Új finnugrisztikai folyóirat indult a neten. Miben tér el az eddigi folyóiratoktól, és mi lehet a jelentősége? Belenéztünk az első számba.

A finnek és az észtek nem elégednek meg a négy égtájjal, ráadásul időnként fel is cserélik őket. De honnan is erednek az égtájaik elnevezései? Körbejárjuk a kérdést.

Egy mű, mely óriási hiányt pótol, csak nem tudjuk, kinek is szól. Ám akárkiknek is szól, nehezen juthat el hozzájuk. Nem tartjuk jól sikerült könyvnek, ennek ellenére ajánljuk.

Saaremaa, Elva, Haapsalu, Kihelkonna ‒ észt szigetek, városok, falvak. No meg magyar gyártmányú tengerjáró hajók. Az Angyalföldön gyártott 200 tengeri hajóból több mint 30 észt nevet viselt. Hogyan, miért? És mi lett ezekkel a hajókkal? Következzék e...

Olvasónk szemfüles volt, és észrevett egy érdekességet egy nemrég közölt lett dalszövegben. Cikkünkből kiderül, honnan ered a németek és az oroszok lett neve, és hogy mi közük mindehhez a vótoknak.

Mi az oka egy nyelvi változásnak, vagy a változás elmaradásának? Ha a közvetlen okra rá tudunk mutatni, annak is számos oka van. Az okságok bonyolult rendszere azonban már nehezen átlátható. Ilyenkor beszélünk véletlenről.

Hamar munka sosem jó. Az Uralonet, az uráli nyelvek alapnyelvi eredetű szókincsének adatbázisa több mint két évtizeden át készült, habár úgy tűnik, akár három év alatt is megszülethetett volna. Cikkünkben nem csupán a történetét meséljük el, annak is...

A magyarok hülyék, ha nem hiszik el a magyar nyelv finnugor rokonságát, hiszen az könnyen bizonyítható – legalábbis egy finn nyelvész így gondolja. Megvizsgáltuk a receptet...

Ha két vagy több rokon nyelv hasonló vonásokat mutat, akkor közelebbi rokonoknak kell tekintenünk őket? Milyen érvek engedhetőek meg a tudományos diskurzusban? Folytatjuk Pusztay János munkásságának vizsgálatát.

Pusztay János szerint nem csupán a magyarok sodródtak Szibériából nyugatra, hanem a mordvinok is. Eredetileg sem ők, sem az ugorok, sem a szamojédok nem beszéltek a ma rokonnak tartott nyelvekkel azonos nyelvet. Pusztay szerint azonban ő nem tagadja ...

Indulatokat kavart fel olvasóinkban, hogy a nyenyecek és a nganaszanok is képviseltették magukat a finnugor világkongresszuson. Bár minden finnugor uráli, nem minden uráli finnugor – vagy mégis?

A nyelvrokonság azt mutatja meg, hogy az adott nyelv mely nyelvből származik – egyes elemei azonban idővel kicserélődhetnek, sőt, az elemek túlnyomó többsége is kicserélődhet. Felmerülhet a kérdés, hogy ilyenkor miként derítjük ki, hogy honnan is szá...

A nyelvművelés kérdése az észteket legalább annyira érdekli, mint a magyarokat. Kell-e, érdemes-e szabályozni a nyelvet? A szabálytalanság öli-e meg a nyelvet? Mikre jók a szabályok? Véleményét egy észt költő mondja el, miközben ellátogatunk egy kate...

Van-e olyan szótár, melyből kikereshetnénk az ősi eredetű, de mára már kihalt szavakat? Ha nincs, miért nincs, és akkor hol találjuk meg ezeket, ha mégis érdekelnek minket? Amíg erre válaszolunk, újabb nehéz kérdésekbe ütközünk, és amit tudni véltünk...

Korábban már tisztáztuk, hogy az ugor nyelvek minden más híreszteléssel szemben minden bizonnyal közelebbi rokonságban állnak egymással. Most azt vizsgáljuk meg, miért nem mondható el ugyanez a mariról és a mordvinról. Cikkünk végén talán még az is k...

A magyar őstörténet kérdései szerteágazó módon jelentkeznek a magyar szépirodalomban, prózában és költészetben egyaránt. Ám sokszor nem csupán azok a művek szolgálhatnak érdekes adatokkal, melyek kifejezetten erről a kérdésről szólnak, hanem azok is,...

Egyes vélemények szerint az orosz lényegében finnugorok által törve beszélt ukrán. Persze ez inkább vicc, vagy nagyon nagy butaság, de azért az a kérdés jogos, hogy mennyire hatottak a finnugor nyelvek az oroszra. Hiszen az orosz nyelv kialakulásának...

A finnugor őshaza helyét, fennállásának idejét Makkay János a régészeti adatok felhasználásával kereste. Pusztay János a nyelvek fejlődésének új modelljét alkotta meg, szakítva az egyetlen egységes őshazából szétágazó fejlődés elképzelésével. Kalevi ...

Hogy kerültek a finnbe és más rokon nyelvekbe azok a szavak, melyeknek nyomuk sincs a magyarban? Nincs ebben semmi rejtély: máshonnan. De lehet, hogy már a kérdés is rossz, ugyanis a magyarból is veszhettek ki szavak...

Nem véletlenül mondják, hogy a nyelvek nem abban különböznek, hogy mi az, amit ki tudnak fejezni, hanem abban, hogy mi az, amit mindenképp ki kell fejezniük. Aki pedig olyan nyelvet beszél, amely valamit kifejez, nehezen képzeli el, hogy lehet olyan...

A népnevek eredete gyakran amúgy is homályos, történetüket csak tovább bonyolítja, ha szakterminussá válnak. Olvasónk arra gyanakszik, hogy az obi-ugorokat egyszerűen obi-magyaroknak nevezzük. Van-e alapja a feltételezésnek?