Így alakult ki az emberi nyelv...
Eddig a kutatók azt gondolták, hogy a mai értelemben vett emberi nyelvet megelőzően létezett egy hangokból és gesztusokból álló előnyelv. Ebből az előnyelvből alakult ki szépen, fokozatosan a mai bonyolult, hierarchikus rendszer. Most azonban egy új feltevés ennek ellenkezőjét állítja: a nyelvi rendszer hirtelen jelent meg a mai bonyolultsági szinten kb. 50000–100000 évvel ezelőtt.
Az emberek ősei valamikor 100000–50000 évvel ezelőtt kezdhettek el nyelvet használni. Könnyű elképzelni ezt a változást: az ősember elkezdett dörmögni, brummogni és mutogatni. Csakhogy egy új cikk szerint, amit egy az MIT-n dolgozó kutató publikált nemrégiben, az ősember nyelvhasználata hirtelen jelenhetett meg a maihoz hasonló, komplex formában – számolt be az MIT News. Az újabb elképzelés szerint tehát nem úgy alakult ki a nyelv, ahogyan korábban gondolták: az ősember mormogással kísért mutogatásából nem fokozatosan alakult egyre bonyolultabb, összetettebb rendszerré, hanem megjelenésekor már a mai nyelvek komplexitásával rendelkezett.
Shigeru Miyagawa és Vitor A. Nobrega cikke a szakmailag lektorált Frontiers in Psychology című tudományos folyóiratban jelent meg 2015 márciusában.„A mai nyelvekre jellemző hierarchikus felépítés valószínűleg már az ősi, még csak születőben levő nyelvet is jellemezhette” – mondja Shigeru Miyagawa, az MIT nyelvészprofesszora, a cikk egyik szerzője. Ez egyáltalán nem egy általánosan elfogadott nézet. Sok tudós inkább úgy képzeli, hogy létezhetett egy előnyelv, amely egyfajta primitív kommunikációs rendszer volt; ez fokozatosan alakulhatott át a mai értelemben vett – lexikonnal és szintaxissal rendelkező – nyelvvé. Miyagawa és munkatársai szerint azonban ennek ellenkezőjét gondolják: szerintük egyes szavak őrzik egy régi, szintaxisalapú rendszer meglétét.
„A szintaxis szabályait a szavakon belül is megtaláljuk, nem gondolhatjuk tehát, hogy ezek a nyelvnek egy szintaxis előtti állapotából öröklődtek” – magyarázza Miyagawa. A kutató hipotézise szerint az emberi nyelv úgy keletkezett, hogy a kommunikációs rendszer expresszív rétege (ami például a madarak énekében elsődleges) és lexikális rétege (ami például a majmok kommunikációs rendszerében is megvan) összeolvadt. Az úgynevezett integrációs hipotézis szerint tehát az expresszív és a lexikális rétegek gyorsan és sikeresen összeolvadtak – azt nem tudjuk, hogy milyen okból.
Miyagawa azzal érvel, hogy az egyes szavak a szóhatárokon belül is komplex felépítésűek tudnak lenni, akár olyan mértékben is, mint egy teljes mondat. Ebből pedig – számára legalábbis – az következik, hogy nem valószínű, hogy az ilyen szavak egy szintaxis előtti korból eredeztethetőek. Miyagawa többek között egy angol példán magyarázza el a jelenséget. Vegyük a nationalization (’államosítás, nemzetiesítés’) szót; ennek a töve a nation (’nemzet’), ehhez járul az -al képző, amely melléknevet hoz létre, majd ehhez az -iz(a), ami igét hoz létre, végül pedig a -tion, amely újból főnevet. Ennek a főnévnek azonban már egészen más a jelentése, mint a kiinduló nation főnévnek.
„A hierarchikus szerkesztés nemcsak a szóképzést, de a szóösszetételeket is jellemzi” – teszi hozzá Miyagawa. Ez pedig szerinte szintén azt bizonyítja, hogy a szavak nem struktúra nélküli, nyelv előtti állapotot őriznek, hanem egy, a maihoz hasonló bonyolultságú rendszert.
