A nyelvek európai napja
Az Europai Unió idzétegyűjteménnyel ünnepli a nyelvek európai napját. De miről szólnak az idézetek? Kiderül, hogy a magyarokon kívül kiknek jutott eszükbe a teremtés, és hogy kik azok, akik megint elkomolytalankodtak egy ügyet.
Szeptember 26-án ünnepeljük a nyelvek európai napját. Ennek alkalmából az Európai Unió illetékes hatóságai ünnepi plakátot bocsátottak ki, melyen az unió minden hivatalos nyelvén (köztük a legújabban, a horváton) egy-egy nyelvvel kapcsolatos idézet szerepel. Cikkünkben ezeket mutatjuk be: helyenként a jobb hangzás kedvéért az eredeti szerkezeteket jelentősebb mértékben módosítottuk.
Az idézetek általában egy-egy adott nyelven alkotó írótól, költőtől, gondolkodótól, politikustól vagy nyelvújítótól származnak, de találhatunk közöttük közmondásokat is. Egyes idézetek az adott nyelvről vagy általában az anyanyelvről szólnak, mások az emberi nyelvek természetéről, megint mások a nyelv használatáról, az azzal járó felelősségről, a nyelvhez köthető etikai szabályokról – vagy akár arról, hogy nem mindig a nyelv a fontos. A csehek persze megint elhülyéskedték a dolgot.
Bolgár: Minden nép számára a nyelve a legnagyobb dolog.
Horvát: Embert szaváról, madarat énekéről.
Cseh: Minden felesleges szó felesleges.
Dán: A nagy nyelvi mélységekben járnak a nagy ostobaságok.
Észt: A nyelv felmenőink teremtménye.
Finn: A nyelvünk az egyedülálló életre szóló társunk.
Francia: A nyelv olyan színház, melyben a szavak a színészek.
Német: Aki idegen nyelvet tanul, egy másik nemzet előtt emeli meg a kalapját.
Görög: Nincsenek csúnya szavak, csak goromba emberek.
Ír: A népet a nyelve tartja meg.
Olasz: A nyelv lelke a nyelvtan, a teste pedig a benne levő szavak.
Lett: Minél kevesebbet beszélsz, annál több szót hallasz.
Litván: A szó felemel, a szó szúr.
Máltai: Ha észreveszed, hogy a ruha számít, ne szólj egy szót se.
Holland: A nyelv az egyedüli ország, melyben lakom.
Lengyel: Nem elég értelmesen beszélni, az embereknek kell beszélni.
Portugál: A nyelvemből látszik a tenger.
Román: A nyelv az út, sosem a cél.
Szlovák: A szó megfogja, a tett megkeményíti az embert.
Szlovén: Szarvánál fogják az ökröt, szavánál fogják az embert.
Spanyol: A szó nem etimológia, hanem csoda.
Svéd: A nyelvem határai alkotják a világom határait.
Angol: A gondolatok nélküli szavak sosem vezetnek a mennybe érnek el ez egekig.
Természetesen mi sem ismerhetünk jól minden európai nyelvet, elképzelhető, hogy olvasóink egyes esetekben pontosabb vagy frappánsabb fordítással tudnak szolgálni. Ne fogják vissza magukat, ajánljanak jobb megoldásokat a kommentekben!
Kapcsolódó tartalmak:
Hasonló tartalmak:
Hozzászólások (23):
Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)Az összes hozzászólás megjelenítése
@Grant kapitány: Szerintem a cseh választás a tézis, a svéd az antitézis. Ha megnézzük általában az idézeteket, akkor ezek azok a bölcsességek, amelyekkel az adott népek gazdagítani vélik Európa kultúráját. Látszólagos poénkodása ellenére, ebben a cseh választás jár az élen, mert Jára Cimrman maga a csehek esszenciája; és tudjuk, hogy neki tulajdonítják azt a mondást is, hogy „ha én nem dicsérem magam, senki nem teszi meg helyettem”. A svéd választás pedig arra látszik utalni, hogy a svédek mit gondolnak arról, hogy e tárgyban Európa mivel gazdagította az ő kultúrájukat.
