nyitottabb: el tudja képzelni a szexet növényekkel is.
(Forrás: Discarding Images)
A fentiek után már azon sem lepődünk meg, ha a leghagyományosabb szexuális viszonyokat is sajátos felállásban ábrázolják.
(Forrás: Discarding Images)
Amennyiben a fenti képek felkeltették olvasóink érdeklődést, csatlakozzanak a Discarding Images követőihez a Facebookon vagy a Tumblrön!