Miyagawa integrációs hipotézise olyan szellemi elődök elképzeléseihez kapcsolódik, mint például – a szintén az MIT-n működő – Noam Chomsky. Az ő elképzelése szerint az emberi nyelveknek vannak közös, univerzális tulajdonságaik, például az, hogy ugyanazokat az alapvető szintaktikai szabályokat alkalmazzák. Ezek közül pedig a legalapvetőbb az angolul merge-nek nevezett művelet, ami különböző szerkezetek egyesítését jelenti. Az integrációs hipotézis a kutatók reményei szerint sok termékeny kutatási kérdést fog fölvetni, és sok új vizsgálatot fog inspirálni a jövőben.
Forrás
Kapcsolódó tartalmak:
Hasonló tartalmak:
Hozzászólások (158):
Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)Az összes hozzászólás megjelenítése
@GéKI:
"Körülbelül fél éve ezt próbálom bizonyítani. Most megint sikerült, már nem először." Most akkor zegernyei rasszista, meg a finnugor-szervezett bűnözés feje? Mert valami ilyesmik jönnének le az előző bejegyzéseidből.
"GéKI – nek, mindig igaza van." Kivéve, mikor GÉKI-nek van igaza.
"tananyagával szívattam meg itt" Te magadat szivatod inkább.
"Tudom, most megint le fogja írni – hogy nem értem, amit olvasok… de én tudom. hogy ÖN tudja, hogy ÉN … igen is jól értem…és nekem ez most még elég." Hú baszki, döntsd el, hogy iszol vagy kommentelsz.
@mederi: Miyagawáék kutakodnak a hiv. nyelvészet sötét barlangjában, amibe a gyöknyelvészet bele se bújt. Nekem is feltűnt, hogy észrevették: már a ragozatlan, csupasz szavak belsejében is "nyelvtani szerkezetek" vannak. Hát persze:-). Lásd a 44.-es hozzászólásomat.
A mai, délről észak felé irányuló népvándorlásnak éppen tanúi vagyunk.. Valljon okoz-e a nyelvekben lexikális bővülést, ha az újonnan érkező népelemek nyelvi hatása érvényvre jut.. ?
Szerintem igen.
Pl.:
Meglepve hallottam egy a szaharai tuaregekről szóló dokumentum filmben, hogy a Szahara legveszélyesebb belső térségét úgy hívják, hogy "Tenere", ami lágyan ejtve ugye "tenyere" volna.. Ha "megfog"' egy ilyen térség valakiket, azok odavesznek. :)
Ugyanakkor a sót szállító karaván első nagyobb megálló helyének, neve "Fási", ami valóban csak néhány fából és a feltörő ivóvízből táplálkozó kis "falu" neve..
Lehet ez véletlen, igen, de talán mégsem..?
-Számtalan hasonló, az adott térséghez magyarul is illő elnevezést lehetne felsorolni a világ egyéb tájairól is..
Pl.
az "alatta" szavunkról már írtam, hogy szerintem párba, "RENDSZERBE" állítható az "Alaszka" elnevezéssel, ami szintén teljesen helytálló lehetett innen Európából nézve..
A késztetés-eredmény pár:
"(h)alaszt(á) (ha a t=>k "alaszka")/ (h)aladt(a) (=>alatt(a))"
Az "elsüllyedt" leszakadt (történetileg igazoltan!) földrész innen úgy látszódhatott, mintha bizonyos erők hatására fokozatosan a tenger alá süllyedt volna, bár nyilván a hajózások alkalmával fény derült arra, hogy ez látszólagos esemény.
Más megvilágításban, Alaszka vadságát fejezhette ki a
(h)alaszta (=>kész megölni) -->az Alaszka elnevezés, ahol könnyen odaveszett aki a földjére behatolt..
-Miyagawáék elgondolása nekem tetszik, ha nem is minden vonatkozásában....
@zegernyei:
Tisztelt Tanszékvezető Úr!
Ez utóbbi két információ után már nem bírtam megállni, hogy ne nézzek utána ki is az, akivel itt hónapok óta „huzakodom”, pedig megfogadtam, hogy nem kutakodom a személye után. De most hogy már annyira nyilvánvaló lett, nem tehetek, úgy mintha nem tudnám.