@AncsaT: „én nem a fordítót cikiztem, aki biztos egyébként nagyon kedves, aranyos meg rendes ember, hanem egyetlen mondatát” Akkor lécci olvasd vissza az első vonatkozó bejegyzésedet. Keresd meg benne, hogy mi az, amit a mondatban kifogásoltál. :)
"Az idézetek általában egy-egy adott nyelven alkotó írótól, költőtől, gondolkodótól, politikustól vagy nyelvújítótól származnak"
A svédeknek vajon egyetlen eredeti gondolkodójuk sincs, azért kölcsönözték a mottót Wittgenstein osztrák filozófustól? Vagy ha van nekik, miért nem tőle idéztek valamit?
@AncsaT: ha forditassal az a bajod, hogy az nem a legismertebb magyar forditas, akkor ez igaz ( bar akkor sem biztos, hogy ez baj), de ha a tartalmaval van bajod, akkor szerintem felreerted. Annyi csak, hogy a "vezetnek"-et nem a legszokvanyosabb jelenteseben erted, hanem egyfajta medialis jelentesben, es mar rendben is.
@Fejes László (nyest.hu):
"„Aki ezt a mondatot itt lefordította, nem tudta honnan való” Igen, nyilván nem láttam, hogy oda van írva a plakátra."
Nos, én nem láttam az apró, dőlt betűket, hogy Shakespeare, de ha a fordító ilyet lát, illett volna rákeresnie, hogy honnan való a szöveg, és a legismertebb magyar fordítását megadni.
"„bár a fordítása modernebbnek hangzik, nem hogy nem pontosabb, de egyáltalán nem pontos” Pontosan mi a baj vele?"
Az idézet szerint a szavak nem VEZETNEK hanem JUTNAK a mennybe.
"„semmi esetre sem jobb” Annyiban feltétlenül jobb, hogy az Arany-féle fordítás nem mai magyar nyelven van: ezt a gondolatot senki nem fejezné ki ma így."
A pontatlan fordítás miatt már nem jobb, de azért sem, mert ezt a gondolatot a mai napig is pontosan az általam idézett szavakkal fejezik ki (a színészek a színpadon).
Úgy látom, ez kissé személyessé vált, de én nem a fordítót cikiztem, aki biztos egyébként nagyon kedves, aranyos meg rendes ember, hanem egyetlen mondatát. De a fordítás megvédésére tett erőfeszítés tizedével ki lehet javítani a szöveget. Ehhez persze nem elég kedvesnek, aranyosnak meg rendesnek lenni, kell hozzá némi alázat is. A szöveg iránt, amit létrehozunk, és az olvasók iránt, akiknek írunk, elvégre mi írunk azért, hogy ők olvassanak, és nem ők olvasnak azért, hogy nekünk legyen mit írnunk. (És bocsánat, ha ez kioktatásnak hangzik, nem annak szántam, csak nyilvánosan tűnődöm dolgokon, és ezzel le is zártam, nem kommentelek ide többet.)
A pontosság kedvéért, a szlovák idézetben a második ige fordítása nem pontos: helyesen: ’A szó megfogja, a tett megerősíti az embert.’
Ez Štúr egy, a mértékletességi egyesületekről szóló cikkéből való, amelynek modernizált helyesírású szövege a www.stur.sk/clanky/5cl5.htm címen olvasható. Az eredeti kontextusban azt jelenti, hogy szóra és tettre is szüksége van az ilyen egyesületeknek, hogy a céljaikat (elsősorban a tömény szeszesitalok fogyasztásának csökkentését) elérjék. És azóta is ez az értelme: a szavakat tetteknek kell követniük, de a tettek sem hatásosak önmagukban, ha a motivációjukról nem tájékoztatjuk az érintetteket.
@Krizsa: Kikerülő? Milyen kikerülő? Diczkó hiányolt valamit, én válaszoltam. (Mondjuk szerintem elegánsabb lett volna a magyar idézetnek is kikerülnie, de mivel a cikk célja az volt, hogy az olvasók ajánljanak jobb fordításokat, ezért nem kell hiányolni, másrészt pedig fennállt a veszélye, hogy akkor mindenki a Déry-t elemezgette volna. Mint a te kommentedből is látszik - már jeleztem egyébként, hogy fordulj az adminokhoz, mi semmit sem tudunk tenni, korábbi megnyilvánulásaid alapján pedig kevés együttérzésre számíthatsz itt bárki hozzászólótól, főleg hogy bárhol, ismétlem, bárhol máshol - ahogy azt te például az indexen is tapasztalhattad - fele ennyiért már rég bannoltak volna. Segíteni pedig pláne nem fog tudni senki.
