A természetben nincs természetfeletti – mondják. Egy mesterséges nyelv matematikai pontosságú igénnyel való megtervezése azonban könnyen produkálhat logikátlanságokat, ha a tisztán logikai nyelvtervezési szempontokat megkíséreljük összeegyeztetni a t...

Amikor az eszperantó és a hazai munkásmozgalom kapcsolatát vizsgáljuk, szilárd kiindulási pontot kell keresnünk. Talán nem is találhatunk biztosabb alapot a Fejér megyei Alapnál, mely település nevét történetesen egy Baranyai (Baranyay) nevű ember ír...

Nem sok eszperantó nyelvű film készült, de ezek szinte egyszerre – viszont el is tűntek. Szerencsére később megkerültek, így ma láthatjuk őket. Kérdés, nyelvükön kívül miben eszperantók – az újabb eszperantó filmek esetében viszont inkább abban bizon...

Az idén 155 éve, 1859-ben született Ludwik Lazarus Zamenhof eredeti szándéka az volt, hogy az eszperantó a népek és nemzetek közti konfliktusokat átívelő nemzetközi és semleges közvetítő nyelv legyen. A történelem azonban meglepő fordulatokat hozott ...

Az eszperantó nyelvkönyvek hazai történetét feldolgozó sorozatunkban a történet egy különösen érdekes fejezetét olvashatjuk az alábbiakban: egy vak mérnök, Bánó Miklós tankönyvét kézbe véve megismerkedhetünk a vakok és gyengénlátók, valamint az eszpe...

1907-ben alkották meg az ido nyelvet, melyet az eszperantó javított kiadásának és utódjának szántak. Röviddel létrejötte után már Magyarországon is megjelent. Hazai követői között igen ismert nevek is felbukkannak, ám a nyelv mégsem tett szert olyan ...

Olvasónk arról érdeklődik, milyen az eszperantó helyzete a világban napjainkban. Az amerikai kontinensen túl olyan vidékek eszperantó élete felől is tudakozódik, mint Ázsia, Afrika vagy éppen Óceánia. Az alábbiakban igyekszünk néhány támpontot adni a...

Magyarországon nem az állam dönti el, hogy milyen nyelvből lehet nyelvvizsgázni. Ezt a döntést Ön hozza meg, kedves olvasó. Persze nem egy személyben, és nem is a választásokon, hanem egy olyan rendszerben, mely még a parlamentnél is erősebb.

A magyarországi eszperantó tankönyvek történetét bemutató sorozatunk korábbi részeiben már találkozhattunk a hazai eszperantó élet egyik kimagasló alakjának, Lengyel Pálnak a nevével. A szerző munkássága az első világháborút megelőző időkben bontakoz...

Készíthet-e érdekes műsort egy témáról olyan valaki, akit az ügy egyáltalán nem érdekel? Lehetséges, hogy igen, de ehhez valószínűleg legalább el kell játszania a valódi érdeklődést. Vagy legalább hagynia, hogy az interjúalany maga elmondja azokat a ...

Volt már olyan állam, mely hivatalos nyelvvé próbálta tenni az eszperantót, és meg is tette efelé az első lépéseket. Nemsokára azonban el is tűnt a térképekről... igaz, nem ezért.

Olvasónk aziránt érdeklődik, hogy az eszperantó ki fogja-e egyszer szorítani az angol nyelvet. Kérdése – s ezt talán ő maga sem gondolta – igen bonyolult választ is provokálhat. Röviden azonban csak annyit mondhatunk: nem. Hosszabb válasz: soha. Rész...

Vajon létezik-e eszperantó fordítása olyan népszerű szerzők műveinek, mint J. R. R. Tolkien vagy éppen J. K. Rowling? Ezen túlmenően az is felmerülhet kérdésként, hogy hogyan is áll az eszperantó fantasy- és bestseller-irodalom?

Az I. világháborút követően az eszperantó nyelvkönyvek hazai piacának is idomulnia kellett a világ új állapotához. A háborús traumát követően bizonyos tehetetlenség is mutatkozott persze: egyes 1914 előttről származó tankönyvek is tovább éltek. De má...

