Hangos nyelvemlékek
Száz éve rögzített hanganyagok hevernek bécsi és berlini archívumokban arra várva, hogy nyelvészek és néprajztudósok feldolgozzák őket.
Az első világháború idején Németországban az orosz hadifoglyok közül kiválogatták a különböző nemzetiségek képviselőit, és nyelvészeti kutatásokhoz adatközlőként használták őket. A hangfelvételek készítésének ötletével Wilhelm Doegen állt elő. A háború éveiben a Porosz Fonográfiai Társaság megbízásából 32 hadifogolytábort bejárva 215 népcsoport képviselőjével készített különböző hangfelvételeket. A felvételek gramofonra, illetve Edison-féle fonográfhengerekre készültek: az anyagot összesen másfél ezernél több lemezre és több mint ezer hengerre rögzítette. A rögzített anyag szövegét feljegyezték és németre fordították, a zenei felvételekhez időnként kottalejegyzést is készítettek. Sajnos azonban az anyagot sosem publikálták, a legutóbbi időkig csak a berlini hangarchívum falai között voltak kutathatóak.
Benedikt Haller szentpétervári német konzul szeptember 26-án Sziktivkarban ezek közül a felvételek közül adott át komi nyelvűeket a Komi Nemzeti Múzeum hangarchívumának. A hanganyagok terjedelméről és pontos tartalmáról egyelőre nincs hír.
A német konzul már korábban is adott át hasonló hangfelvételeket. Idén februárban a komi nép X. találkozóján átadta a Pityirim Szorokin Örökségvédelmi Központnak azokat a Szemjon Ploszkovval készült felvételeket, melyeket 1916-ban készítettek Ausztriában. A felvételen egy népdal (Гöгöр, гöгöр же нин меöй öтнам... – Körös-körül már csak én vagyok egyedül) és egy medvevadászatról szóló elbeszélés hallható. A Komi Köztársaság elnöke akkor kifejezte meggyőződését, hogy a felvételek egy regionális digitális hangarchívum alapját fogják képezni, és a hanganyagok elérhetőek lesznek minden érdeklődő számára.
A Berlinben őrzött hanganyagokhoz hasonlóakat őriznek Bécsben is. 1915 és 1918 az Osztrák-Magyar Monarchia hadifogolytáboraiban is dolgoztak szakemberek hadifoglyokkal. A komikkal Fokos-Fuchs Dávid Rafael foglalkozott: ekkori gyűjtőmunkáján alapul népköltészeti szöveggyűjteménye (Volksdichtung der Komi (Syrjänen), 1951), illetve jelentős részben nyelvjárási szótára is, mely máig a legterjedelmesebb komi szótár (Syrjänisches Wörterbuch I.-II.). Ez utóbbihoz azonban felhasználta az 1911–13-as komiföldi utazása során gyűjtött anyagot is.
Forrás