A szó elszáll, de az írás sem marad meg
Örökre elveszhet a tudás, amelyet sosem jegyeztek le, és veszély fenyegeti a gondozás nélkül kallódó hagyatékokban rejtőző információt is. Milyen sors vár azonban a példásan rendezett, sok példányban megjelent kiadványokra? Mi történjen a nemzetközi jelentőségű magyar tudós munkáival, amelyekkel külföldön több kutatócsoport is foglalkozik, Magyarországon azonban lassacskán hozzáférhetetlenné válnak?
Köztudott, hogy a világ veszélyeztetett nyelveit, vagyis a Földön beszélt nyelvek többségét rövidebb-hosszabb távon a kihalás fenyegeti. Arról is írtunk korábban, ugyanebbe az első olvasásra logikátlanul abszurdnak tűnő veszélybe kerülhetnek a már kihalt nyelvek, publikálatlan nyelvi dokumentációs hagyatékok is. Mai írásunkkal arra hozunk példát, ez a fenyegetés nem kerüli el a már kiadott szövegeket, gyűjtéseket sem.
Munkácsi Bernát személye, tudományos tevékenységének jelentősége méltán legendás. Munkácsi életútja, életének egyes szakaszai a Kozmács István által írt életrajzából (és annak angol fordításából), illetve Munkácsi szintén Kozmács által kiadott udmurtföldi naplójából ismerhetők meg. Hubay Miklós négyfelvonásos drámában emlékezett meg róla. Közismert udmurt és manysi gyűjtéseit (melyeknek anyagát nem csak a hagyományos terepen, hanem például az esztergomi hadifogolytábor lakói között is bővítette) napjainkban is haszonnal forgatja a tudományos élet. Megkerülhetetlen részét képezik az egyetemi oktatásnak, alapul, forrásként szolgálnak több tudományos projekt számára, például az Obi-ugor morfológiai elemzők és korpuszok nevű OTKA-projektnek, illetve a nemzetközi együttműködésben működő Ob-Babel projektnek is.
(Forrás: Kozmács István)
Finnugor gyűjtései közül elsősorban manysi anyaga, különösen a Vogul népköltési gyűjtemény négy kötete bizonyul nélkülözhetetlennek. Mivel Munkácsi terepmunkája óta egyetlen kutató sem gyűjtött össze vagy publikált ilyen terjedelmű, ilyen hihetetlenül komplex nyelvi adatmennyiséget, a manysi tematikájú tudományos értekezések kiindulási pontjának gyakran ma is Munkácsi művei számítanak. Ezért is okoz nagy nehézséget, hogy ezek a szövegek kizárólag az első, 1892 és 1921 között megjelent kiadásban hozzáférhetők, főleg egyetemi könyvtárakban és más közgyűjteményekben találhatók meg, kereskedelmi forgalomban – a Munkácsi gyűjtéseinek anyagából össze állított, 1986-os kiadású Wogulisches Wörterbuchhal (Vogul szótárral) egyetemben – lényegében beszerezhetetlenek.
A kötetek hozzáférhetetlenné válása súlyosan érintené az északi nyelvjárásról rendelkezésünkre álló információkat is, de különösen érzékenyen érintené a már kihalt nyelvváltozatok kutatóinak munkáját. A százéves kötetek állaga pedig folyamatosan romlik, gerincüknél foszladozik a kötés, a leggyakrabban használt példányok lapszélein mállik, töredezik a papír.
A kötetek manysi és magyar nyelvűek, ráadásul a szövegek manysi eredetije egy ma már kevéssé használatos, latin ábécén alapuló, mellékjeles átírással van lejegyezve. Ennek ellenére a nemzetközi tudományos életben is nagy irántuk az érdeklődés. A manysi gyűjtemény újrakiadásán és fordításán kevéssé meglepő módon elsősorban Oroszországban, azon belül is a Hanti-Manysi Autonóm Körzet területén munkálkodnak. A Hanti-Manszijszkban működő obi-ugor kutatóintézetben Rombangyejeva manysi professzor vezetésével jelennek meg a Munkácsi-kötetek, a manysi szöveg cirill betűs átírásával, valamint orosz fordítással kiegészítve. A szintén hanti-manszijszki Jugra Állami Egyetemen pedig Juvan Sesztalov vezetésével kezdett a hősénekek orosz nyelvű műfordításán dolgozni egy kutatócsoport. A költő halála után Sesztalov húga, valamint Szvetlana Gyinyiszlamova manysi költönő (mint költő és nyelvész) és a magyar nyelvű szövegek értelmezésében segítséget nyújtó Judit Dmitrijeva (mint fordító és nyelvész) Vagyim Orlov költőt bízta meg a munka folytatásával, a csoport pedig már egy elkészült kötettel büszkélkedhet.
