A hatalmas hanti területen dialektuskontinuum alakult ki: a szomszédos falvak nyelve között nem volt jelentős különbség, ám az egymástól néhány száz kilométerre élő hantik már nehezen értették meg egymást.

Nyelvtervezeteket csináni kellemes játék, miért ne próbálkoznánk meg vele finnugor alapon? Van is rá példa, a budinosz. A nyelv nevének külön története van, egyszer majd bizonyára erre is kitérünk. Egyelőre azonban maradjunk a letölthető pdf-ben leír...

Nehéz lenne arra a kérdésre válaszolni, hogy egy népnek tartják-e magukat a manysik. Leginkább talán arra tippelhetünk, hogy ez a kérdés fel sem merült náluk.

A komik esetében azonban lényegében a 20. század folyamán sikerült politikai-adminisztratív eszközökkel egy népet kettéválasztani.

Egy olyan, korábban rokontalannak tartott nyelv tűnik megtalálni a rokonságát, mely uráli nyelvekkel is érintkezik.

A beszermánok nem lógnak ki különösebben az udmurtok csoportjai közül.

A marik néprajzilag négy csoportra oszthatók: hegyire, erdeire, mezeire és keletire.

Az erzák és moksák külön népnek tekintik egymást, tehát nekünk is két népről kell beszélnünk.

Amikor a protestantizmus elérkezik észt földre, és kiadják az első vallásos szövegeket, katekizmusokat, ábécéskönyveket, két különböző irodalmi nyelvet hoznak létre.

A sor két végén álló nyelvjárások között viszont legalább akkora különbség van, mint az olasz és a francia, vagy a német és az angol között.

A finnek ezer évvel ezelőtt nem alkottak egységes népet.

Életének hetvenhatodik évében elhunyt Rédei Károly, az MTA Nyelvtudományi Intézete Finnugor Osztályának, illetve a Bécsi Egyetem Finnugor Tanszékének volt vezetője.