A legrégebbi kisplasztika
A rénszarvasagancsba vésett stilizált lovat az utolsó jégkorszak vége felé készíthették kőkorszaki emberek.
Az eddig megtalált egyik első ember alkotta kőkorszaki „kisplasztika” lehet az 14 ezer éves rénszarvasagancsba vésett stilizált ló, amelyre egykoron Franciaországban bukkantak. Az agancsot valamikor 1830 és 1840 között találták Nechersben, és a brit Természettudományi Múzeum hatalmas gyűjteményében őrizték. Tudományos jelentőségét azonban csak most tudták megfejteni a múzeum szakemberei.
A francia falu papja, Jean-Baptiste Croizet bukkant rá az ősi szarvagancsra. Ember által ennél korábban készített vésett kisplasztika még nem került elő a világon, ezért feltételezik a kutatók, hogy ez az első vagy az egyik első ilyen megtalált kőkori lelet. A British Museum 1848-ban szerezte meg egy nagyobb gyűjtemény részeként 440 fontért, mai értéken 25,5 ezer fontért. Amikor a természettudományi múzeum 1881-ben kivált a British Museumból, az agancsba vésett lovat kiállították, ám később, jelentőségét nem ismerve, a múzeum raktárába került.
Az utolsó jégkorszak vége felé készíthették kőkorszaki emberek. Bár ezek az emberek vadászó-gyűjtögető életmódot folytattak, és még azelőtt éltek, hogy el kezdtek volna növényt termeszteni, az állatokat háziasítani, gyakorlott műszaki emberek, művészek voltak – olvasható a phys.org hírportálon. Az ábrázoló művészet legősibb emberi műalkotásainak azokat az elefántcsontból készült állat- és emberfigurákat tartják, amelyeket Németországban találtak. Ezek 35-40 ezer évesek lehetnek és a felső-paleolit korban, az aurignaci kultúra emberei készíthették.