Részben pótolhatná a magyar újrakiadást, és emelhetné a kötetek nemzetközi tudományos jelentőségét egy angol nyelvű kiadványsorozat is. Az Otto Sadovszky fordításában ismertté vált néhány töredéken kívül azonban mindössze egy Munkácsi-fordítás munkálatainak megkezdése ismeretes szakmai körökben, melynek eredményeit eddig még nem publikálták. Pedig első ránézésre úgy tűnik, mintha angol nyelvterületen is növekedne a magyar és manysi nyelvű folklórművek iránti kereslet: az Amazon oldalán jutányos áron megrendelhető akár az egész Munkácsi-sorozat. Kételkedésre ad némi okot, hogy a grafikailag is meglehetősen igénytelen megjelenésű borítókon már a könyvcím is rosszul szerepel, Vogul népköltési gűjtemény formában, a kiadásért felelős Ulan Presst pedig rossz hírű kiadóként tartja nyilván az internetes közvélemény.
Figyelembe véve a szerzői jogok és a modern technika adta lehetőségeket, a Munkácsi-kötetek újrakiadását nem feltétlenül csak a roppant költséges papíralapú formában lehetne elképzelni, kiváló megoldást kínálna egy tisztázott jogi hátterű online kibocsátás is, vagy akár az eredeti művek szakszerű digitalizációja is. Egy online közzétételhez részben rendelkezésre állnának a már említett tudományos projektek során felhasznált, digitalizált szövegmutatványok, korpuszok, részben pedig egyszerű szkenneléssel is elérhetővé válnának a szövegritkaságok. (Ez utóbbi megoldás illeszkedne a Finn Nemzeti Könyvtár digitalizációs projektjéhez is, amely eddig már kilencvenkilenc manysi kiadványritkaságot tett elérhetővé az interneten.)
Ugyan a Vogul Népköltési Gyűjtemény online publikációjának ötlete már több alkalommal felmerült a magyar tudományos életben, a tervek eddig nem valósultak meg. E digitális állagmegóvás nélkül viszont az a veszély fenyegeti Munkácsi Bernát korszakokon átívelő jelentőségű hagyatékát, hogy az eredeti példányok megrongálódása és hozzáférhetetlenségét követően azoknak a klasszikusoknak a sorsára jut, melyeknek eredetije nem vészelte át az idő viharos múlását, és ma már csak másodlagos forrásokból, például idézetekből, összefoglalókból tudunk a tartalmukra következtetni.
@Sultanus Constantinus: "számos múzeum és hasonló intézmény megcsinálja, hogy nem enged saját fényképet készíteni a kiállított régi tárgyakról, semmi másért, csak azért, hogy vedd meg azt, amit ők készítettek" Ja ez tök parasztság. Az egész szerzői jog is csak pénzlehúzásra jó. 70 év? micsoda baromság. Kizárólag a szerző húzhasson belőle hasznot, utána szabadon terjeszthető legyen, ez lenne a normális.
@azigazsaagfeelmeshrugaja: Nem vagyok jogász, így ezt nem tudom, de egy biztos: számos múzeum és hasonló intézmény megcsinálja, hogy nem enged saját fényképet készíteni a kiállított régi tárgyakról, semmi másért, csak azért, hogy vedd meg azt, amit ők készítettek (tehát hogy neked még véletlenül se lehessen ingyen fotód róla). Ha én lennék ebben az illetékes hatóság, akkor az ilyet jogtalannak minősíteném. De a jogvédők nagyon ráérnek általában és még ezt is simán kimagyaráznák, hogy miért engedhető meg az ilyesmi.
@Sultanus Constantinus: elvileg ha a tulajdonjog elbírálható (mondjuk Mátyás 47 krónikája)
más nem sajáthatíthatja ki (mert akkor az automatice lopásnak, jogtalan használatnak minősül).
nem bitorolhat el tulajdonjogot joggal-törvénnyel egyetértésben senki által sem jóváhagyottan
.
az nem szemétség, hanem büntetőjogi eset.
Ezeknek a szalehradi leleteknek van finnugor vonatkozása?
mult-kor.hu/rejtelyes-kozepkori-civiliza...&utm_medium=facebook
Vagy hanti vagy szamojéd népesség lehetett ez a "rejtélyes iráni eredetű" népesség.
@fakir: Csak sajnos sokszor bizonyos intézmények lenyúlják az ilyen művek tulajdonjogát, ami azt jelenti, hogy ugyanúgy nem terjesztheted, másolhatod szabadon az ő engedélyük nélkül. Pl. van egy 1000 éves kódex, aminél ugye már régen lejárt az a 70 év, így elvileg PD-s, szabadon másolható, terjeszthető stb. De ilyenkor jön az akármilyen múzeum, aki ráteszi a kezét és azt mondja, hogy le sem fényképezheted, mert ez az ő tulajdonuk, inkább vedd meg az általuk készített fényképet, könyvet stb. róla. Na EZ a szemétség.
"Figyelembe véve a szerzői jogok és a modern technika adta lehetőségeket".
Nem is tudom. Elvileg 70 evvel a szerzo halala utan mar kozkincskent erthelmezhetoek Munkacsi muvei. Az eredeti peldanyok digitalizasa es online hozzaferhetove tetele elvileg nem kellene hogy akadalyokba utkozzon.