Az osztrák-magyar keretek között teret hódító eszperantó nyelvkönyvekre az első világháború hasonlóan súlyos csapást mért, mint magára a Monarchiára és a boldog békeidők korára. Sorozatunk jelen részében az utolsó, békebeli K. u. K. eszperantó tankön...

A hazai eszperantó tankönyvek történetében a 20. század elején érdekes csemegét kínál a kor egyik legjobb pedagógiai vénájával megírt kötete Medgyesi János tollából, illetve Varga Nándor két kisebb kötetecskéje. Utóbbiak közhasznú volta abban is megn...

Az első világháború előtti években a hazai eszperantó tankönyvek piacán továbbra is tart a töretlen lelkesedés. Újabb és újabb tankönyvek jelennek meg az eszperantó propagálására, a világ népei közti jobb megértés elősegítésének szándékával – igazi i...

Az eszperantó nyelvkönyvek magyarországi megjelenésének és jelenlétének történetével foglalkozó sorozatunk újabb részében minden idők talán legkisebb terjedelmű, de terjedelméhez képest talán leghatékonyabb tankönyvével – illetve „tankönyvi miniatúrá...

Az eszperantó nyelvkönyvek magyarországi történetével foglalkozó sorozatunkban a kezdeti lépéseket követően – de még mindig az első világháborút megelőző években – arra látunk az alábbiakban példákat, hogy mennyiben is válik sokszínűbbé a megjelenő t...

A magyarországi eszperantó tankönyveket bemutató sorozatunk jelen fejezetében a nemzetközi nyelv első világháború előtti hazai tankönyvi sokféleségébe pillanthatunk bele. A kezdeti lépések, az első nyelvkönyvek után az 1909 és 1910 között már olyan p...

Mind a mai napig sokak vitatják el az eszperantótól nyelv és élő nyelv mivoltát. Az alábbiakban arra teszünk kísérletet, hogy áttekintsünk néhány – magyarországi – véleményt, melyek szerint az eszperantó élő nyelv. Nem magánvéleményekre, személyes be...

Az eszperantó nyelvkönyvek magyarországi megjelenése nem sokkal követte magának a nyelvnek az 1887-ben való megjelenését. Az eszperantó történetében az első, 1905-ös Boulogne-sur-Mer-i, minden szempontból sikeres világkongresszus azonban határozott l...

Az eszperantót gyakran érik olyan kritikák, hogy mesterséges nyelv lévén nincs is saját, a természetes nyelvekkel összevethető, azokhoz hasonlító és hasonlítható frazeológiája. Korábbi cikkeinkben már beszámoltunk arról, hogy Zamenof apja, maga Zamen...

Az eszperantó közösség 2012-ben ünnepelte a 125. évfordulóját annak, hogy 1887-ben Zamenhof kiadta az eszperantó nyelv első tankönyvét. Mint ahogy arról beszámoltunk, Magyarországon az első eszperantó tankönyvet 1898-ban adták ki. Most folytatjuk esz...

Zamenhof 1887-ben megjelent első eszperantó nyelvkönyvét követően csak 1898-ig kellett várni, amikor is Barabás Ábel tollából megjelent az első hazai eszperantó nyelvkönyv. Az azóta eltelt 115 évben több eszperantó nyelvkönyv követte az úttörő kiadvá...

Pro captu lectori habent sua fata libelli – az olvasó képességeitől függően a könyveknek is megvan a saját sorsuk, írta Terentianus Maurus a 2. század végén. Úgy tűnik, megállapítása a közmondásokra is érvényes – még Eszperantiában is.

Dolgok és nyelvek ősi és eredeti mivolta – vitatott kérdések ezek, de az szinte biztos, hogy az ezredfordulón Budapesten, egyfajta politikai futószalagon gyártott „dakota” közmondásokhoz képest az eszperantó közmondások gyűjteménye kifejezetten patin...

Az eszperantót sokan kritizálják mesterséges mivolta miatt. A nyelvi jelek természetes nyelvekre is jellemző kettős tulajdonsága, az állandóság és a változás azonban Saussure szerint az olyan mesterséges eredetű nyelvet sem kerüli el, mint az eszpera...