A modern technika segítségével kutatók azonosítani tudják a tigriseket a hangjuk alapján.

Azt hittük, hogy csak az emberre jellemző, hogy a kontextustól független jelzéseket tud használni. Most kiderült, hogy a bonobóknál is előfordul ilyen.

Az emberek többnyire vita közben emelik fel a hangjukat, a koalák viszont éppen a konfrontáció elkerülése érdekében.

Eddig a kutatók azt gondolták, hogy a mai értelemben vett emberi nyelvet megelőzően létezett egy hangokból és gesztusokból álló előnyelv. Ebből az előnyelvből alakult ki szépen, fokozatosan a mai bonyolult, hierarchikus rendszer. Most azonban egy új ...

Egy csőrkoppintással leterített volna egy embert – mély hangon „trillázott”.

A csimpánzok képesek megváltoztatni a hangjukat annak érdekében, hogy új társakra tegyenek szert – ez derült ki egy új kutatásból.

Egy új primatológiai és nyelvészeti kutatásban azt találták, hogy a főemlősök jelzései jóval bonyolultabb szerkezetűek, mint azt korábban gondolták, illetve hogy a különböző területeken élő populációk különbözőképpen használják a jelzéseiket.

Ki hinné, hogy a kacsák sok szempontból olyanok, mint az emberek?! Például nekik is vannak tájszólásaik.

Olasz kutatóknak fogságban élő egyedek megfigyelésével sikerült megfejteniük a pápaszemes pingvinek különös hangjait.

Köztudomású, hogy az állatok nem tudnak beszélni. De megtaníthatóak-e a jelnyelvre?

Brit kutatóknak sikerült megfejteni a vadon élő csimpánzok kommunikációjának – karmozdulatainak – jelentését: az állatok „lexikonjában” 66 karlejtés van, amellyel 19 különféle üzenetet képesek küldeni egymásnak.

A nyelv zeneiségének elsődlegességét gyermeknyelvi kísérletek is igazolják: az anyanyelvükre jellemző intonációt, prozódiát és ritmust már az újszülöttek is felismerik.

Az emberi nyelv nem genetikai csatornákon keresztül öröklődik, ennek ellenére a kulturális öröklésmenet is leírható a darwini természetes szelekció mechanizmusának segítségével.

A nyelv zeneiségének elsődlegességét gyermeknyelvi kísérletek is igazolják: az anyanyelvükre jellemző intonációt, prozódiát és ritmust már az újszülöttek is felismerik.

Az emberi nyelv nem genetikai csatornákon keresztül öröklődik, ennek ellenére a kulturális öröklésmenet is leírható a darwini természetes szelekció mechanizmusának segítségével.

A csalogány hangterjedelme sokkal nagyobb, mint bármely más énekes madáré, ez pedig agyának szerkezetével függ össze – állapították meg brit biológusok.

Az állatok kommunikációja csupán néhány értelmezhető jelet tartalmaz, az emberi nyelv viszont nemcsak jelek adására képes, hanem gondolatok cseréjére is.

Melyik gyerek akarna aludni menni akkor, amikor sok más izgalmasabb dolgot is lehet csinálni? Nemcsak az embergyereket nehéz elaltatni, a pandaszülők ugyanezzel a problémával küzdenek. Megmutatjuk, hogyan.

Egy medvebocs rossz fát tett a tűzre, mire az anyja megleckézteti. És a jelenetet valaki végigfotózta. Vigyázat, állati megható képek következnek!

Az MTA-ELTE Összehasonlító Etológia Kutatócsoport kutatói a világon elsőként bizonyították, hogy az emberek hasonló akusztikai szabályszerűségek mentén „értékelik” a kutyák hangjait, mint saját érzelemkifejező hangjaikat: így képesek arra, hogy felis...

Chaser, a híres border collie ezernél is több szót ismer. Most levelet írt nekünk, mert a magyar vonatkozó kötőszók használatában elbizonytalanodott...

A norvég Ylvis duója annak a kérdésnek eredt nyomába, hogy mit mond a róka. Ha választ nem is kapunk, a dal állati, jó szórakozást kívánunk hozzá!

Az ELTE Etológiai Tanszék kutatóinak eredményei szerint a kutyák játék közben hangjuk segítségével eltúlozzák saját méreteiket: a hang modulálásával történő „méretnagyobbítást” eddig főként vetélkedő helyzetekre tartották jellemzőnek.

Kutatók kiderítették, hogy a rhesusmajmok képesek akaratlagosan megszólalni vagy csöndben maradni.

A farkasok üvöltése nem a stresszről, hanem az egymáshoz fűződő kapcsolatuk minőségéről árulkodik – vélik egy ausztriai farkaskutató-központ kutatói, akik kilenc, két különböző falkából kiválasztott farkas viselkedését vizsgálták.

A farkasok majdnem 90 százalékos pontossággal beazonosíthatók üvöltésük alapján.

A palackorrú delfinek egyedi „neveket” használnak, hogy felismertessék magukat a társaikkal. Ezt figyelték meg a St. Andrews Egyetem biológusai Skócia keleti partjai mellett vonuló delfinek viselkedésében.

A tudósok számára mindmáig némileg rejtély, hogy valójában miért vonítanak a kutyák: egy biztos, részben őseik okolhatók ezért a szokásért.

A hím kabócák csak azért ciripelnek, mert „fülig szerelmesek”, és énekükkel kívánják felhívni magukra a nőstények figyelmét.