Sorozatunk előző részeiben láthattuk, hogyan ábrázolja Jókai „A jövő század regénye” című művében az általa elképzelt 20. század világának és benne Magyarországnak a helyzetét. A regényből azt is megtudhatjuk, hogyan alakult a titokzatos, keletre sza...

Lehet-e szűkre szabott formai keretek között nagyot, fontosat alkotni? – Kosztolányi Dezső szerint csak így lehet. Formáról és tartalomról, mondanivalóról vallott szemléletét idézzük fel újra – ezúttal egy költői fohász formájában. Egyúttal igyekszün...

A Real Academia Española jövőre megjelenő új kiadású szótárában – a szexizmus elleni harc jegyében – bizonyos szavak sértő jellegű jelentésárnyalatait törlik a szótárból. A RAE szótárának 2014-es megjelenésén dolgozó munkatársak azonban fontosnak tar...

Az egyre növekvő sötétségben a túlvilági lények veszik át a hatalmat. Jól nézzünk a lábunk elé, mert bármikor elénk ugorhat egy halott gyerek szelleme vagy egy félelmetes gufihtar. És ha már így esett, kerekíthetünk belőle egy hátborzongató története...

Mit tegyenek a nyest szerkesztői, amikor a szerzők késnek a cikkekkel, az olvasók minduntalan azzal bombázzák őket, hogy ugye nem helyes ez vagy az a kifejezés, amit olyan sokszor hallani mostanában? Mit tegyenek, miközben még a havi tervezéssel és a...

Itt az advent, a karácsonyra való készülődés ideje. Mi köze a ballagásnak a karácsony előtti második vasárnaphoz? Miért rózsaszínű az egyik gyertya az adventi koszorún? Megismerkedünk az adventhez kapcsolódó szokások közül néhánnyal.

A hanuka remek lehetőség arra, hogy megmondhassuk, ki hogyan ünnepelje vagy hogyan ne ünnepelje. A kérdés nem zsidó belügy: a hanukát bárki ünnepelheti.

Mitől igazi egy baskír? Ha nem igazi, akkor milyen? Ki dönti el és hogyan? Mi az a baskirizáció? Hova tűntek a tatárok Baskortosztánból? A cikk a tatár-baskír identitásváltás történetével, okaival és politikai körülményeivel foglalkozik 20-21. század...

A nemzeti dohányboltok is elindultak a nemzetközivé válás felé – egyre több helyen jelennek meg az idegen nyelvű feliratok. Van, ahol már valódi soknyelvűségre törekszenek – van, ahol az eredményeket, van, ahol legalább a szándékot dicsérhetjük.

Az 1930-as években a csehszlovák Ruszinszkót bejáró cseh író, Ivan Olbracht írásaiban meglepő önkritikával ábrázolja a cseh(szlovák) uralom alatti Kárpátalja életét. Írásaiban nagy szimpátiával szól a lakosság döntő többségét alkotó ruszinok helyzeté...

Kosztolányi és társa utcai feliratokon röhögnek, majd elmagyarázzák, mi is volt olyan nevetséges a feliratokon. Mindegyiknek valahogy a jelentés változatosságához és változékonyságához van köze. Aztán még az is kiderül váratlanul, hogy kedvenc szerző...

Jókai „A jövő század regénye” című kötetének olvasása kapcsán sorozatunk előző részében már láttuk, milyen nyelvi helyzetben van a világ és benne hazánk a szerző által elképzelt 20. század közepén és második felében; az alábbiakban pedig szembesülhet...

Az eszperantó nyelvkönyvek magyarországi történetével foglalkozó sorozatunkban a kezdeti lépéseket követően – de még mindig az első világháborút megelőző években – arra látunk az alábbiakban példákat, hogy mennyiben is válik sokszínűbbé a megjelenő t...

Hétköznapjainkban magunk is tanúi vagyunk a nyelvek lexikális változásainak. Egyes szavak kikopnak a használatból, közben olyan új szavak is létrejönnek, melyeket sem nagyszüleink, sem szüleink nem ismertek, de még az is lehet, hogy nekünk is új és i...

Vannak önálló gondolataink? Vagy talán csak mások szócsövei vagyunk? Honnan tudjuk, amit tudunk, és hogyan osztjuk meg másokkal? Ezekkel a kérdésekkel egyre több nyelvész foglalkozik, miközben igyekeznek jobban megérteni a beszéd mint folyamat és min...

Kosztolányi azt mondja, hogy az igazán rossz műveket csak dicsérni érdemes, ahogy a haldoklóknak sem mondjuk, milyen pocsékul néznek ki. Lehet mondani, hogy illendőségből, de ennél többről van szó…