Gratulálok a kinevezéséhez!
Remélem, most hogy így „felvitte az Isten a dolgát” – azért még szóba áll velem annyira, hogy küld nekem egy elismerést azért, hogy a saját tanszékének tananyagával szívattam meg itt a RÉNHÍREKEN.
Én az unokáimnak mindenesetre így fogom elmesélni ezt a történetet, az biztos.
Tudja „nem érdemes ellentmondani” mert a GéKI – nek, mindig igaza van.
Üdvözlettel:
Kovács István
villamosmérnök
Kecskemét, 2015. július 17.
@GéKI: De hogy meg fogsz te lepődni…
@zegernyei: ( 151 )
Csak szólok, nehogy „lyukra fuss” – már ne a Csepregit keresd, hanem a Klímát…
@zegernyei:
Epedve várom az eredményt...
Azért még egy gondolatot betennék ide, mielőtt berohanna a tanszékre:
„különösen fontos szerepet kaptak a finnugor népek életében a tőlük délebbre élő népcsoportokkal való kölcsönhatások.”
„Az uráli népek ősi történelme jól példázza, hogy e népek valaha jóval nagyobb területet népesítettek be, mint manapság… Gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődésük a régi korokban lépést tartott az említett eurázsiai régiók általános fejlődésével.”
Talán egyetértünk abban, hogy itt egy árva szó nincs arról, hogy „minden kulturális hatás” - délről érkezett volna. Gondolom a „kölcsönhatás” nem ezt fejezi ki. Már, persze csak ha tudok olvasni… és tudok… olvasni…
@GéKI: Megbeszélem a tanszékvezetővel
@zegernyei:
Csak kettőnk között jegyzem meg, hogy a RÉNHÍRES mondatának, sem kettősponttal, sem kötőjellel sem semmien más írásjellel, nincs semmi köze a Tanszéki szöveg szellemiségéhez. Ha ez utóbbit betenné a Tanszéki szövegbe, önt azonnal „perbefognák” – és kitiltanák még a környékről is. Maradjunk ennyiben. De kipróbálhatjuk…
@zegernyei:
Mi - "öregemberek" - szeretjük a hajnalt...
@GéKI: Korán van még...
@Krizsa:
OK! - ezt nevezem én a "munkámban való hitnek” – röviden és tömören. Ennek semmi köze a „vallásos hithez”…
@zegernyei:
De igen! - Hülye… ha már ennél a kifejezésnél tartunk…
Az erdőövezetben lakó finnugor nyelvű közösségekhez minden kulturális újítás: a fémművesség, a földművelés, az állattenyésztés tudománya délről érkezett.
Ezen nincs mit „megmagyarázni – a kettős pont utáni felsorolás, az csak kiemelést jelent, mint egy magyarázatot a „minden kulturális újítás” mellé.
Ha ön valóban csak erre a három fogalomra gondolt volna akkor nem teszi oda a felsorolás elé a „minden kulturális újítás” kitételt.
Miután fogalmam nincs, hogy Ön kicsoda, nem vitatom az állítását.
De ha valóban ÖN írta mind a két szöveget, az bizony bukta. Ennél semmisem bizonyítja jobban, az állításomat, hogy a „népszerű tudományos” munkássága közben Ön más elvek szerint fogalmaz, mint a hivatalos tudományos világban. Körülbelül fél éve ezt próbálom bizonyítani. Most megint sikerült, már nem először.
Tudom, most megint le fogja írni – hogy nem értem, amit olvasok… de én tudom. hogy ÖN tudja, hogy ÉN … igen is jól értem…és nekem ez most még elég.
Nem gondolatjel, hanem kettőspont. De a gondolatjel is ugyanazt jelentené.
@arafuraferi: (136.)
"Ez egy valóban hülye mondatrész"
Hát nem! Ugyanis ott van egy gondolatjel, ami azt jelenti, hogy az adott mondatban a "minden kulturális újítás" a gondolatjel után következő három fogalmat (fémművesség, földművelés, állattenyésztés) jelenti csak és kizárólag.