A delfin neve
A palackorrú delfinek egyedi „neveket” használnak, hogy felismertessék magukat a társaikkal. Ezt figyelték meg a St. Andrews Egyetem biológusai Skócia keleti partjai mellett vonuló delfinek viselkedésében.
A palackorrú delfineknek saját „nevük” van, hogy azonosítani tudják egymást a csoportjukon belül – számolt be a skót tudósok felfedezéséről a The Guardian. A nevek a delfinek által kiadott jellegzetes, magas, sípoló hangokból állnak; az állatok növekedésük során alakítják ki őket, majd később egész életükön át használják ezeket az egyedi jelölőket, hogy a csoport többi tagja számára azonosítsák saját tartózkodási helyüket.
Sok állat képes hangokat produkálni és utánozni – többek között a madarak és a főemlősök. Ezek az állatok legtöbbször a saját rátermettségük demonstrálására, tehát végső soron a szaporodásuk elősegítésére használják a hangokat, de vannak olyanok is, akik vészjelzéseket adnak le egymás számára. Arra azonban – az emberen kívül – kevés faj egyedei képesek, hogy speciális hangjelzéseket egyedi tárgyakkal vagy személyekkel asszociáljanak.
„Ha az emberi kommunikációs képesség komplexitását tekintjük, akkor az egyik kulcsfontosságú tulajdonság, hogy képesek vagyunk hangokat utánozni és új hangokat produkálni” – mondta el Vincent Janik, a kutatásban részt vevő egyik biológus. „A másik fontos dolog, hogy a hangokat (hangsorozatokat) jelentésekkel tudjuk összekapcsolni, így arra használhatjuk őket, hogy a világ dolgaira utaljunk általuk.” A delfinek – úgy tűnik – ehhez hasonló módon használják a neveiket.
A delfinek különböző helyzetekben kommunikálnak hangok segítségével: helyzetük meghatározásakor, akkor, amikor élelmet találnak, vagy ha tudatni akarják társaikkal, hogy épp milyen „lelki állapotban” vannak (agresszivitás, barátságosság). A saját magukat jelölő neveket legtöbbször abban az esetben használják, amikor csoportosan vonulnak, és tudatni akarják a csoportjuk többi tagjával a saját helyüket. A másik helyzet az, amikor a tengeren összegyűlnek, és jelezni akarják, hogy jelen vannak – ez úgy képzelhető el, mint amikor megérkezünk egy összejövetelre, és köszönünk egymásnak.
(Forrás: Wikimedia Commons)
A kutatók egy 150-180 egyedből álló populációt figyeltek meg Skócia keleti partjai mellett. a kutatásaik során 2-20 egyedből álló kisebb delfincsoportokat követtek, hogy azonosítsák az egyedek neveit. Ezeket a hangokat felvették, majd visszajátszották az egész csoportnak. Onnan látszott, hogy egy egyed felismerte a saját nevét, hogy válaszolt rá ugyanazzal a hanggal. A megfigyelések azt mutatták, hogy a delfinek válaszoltak a saját nevükre annak megismétlésével, de a többi egyed nevét figyelmen kívül hagyták. A saját nevük hallatán közeledni is kezdtek a kutatók hajójához, mintha hívták volna őket. Ez a kommunikációs kísérlet is azt bizonyította, amire már korábban is voltak bizonyítékok, hogy a delfinek milyen különleges intelligenciával bírnak.
Forrás
A Language Log erről azt írja, hogy kacsa, és ráadásul egy régi kacsa felélesztése. networkedblogs.com/NpO4J