Új hetilap jelent meg a piacon POSZT címmel. A lap az interneten megjelent írásokból közöl szerkesztett és rövidített válogatást egy hét eseményeihez kapcsolódva. Belekukkantottunk az első lapszámba.

Az adatbányászat nem is olyan régen még pejoratív kifejezés volt, mára azonban alaposan megváltozott a helyzet. De mire kell ügyelnie annak, aki hatalmas adatbázisokban szeretne turkálni? Leginkább a valódinak látszó, de hamis összefüggésekre... A st...

Reméljük, az olvasót már a cím láttán is kacagás fogta el. A nevek magyarítása azonban nem ment viccszámba Kosztolányi számára: ő komolyan érvel a magyar hagyomány mellett. Érveit megértjük, de nem osztjuk.

Cikksorozatunk előző részeiben Illés Béla „Kárpáti rapszódia” című kötetét felhasználva kívántuk érzékeltetni azt a világot, mely az első világháború előtti és alatti Kárpátalját jellemezte, a cseh berendezkedés első éveivel bezárólag. Ekkor a terüle...

Egy sajtóhiba ürügyén a sok nyelvre, köztük az angolra jellemző hangkivetéssel (klasszikus nevén szinkópával) foglalkozunk. De ennek során kiderül, hogy a szavak kiejtésének összemosásáért felelős hangváltozás nem is ez, hanem a magánhangzók hangsúly...

Miért érez valaki belső késztetést arra, hogy másokat nyelvhasználati, helyesírási kérdésekben nyilvánosan kioktasson? A választ pszichológusok adják meg.

1851-ben Szontagh Gusztáv azt óhajtá, hogy „a magyar soha ne piperézné fel magát idegen pávatollakkal: hanem tenne inkább nagyot, a magasztalást pedig engedné át másnak”. Ezt a megjegyzést a magyar őstörténet kutatóinak címezte, akik meg is sértődtek...

Az utóbbi hónapok eseményei azt mutatják, hogy tényleg nem ártana, ha hívők és nem hívők egyaránt tájékozottabbak lennének teológiai kérdésekben. A hitoktatásra tehát valóban szükség van – kérdés, hogy milyen formában.

Az előítéletesség és a kirekesztés nem szép dolgok, de időnként szükségesek. Legalábbis ahhoz, hogy előadhassuk a róluk szóló darabokat. Akik toleránsak és befogadók, lemaradhatnak a művészeti élményről.

Olvasónk talán házibulit kíván rendezni – ám már a meghívó megfogalmazásánál elakadt. Izgalmas kérdést járunk körül: ki biztosítja az italokat? Aggodalomra semmi ok: torok nem marad szárazon...

A Spanyolországból való 1492-es kiűzetésük után a szefárd zsidók ladino nyelve évszázadokon át sikerrel állt ellen a nyelvcserének, nyelvvesztésnek és végső soron a nyelvhalálnak. A helyzet a 20. század során változott meg, a feléledő nemzeti naciona...