Max. így:
szerkesztoseg@nyest.hu. (Ott fent jobbra a hozzászólások alatt).
Többiek: Bár Krizsa viselkedése a könyvével kapcsolatos kritikákra mást támaszt alá, úgy látszik, hogy az anarchizmus ideológiája áll közel hozzá. Ez látszik a szólásszabadság működésével kapcsolatos megnyilvánulásaiból. (azt nem tételezem fel rosszhiszeműen, hogy annyira műveletlen lenne, hogy a különféle politikai lózungokat, amelyeket elsősorban pont a szólásszabadság ellenzői - kommunisták vagy mostanában a különféle radikális jobboldaliak - hangoztatnak, akik hatalomra kerülésükig éppen hogy kihasználni akarják azt, magukat áldozatnak beállítva, míg hatalomra kerülve ideológiájuk alapján mindenképpen megszűnne).
Bár szólásszabadság - főleg a tudományokban - teljesen más jelent és máshogy érvényesül - kerüljük a kritikát, mert az az ő politikai meggyőződése.
mek.oszk.hu/02000/02003/index.phtml
@Pierre de La Croix: Senkit nem érdekel, hogy Te mit nem sajnálsz. Amikor bármi nem jelenhet meg, akkor nincs szólásszabadság. Mikor nincs? Amikor van mitől félni.
@szigetva: Egyfelől én ezt nem tagadtam, másfelől az angol mondat nem is tegnap fogalmazódott meg. Az itt olvasható fordítása viszont igen.
@Fejes László (nyest.hu): Azért az is igaz, hogy angolul se fejezné ki így senki (a "to heaven" nem kerülhetne a "go" elé). Az más kérdés, hogy a fordításnak az eredeti korát is őriznie kell-e.
@AncsaT: „Aki ezt a mondatot itt lefordította, nem tudta honnan való” Igen, nyilván nem láttam, hogy oda van írva a plakátra.
„bár a fordítása modernebbnek hangzik, nem hogy nem pontosabb, de egyáltalán nem pontos” Pontosan mi a baj vele?
„semmi esetre sem jobb” Annyiban feltétlenül jobb, hogy az Arany-féle fordítás nem mai magyar nyelven van: ezt a gondolatot senki nem fejezné ki ma így.
@Pierre de La Croix:
Köszönöm, már látom! Remek gondolat, és még hány hasonlót, vagy különbet találhattunk volna.
Olvasom más nemzetek próbálkozásait, és egyre inkább megerősítenek hitemben, hogy a mi nyelvünk a legnagyszerűbb a világon. Azzal szoktam kiegészíteni, hogy aki még soha nem ízlelte meg a benne szunnyadó költészetet, az talán meg sem érdemli.
@Fejes László (nyest.hu):
Kedves László!
Fent említett urak minden bizonnyal ismerték az Arany János-féle fordítást, de úgy gondolták, ahhoz képest ők valami modernebb, pontosabb, jobb stb. szöveget hoznak létre, így nem érezték feleslegesnek az újrafordítást.
Aki ezt a mondatot itt lefordította, nem tudta honnan való (OK, én felismertem, mert Shakespeare nagy kedvencem, de a google kereső mindenkinek a rendelkezésére áll), és bár a fordítása modernebbnek hangzik, nem hogy nem pontosabb, de egyáltalán nem pontos (én a vezetnek helyett a jutnak igét használtam volna), semmi esetre sem jobb, így én feleslegesnek éreztem az újrafordítását.
@AncsaT:
Szólni kéne Nádasdy Ádámnak, Mészöly Dezsőnek és Eörsi Istvánnak is...
www.nyest.hu/hirek/holnap-szent-balint-napja-lesz
La Croix:Ez kikikerülő hozzázólás volt, ami bármit, végül bármilyen gazságot is meg-engedélyez.