Kosztolányiról már sokszor kiderült, hogy nem volt nyelvész, sőt, hogy különösebben nem is tartotta fontosnak, hogy a tudományosság látszatát fenntartsa. Ezúttal a francia nyelvről zeng ódát nekünk – bár ezúttal nem versben, hanem prózában.

A francia hivatalos szervek ezentúl nem használhatják az angolból származó „hashtag” kifejezést, helyette a „mot-dièse” szó használandó. A franciák – nem először – úgy érzik, meg kell védeniük nyelvüket az internetes korban terjedő angol hatás ellen.

Az utóbbi napokban bizonyára sokan elgondolkodtak azon, milyen szó is a „rezsi”, és hogy vajon van-e köze a „rezsóhoz”... Nos, valami van, de azért nem olyan sok...

Ősi hitvilág emlékét őrzik a nyelvek? Vagy a természetet személyesítik meg? Szakértőnk leszámol a romantikus elképzelésekkel, és kiderül: bizonyos dolgokat azért fejezünk ki, mert ki kell fejeznünk. A kérdés már csak az, hogy honnan származik a kénys...

A magyar névmásoknak nincsen nemük. Az angol személyes névmásoknak csak egyes szám harmadik személyben van. A franciáknak egyes- és többes szám harmadik személyben is. Vagy talán minden személyben. Egy rövid szafari után megmutatjuk, miért.

Egy jelenség, amely nemcsak a nyelvtanulók életét keseríti meg, hanem komoly fejtörést okoz a nyelvészeknek is: mikor kell kötőmódot használni? Bár a nyelvkönyvek egyes igecsoportok szerepét hangsúlyozzák, talán mégsem a főmondat állítmánya az úr a h...

Fennállásának 850. évfordulóját ünnepli szerdán a gótikus művészet gyöngyszemének tartott párizsi Notre Dame. A világ egyik leglátogatottabb keresztény templomának jubileumi miséjével veszi kezdetét a több mint egyéves vallási, kulturális, történelmi...

Nem minden dal francia, ami annak hangzik. A magyar Satöbbi együttes „Paris” című dalában elég sok francia szó van, de a nagy részük tulajdonnév, másik részük pedig francia eredetű nemzetközi szó. A dal mégis meglepően franciás...

A kommunikáció-központú nyelvoktatás fontos. De mennyire? – Egy szatirikus videóból megtudhatjuk, hogy járt Monsieur Nobeck, a franciatanár az osztályteremben és Párizsban.

Mit jelent tudni franciául? És mit jelent nem tudni franciául? A Flight of the Conchords humoros dalának segítségével erre a kérdésre keressük a választ. Közben pedig megismerkedünk néhány francia példamondattal.

A volt francia gyarmatok némelyikén egyszerűen nem tudnak franciául. Persze azért valamennyire hasonlít a franciára az, ahogy ma beszélnek, dehát úgy leegyszerűsítették, hogy nem is lehet ráismerni, és még csak ragozni sem tudnak. Nos, körülbelül ez ...

Nem mondunk nagy újdonságot azzal, hogy ma az angol, vagyis inkább a nem anyanyelviek által beszélt nemzetközi angol a világnyelv. Két eltérő anyanyelvű ismerős jó eséllyel angolul fog egymással beszélgetni, angolul születik a legtöbb tudományos cikk...

A nyelv gyakran használja meglevő eszközeit sajátos funkciókban akkor, amikor a szokásos funkciót az illető eszköz nem képes betölteni. Az eszközök ilyen kihasználtsága nyelvenként és nyelvjárásonként változhat. A leghelyesebben tesszük, ha megmaradu...

Mielőtt Párizsba beszökik az ősz, „août”-ot írnak a dátumba, pedig csak [ut]-ot mondanak. Nem lenne itt az ideje az írásreformnak? Cikkünkben szakértőnk azon is elmélázik, hogy egy kínainak vagy egy magyarnak könnyebb-e felismernie egy tűzoltóautót.....

Nyelv és lélek című, Kosztolányi Dezső nyelvről szóló gondolatait idéző sorozatunkban ezúttal szépséges szavak nyomába eredünk. Ki lehet-e választani egy nyelv tíz legszebb szavát? És ha igen, milyen alapon dönthetünk?

Dél-Franciaországban járva fura kétnyelvű utcanévtáblákra lehetünk figyelmesek. Elgondolkozunk: mi is lehet a másik nyelv, talán olasz? Vagy inkább a spanyolra, vagy nem is, inkább a katalánra hasonlít? Aztán kiderül, hogy a déli megyékben használt, ...

Hatvan, hatvan meg tíz, négyszer húsz, négyszer húsz meg tíz, száz… Nem, ez nem egy furcsa matekpélda, hanem a francia hatvan, hetven, nyolcvan, kilencven, száz számok sorozata, pontosabban a tükörfordításuk. De hogy vajon miért bonyolítják az életük...

A nyelv nemcsak az emberek közötti kapcsolatteremtés és kommunikáció, hanem az elkülönülés eszköze is lehet. A fiatalok elkülönülnek az idősebbektől, a külvárosiak a középosztálytól, és ez gyakran nyelvhasználatukban is megmutatkozik. Hogy lehet úgy ...

Vajon mitől érzünk egy nyelvváltozatot modernebbnek, újítóbbnak, egy másikat pedig archaikusnak? Egyáltalán, van értelme ennek a kérdésnek, amikor látjuk, hogy a nyelvváltozatok maguk is állandóan változnak? Megmutatjuk, hogy bár a québeci francia ol...

Előfordult már kedves olvasónkkal, hogy úgy ismert magára, hogy közben nem ismert magára? Szerzőnkkel, pontosabban A Wang folyó verseinek szerzőjével pontosan ez történt. Vigyázat, cikkünkben sok szar fog folyni!

Kevés dolog izgatja annyira az egyszerű nyelvhasználót, mint egyes szavak eredete. Nem is csoda, hiszen bizonyos szavak mögött igen kalandos múlt áll. Eretnekség, hamis vádak, szodómia, palatalizáció, házasság és egyéb szörnyűségek házi szakértőnk ír...

Nem elég azt tudni, hogyan kell számolni, azt is tudni kell, hogy mit számolunk. Többféleképpen is számolhatunk, de kérdés, hogy van-e egyáltalán értelme. Különösen, ha egyik szám sem mond semmit.

Amikor a sportoló fut, felgyorsul a szívverése – ha rekordot ér el, a rajongók szívét is megdobogtatja. Ráadásul azok is szívesen tartózkodnak a futópályán, akiknek semmi keresnivalójuk nincs ott. De hogyan jutottunk el a szívtől a rekortánig?

A francia szavak kiejtéséről már volt szó, ám az egyes szavak kiejtésének ismerete még mindig nem elegendő ahhoz, hogy egy francia szöveget is helyesen fel tudjunk olvasni. Hogy miért nem? A cikkben megmutatjuk, hogy miért a ritmikus csoport a franci...

Mindent másként írnak és másként mondanak? Esélytelennek látjuk, hogy valaha is helyesen tudjunk kiejteni egy francia szót? Most megpróbálunk segíteni ezen, végigvesszük, hogy egyáltalán milyen hangok jöhetnek számításba, majd megnézzük, hogy miről l...

Mit mond el egy magyar mondatról a hagyományos mondatelemzés? Miután megtaláltuk az alanyt, az állítmányt és az egyéb bővítményeket, hátra is dőlhetünk, hozzátéve, hogy a mondatrészek sorrendje szabad. Vagy mégsem? Mi van, ha másképp fogunk hozzá a m...

Hol heheznek az angolok? Mikor sötét az [l]? Mitől szélesedik és mitől lesz orrhangú egy magánhangzó? És mi köze mindezekhez a szóhatárnak? Ezekre a kínzó kérdésekre keressük a választ…